353 cikk rendezése:
181. cikk / 353 Raklapok állományba vétele
Kérdés: Az alapanyaggal együtt érkező számlában külön nem szereplő és visszaszállításra nem kerülő raklapokat hogyan kell számviteli és adózási szempontból helyesen bevételezni, milyen értéken?
182. cikk / 353 Értékcsökkenési leírás alapja bérbeadásnál
Kérdés: A 2011. évben önálló tevékenység keretében, tételes költségelszámolással ingatlant ad bérbe magánszemély. Probléma az értékcsökkenés alapjának meghatározása. Ugyanis az ingatlan beszerzési értéke jelentősen eltér a jelenlegi forgalmi értékétől, ez utóbbinál lényegesen kevesebb. Van-e lehetőség az értékcsökkenési leírás alapját forgalmiérték-becsléssel megállapítani? Az ingatlan és a telek értékét milyen módszerrel különítsük el, mivel a telek értéke után nem lehet amortizációt érvényesíteni?
183. cikk / 353 Számítógépre vásárolt program
Kérdés: A 2003. évben vásárolt 110 E Ft bruttó értékű számítógépre 2010 novemberében az alapprogram használatát kiteljesítő programot vásároltunk 31 E Ft értékben. A gép 33 százalékos értékcsökkenési leírással már nullaértékű. Rá kell aktiválni a gépre, mert rendszerprogram? Vagy mégsem, és akkor azonnal leírhatom, mert később bármelyik gépre rátehetem? Ha aktiválni kell, akkor hogyan számolom el a 2010. évi értékcsökkenést? A tárgyévben egyszerre? Vagy meg kell bontani a ráaktivált értékkel növelt bruttó értéket?
184. cikk / 353 Épületbővítés elszámolása egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő – lakásától elkülönülten épített – épületét iroda céljára az egyéni vállalkozási tevékenység végzéséhez biztosítja. Tevékenységi körét bővítve, ezt az épületet bővíteni szeretné. Kérdésem, hogy a bővítéssel kapcsolatos költségek elszámolhatók-e a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségként? Érvényesíthető-e az egyösszegű költségelszámolás, vagy csak értékcsökkenést lehet figyelembe venni? Kisvállalkozói kedvezményt érvényesíthet-e, hiszen ez az épület kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz lesz?
185. cikk / 353 Szoftverek selejtezése
Kérdés: Társaságunk olyan területen tevékenykedik, ahol kötelezően alkalmazandó szoftverekkel kell a tevékenységüket végezni. Ezen szoftverek köre időnként változik, így a meglévők később nem használhatók. Ezen szoftverek között vannak még értékkel rendelkezők, illetve nullára leírtak is. Mi a teendő a szoftverek kivezetésénél? Ténylegesen nem eladhatók, a forgalmazó nem vásárolja vissza. A selejtezésnél fizikailag mi a teendő? Azon szoftverek esetében, amelyeket a számítógépre telepítve vásárolunk meg, és a számítógép javíthatatlan meghibásodása miatt selejteztük, a szoftvert illetően milyen kötelezettségünk van?
186. cikk / 353 Használtan beszerzett személygépkocsi
Kérdés: Társaságunk 2010-ben öreg, de üzemképes személygépkocsikat vásárolt, amelyeket néhány évig tervez használni, majd a forgalomból ki fogja vonni. A 100 ezer Ft-ért vásárolt személygépkocsi értékcsökkenését a Tao-tv. értelmében egy összegben el lehet számolni? Kötelező-e maradványértéket hagyni? A 200 ezer Ft-ért vásárolt személygépkocsit akkor is 14,5%-os értékcsökkenési leírással kell amortizálni, ha 2-3 év múlva a forgalomból ki lesz vonva?
187. cikk / 353 Kapott csatlakozási díj elszámolása
Kérdés: Társaságunk a villamosenergia-hálózat tulajdonosaként villamosenergia-elosztást folytat fő tevékenységként. A hálózathoz csatlakozni kívánó rendszerhasználó a 117/2007. (XII. 29.) GKM rendeletben meghatározott csatlakozási díj ellenében létesíthet új fogyasztási helyet. A rendszerhasználóval a közcélú hálózat és/vagy a csatlakozóvezeték megtervezésére és kiépítésére szerződést kötünk. Ezt követően készül el a kivitelezési terv. A terv alapján díjbekérő megküldésével a kivitelezést megelőzően kérjük megfizetni a csatlakozási díjat. A műszaki kivitelezés a díj befizetését követően kezdődik meg. A GKM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint: "A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére az adott csatlakozási ponton jogot szerez." Társaságunk e rendelkezésre alapozva a jogosultság megszerzését tekinti teljesítésnek, és nem a csatlakozás műszaki teljesítését. Így a csatlakozási díj jóváírásával megegyező teljesítési dátummal állítjuk ki a számlát, a megfizetett csatlakozási díjat pedig rendkívüli bevételként számoljuk el. A kivitelezés megvalósulásakor megtörténik a műszaki átadás/átvétel, ennek során felmérik a pontos vezetékhosszt, a különbözettel a rendszerhasználóval el kell számolni: ha a rendszerhasználó kevesebbet fizetett, mint a GKM rendelet szerint a ténylegesen elkészült vezetékhossz alapján fizetnie kellett volna, a különbözetet befizeti, ha kevesebbet, a különbözetet visszatérítjük. Pótlólagos befizetés esetén újabb számlát bocsássunk ki, vagy az eredeti számlát helyesbítsük? Ha a csatlakozási díjból visszajár, az eredeti számlát helyesbítjük, de mi legyen a teljesítési időpont?
188. cikk / 353 Védjegy bérbeadása
Kérdés: "A" társaság, mint védjegyjogosult, szerződés alapján a védjegyet egészében, határozott időre bérbe adja "B" társaságnak védjegyhasználati díj jogcímen. Az így számlázott díj – véleményünk szerint – áfaköteles. Minősíthetjük ezt közvetített szolgáltatásnak? Társasági adó szempontjából figyelembe kell-e vennünk, hogy az "A" és "B" társaságok 100 százalékos tulajdonú leányvállalatai ugyanazon anyavállalatnak?
189. cikk / 353 Bérelt ingatlanon végzett beruházás
Kérdés: Bérelt ingatlanon vagyonvédelmi berendezés (riasztó), továbbá villamos hálózat kiépítése 105 000, illetve 250 000 forintért. Milyen értékcsökkenési leírás érvényesíthető? Hogyan kell elszámolni?
190. cikk / 353 Konténerek bérbeadása
Kérdés: Cégünk főtevékenysége egyéb gép, berendezés nagykereskedelme, amelynek során iroda- és raktárkonténerek kereskedelmével és bérbeadásával foglalkozik. A bérbe adott konténereket a bérbeadás napján a tárgyi eszközök közé soroljuk át, mivel tapasztalataink szerint jellemzően az egy évet meghaladóan szolgálják a cég érdekeit. A tárgyi eszközök közé sorolt konténerekre a Tao-tv. által biztosított 50 százalék/év gyorsított leírási kulcsot alkalmazzuk. Helyes-e, ha a számviteli elszámolás során is 2 év alatt leírjuk? Mikor történjen az átsorolás? Helyes-e, ha a bérbeadásból visszaérkezett konténereknél is az értékcsökkenést folyamatosan elszámoljuk? Helyes-e, ha a bérbe adott konténerek értékesítésekor az ellenértéket egyéb bevételként számoljuk el?
