Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...vagy sem, kívül­állók igénybe vehetik-e azokat térítés ellenében vagy térítésmentesen?Az áfa levonhatósága alapvetően a fentiekre adható válaszoktól függ.A választ az üdülő felújításával, az eszközök beszerzésével kezdjük.A bérelt üdülőnek –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Lízingelt eszköz maradványértéken

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing futamidejének végén, a korábbi lízingbe vevő társaság a tárgyi eszközt maradványértéken megvásárolja. Az értékcsökkenést eddig maradványérték nélkül számolta el a társaság. A tulajdonszerzést követően a korábbi maradványértékre kiterjeszthető-e az értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszköz esetében a maradványértéken történő megvásárlás a lízingbe vevőnél nem értelmezhető mint maradványérték.A nyílt végű pénzügyi lízing esetében is a lízingbe adott eszköz piaci értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Lovaspálya besorolása

Kérdés: Lovaspálya és lójártató építmény tárgyi eszközök közötti besorolásával, illetve értékcsökkenésével kapcsolatos a kérdésünk. Minek minősül a lovaspálya a számviteli törvény szerint, lehet-e rá értékcsökkenést elszámolni? Ha igen, hány százalékot? Útburkolata, makadámburkolata, alapcsövezése van a pályának, a tulajdonos egyben szeretné aktiválni a lovaspályát. Ez ilyen formában lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...külön-külön – a vétel­árból, illetve az előállítás költségeiből indokolt meghatározni.A lovaspálya területén lévő vízvezetékrendszert is elkülönítetten kell állományba venni: külön a földben lévőt, külön a föld felett lévőt, további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Áthárított tranzakciós illeték

Kérdés: A kérdező a 6740. számú kérdésre adott válasszal nem ért egyet. Véleménye szerint a banknak kell az egyéb ráfordítások között könyvelnie az illetéket, mert ő az adóalany. Van olyan bank, amelyik áthárítja, és külön nevesíti, de a legtöbb bank egyszerűen csak beépítette a számlavezetési díjba, a forgalmi jutalékba. Ha a válasz szerint könyveljük, akkor nem lesz összehasonlító adat, mert egyik helyen egyéb ráfordítás, a másik helyen költség. Akkor kellene az adót az egyéb ráfordítások között könyvelni, ha mi lennénk az adó alanya, de mivel nem vagyunk, nálunk ez költségnem. Mi lehet a következménye annak, ha mégis az 532. számlára könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...valós tartalma alapján inkább rendkívüli ráfordítás.A Számviteli Levelek 330. számában a 6740. kérdésre adott válaszban – az előbbiekre figyelemmel – helyezkedtünk arra az álláspontra, hogy az áthárított tranzakciós illetéket nem lehet az 532. számlára könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás a GYES és a GYED alatt

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a munkáltatónak a szakképzési hozzájárulást a GYES és a GYED folyósítása alatti vagy utáni foglalkoztatás két évének lejárata után a harmadik évben 100 ezer forintig, ahol a szociális hozzájárulási adó kedvezménye 14,5%?
Részlet a válaszából: […] ...első három évében, és 14,5 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, ha a foglalkoztatott– legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Cégünk napidíjat fizet külföldi kiküldetés esetén a dolgozóknak. Ez – a belső szabályzatunk szerint – 30 euró vagy 38 USD naponta. A kiküldött – a hazaérkezés után – költségelszámolást készít, ami alapján utólag fizetjük a napidíjat forintban, az utazás dátumát megelőző hónap 15-i MNB-árfolyamon átszámítva. Továbbá fizetünk még ún. "inconvenience free"-t (kényelmetlenségi díjat), ha a külföldön végzett munka miatt fokozott stressz, illetve megterhelés érte a dolgozót. Ez – egyedi elbírálás alapján – 20-35 euró között van, amelyet szintén forintban fizetünk ki. Alkalmazhatjuk a napidíj árfolyamát? Vannak dolgozók, akik a külföldi munkavégzés után jutalomban részesülnek, egyedi elbírálás alapján. A jutalom euróban van meghatározva, és forintban van fizetve. Milyen árfolyamot alkalmazzunk?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. Ez a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-a alapján napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemély fürdőszobájának felújítása

Kérdés: A kft. 50 százalékban tulajdonosa egy budapesti lakásnak. A másik tulajdonos a kft. ügyvezetőjének az édesanyja, aki életvitelszerűen a lakásban lakik. A kft. felújíttatta a lakás fürdőszobáját bruttó 2 millió forintért, amelynek teljes összegét a kft. bankszámlájáról fizették ki. A vállalkozó a számlát a könyvelésre benyújtotta. Az áfa és a tao szempontjából hogyan kell eljárni? A felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Számvitelileg mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre adandó válasz előtt tisztázandó: a kft. kötött-e bérleti szerződést az 50 százalékban tulajdonában álló lakás bérlőjével, gyakorlatilag a másik tulajdonossal, aki magánszemély? A bérleti szerződésben meghatározták-e, hogy mi a bérbeadó és mi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő melléklettel kapcsolatos változások 2016-tól

Kérdés: Olvastam a 2015. évi CI. törvényt, amely az uniós joghoz kapcsolódó változások, új előírások magyar gyakorlatba való átültetéséről szól. Nem igazán értem a módosításokat, különösen az egyszerűsített éves beszámolót készítők kiegészítő melléklete vonatkozásában.
Részlet a válaszából: […] ...politikában rögzíteni, mivel a törvénymódosítás nem ad értelmező rendelkezést a kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételekre, költségekre, ráfordításokra.Nem egyszerűsíti a kiegészítő mellékletet készítők feladatát az az előírás, mely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...meg az egyszerűsített éves beszámolót készítőktől. Tehát a törvénymódosítás a kötelező tartalmat írta elő a jogszabályi helyekre hivatkozással.Változtak az egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó határértékek. Jelentősen emelkedtek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Osztalékfizetés elszámolásának változása 2016-tól

Kérdés: A számviteli törvény 2016. évi módosítását olvasva azt tapasztaltam, hogy az eredménykimutatás előírt tagolásából kimaradtak az adózott eredmény utáni sorok. Ez azt jelenti, hogy jövőre, ha a társaság osztalékfizetésről dönt, akkor az eredménykimutatásban a jóváhagyott osztalékot nem kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...legyen, amely év eredményének felosztásáról döntöttek;– vagy annak a bemutatására és elszámolására egy évvel később, az osztalékról szóló döntés üzleti évében.Magyarországon – jelenleg – az első variáció érvényesül, és így az eredménykimutatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.
1
85
86
87
240