171 cikk rendezése:
111. cikk / 171 Tagi kölcsön miatti követelés mint apport
Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?
112. cikk / 171 Tagi kölcsönből eredménytartalék?
Kérdés: Jól működő bt. régóta küszködik pár millió forintos visszafizetetlen tagi hitellel. Pillanatnyilag remény sincs arra, hogy a bt. rendezni tudja tulajdonosai felé tartozását. Könyvvizsgálónk a következő megoldást javasolta: a bt. hozzon taggyűlési határozatot arról, hogy a tagok készpénzes befizetés formájában felemelik a társaság eredménytartalékát, majd ezzel egy időben a pénztáron keresztül fizesse vissza a bt. a tagoknak a tagi kölcsönt. A javasolt megoldás tetszetősnek látszik, de nem ütközik-e jogszabályi előírásba?
113. cikk / 171 Beszedett és igazolt vizitdíj eltérése
Kérdés: Az egészségügyi társaságok által beszedett vizitdíj elszámolásával a Számviteli Levelek 157. számában a 3226. számú kérdésre adott válaszban foglalkoztak. A probléma abból adódik, hogy a társaság elszámolása szerint a társaság által beszedett vizitdíj összegétől eltér az OEP által visszaigazolt vizitdíj összege, és így az összes tétele könyvelése után a 4749. számlán különbözet marad. Az eltérés okát a háziorvosok az OEP-nyilvántartás hiányosságában látják, hiszen ők a beszedett vizitdíjakról minden hónapban tételes, taj-szám szerinti kimutatást küldenek az OEP felé. Mit tegyünk a 4749. számlán maradó egyenlegekkel? Az esetek többségében a ténylegesen beszedett vizitdíj több, mint az OEP által igazolt támogatás.
114. cikk / 171 Osztalékfizetés különböző időpontokban
Kérdés: Az osztalékfizetés kijelölt napján kötelező-e a kft. minden tagjának az osztalékot ténylegesen kifizetni? Megoldható ez akár több hónapban is? Mi történik, ha az egyik tag visszautasítja a pénz átvételét az adott napon, a többségi tulajdonos viszont mindenképpen fel akarja venni?
115. cikk / 171 Külföldi szállító által elengedett kötelezettség
Kérdés: Belföldi társaság külföldi beszállítójától évekkel ezelőtt befogadott jelentős összegű árut és szolgáltatást tartalmazó számlát, mivel a teljesítés megtörtént. A számla kiegyenlítésére viszont nem került sor a projekthez kapcsolódó minőségi kifogások, illetve garanciális kérdések miatt. Most a külföldi szállító mint eredeti jogosult lemond számlaköveteléséről, elengedi a belföldi társaság kötelezettségét. Az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összegével csökkenthető a társasági adó alapja?
116. cikk / 171 Követelések engedményezése, tartozásátvállalás
Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
117. cikk / 171 Tagi kölcsön elengedése (eva)
Kérdés: Egy betéti társaság bel- és kültagja 2005-ben tagi kölcsönt nyújtott a vállalkozásnak. 2006. évre a bt. belépett az evába, a bevételi nyilvántartással. 2006. decemberben a beltag kilép a bt.-ből, és 750 000 forint tagi kölcsöne van, helyébe az egyik kültag lép. A társasági szerződés módosítása még cégbírósági ügyintézés alatt van. Hogyan számoljunk el a beltaggal, ha nincs annyi pénze a bt.-nek, amiből a kötelezettségét kiegyenlítse? Ha a volt beltag lemond a tagi kölcsön visszafizetéséről, akkor az evában az bevételnek számít, és le kell majd adózni? Hogyan kell ezt könyvvitelileg rendezni?
118. cikk / 171 Osztalékfizetésnél eltérés a tőkearányos résztől
Kérdés: Milyen módon lehet eltérni az osztalék elszámolásánál és kifizetésénél a "tőkearányos rész" elszámolási módtól?
119. cikk / 171 Elengedett kötelezettség illetéke
Kérdés: A cégek részéről az elengedett kötelezettség és az APEH által ingyenes pénzeszközátadásnak minősített esetek is illetékkötelesek?
120. cikk / 171 Különadó adóalapját csökkentő tétel
Kérdés: A különadó alapjának meghatározása során a törvény 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt csökkentő jogcímek között figyelembe lehet-e venni a társaság tagjai által elengedett tagi kölcsön miatt az adózás előtti eredmény javára elszámolt összeget, mint véglegesen kapott támogatást?
