Térítés nélkül átadott közműfejlesztés illetéke

Kérdés: Amennyiben egy nyomvonalas létesítmény kivitelezése során a nyomvonalat érintő közművek kiváltását is meg kell oldani, akkor a beruházónak a közművek tulajdonosaival kötött kártalanítási szerződés keretében megépített és a közműcégeknek átadott közműszakaszok után keletkezik-e ajándékozásiilleték-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 7. §-aalapján az ajándékozási illeték tárgya az ajándékozással történő vagyonszerzés.A kérdésben szereplő esetben a közműszolgáltatók nem ajándékozási szerződésseljutnak a közműszakaszokhoz, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati támogatás illetéke

Kérdés: A visszafizetési kötelezettség nélkül kapott állami, önkormányzati támogatások után kell-e ajándékozási illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 7. §-aalapján az ajándékozási illeték tárgya az ajándékozással történő vagyonszerzés.Az ajándékozás jogügylet (polgári jogi szerződés), míg az állami(önkormányzati) támogatások nem polgári jogi aktus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Térítés nélküli szolgáltatás illetéke

Kérdés: A térítés nélkül igénybe vett szolgáltatások értéke után kell-e ajándékozási illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 7. §-aalapján az ajándékozási illeték tárgya az ajándékozással történő vagyonszerzés.Az Itv. 11. §-ának (1) bekezdése azonban ezen belül konkrétan meghatározza azajándékozási illeték tárgyát. Ezek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címkék:  

Közösségen belüli vevői készlet

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre áll,hiszen csak már beszállított terméket lehetett értékesíteni.A kipróbálásra ellenérték nélkül átadott termékre nemalkalmazhatók a fent említett szabályok. Ebben az esetben döntő, hogy azÁfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 25. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Épületfelújítás Ausztriában

Kérdés: Egy Magyarországon alapított és bejegyzett társaság Ausztriában vállal épülettetőszerkezet-felújítást egy ausztriai lakásszövetkezet részére. Az ausztriai lakásszövetkezet közösségi adószámmal nem rendelkezik. A felújítás teljes elvégzéséhez a társaság osztrák alvállalkozót vesz igénybe. A társaság magyarországi közösségi adószámmal rendelkezik. Az elvégzett munka közösségi értékesítésnek minősül-e, vagy áfahatályon kívüli? A teljesítésről kiállítandó számlában kell-e a társaságnak áfát felszámolnia? Közösségi adatszolgáltatást kell-e teljesíteni, mind a társaság által nyújtott szolgáltatásról, mind az igénybe vett szolgáltatásról?
Részlet a válaszából: […] ...A hatályos szabályok szerint a szolgáltatásnyújtásokról nem kelladatszolgáltatást teljesíteni, az csak a közösségi termékbeszerzésekre,termékértékesítésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék 10 százalékos osztalékadóval

Kérdés: A házipénztáradóról szóló törvény hatályon kívül helyezése miatt a 10 százalékos mértékkel megállapított osztaléklehetőséget milyen dátummal elkészített mérleggel lehet jóváhagyni, kifizetni az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...be kell tartani a számviteli törvény szabályait (pl. a mérlegetaddig jóvá kell hagyni), azonban a személyi jövedelemadó osztalékra vonatkozóáltalános szabályait figyelmen kívül lehet hagyni. Ez azt jelenti, hogy azeredményfelosztáskor megállapított osztaléknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Valuta-, devizakészletek értékelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás vagyunk. Minden hónapban főkönyvi zárást, illetve mérleget készítünk. A banki deviza-, illetve a pénztári valutakészletet kell-e havonta értékelni, vagy elegendő csak az év végén?
Részlet a válaszából: […] ...– devizaárfolyamon értékelni, de csak akkor, ha amérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékekreszóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatásajelentős. (A jelentős hatásra vonatkozó kritériumokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Árfolyam-különbözetek év végi kezelése

Kérdés: A devizakövetelés és -kötelezettség pénzügyi teljesítésekor az árfolyam-különbözetet év közben előjelének megfelelően számoljuk el a 8762., illetve 9762. számlán. Év végén összevezethetjük a két számlát?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy nem lehet összevezetni. A külföldipénzértékre szóló követeléshez és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évbenpénzügyileg realizált árfolyamnyereséget az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének f)pontja szerint a pénzügyi műveletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Követelés behajtása behajtó céggel

Kérdés: Külföldi partnerünk igénybe vette szolgáltatásunkat, de a számlát nem hajlandó kifizetni. A behajtással egy magyar céget bíztunk meg. Év végén a mérlegben ezt a számlát hogyan szerepeltethetjük? A behajtó cég bizonylata alapján leírható-e behajthatatlan követelésként, vagy csak értékvesztés számolható el?
Részlet a válaszából: […] ...cég útjánérvényesíteni. Amennyiben a külföldi partner a szolgáltatásnyújtásellenértékét részben ismerte el, akkor az elismert értékre kellett azeredetileg számlázott összeget helyesbítő számla kibocsátásával korrigálni.Behajtani csak az így lecsökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg számításba vétele 2006-ban

Kérdés: Társaságunk 2006 decemberében 17 millió forintot fizetett ki osztalékelőlegként a tulajdonosainak, a 25 százalékos osztalékadó megfizetésével. A társaság 2006. évi adózott eredménye a 2007. 01. 31-én elfogadott beszámoló alapján 17 millió forint, amelyet 30 millió forinttal az eredménytartalékból kiegészítettünk 10 százalékos osztalékra. Jól értelmezzük-e, hogy az osztalékelőleget a 2006. évi eredmény alapján fizetendő (25-35 százalékkal adózó) osztalék előlegének kell tekinteni? A 30 millió forint osztalékot – amit kifizettünk 2007. 02. 05-éig – pedig a megállapítás évében kifizetett, igazolt, az eredménytartalék terhére megállapított összegként 10 százalékkal adózó osztaléknak?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen, jól értelmezik a vonatkozórendelkezéseket.A 2006. évi LXI. törvény (Mód-tv.) 223. §-ának (17)bekezdése tartalmazza, hogy milyen feltételek teljesülése mellett lehet 10százalékos osztalékadóval osztalékot kifizetni. A (17) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:
1
173
174
175
241