808 talált cikk az elhatárolás kifejezésre

Kérdés: Építőipari cégünk társasház (lakás-iroda-üzlet) építésére vállalkozott. Az építési engedély magánszemély és cég nevére szól, kiadásakor a hatóság nem állapított meg arányt a két megrendelő között. A számlák kiállításakor hogyan lehet vagy kell megosztani a közös részek (alapozás, tető, közlekedő stb.) díjait? Milyen vetítési alapot használjon a cég? Részteljesítéseket kell-e külön számlázni?

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?

Kérdés: Egy több mint tízéves múlttal rendelkező társaság társaságiadó-alapja 2003. évtől folyamatosan negatív. Elhatárolás iránti kérelmet csak a 2007. évi negatív adóalapra nyújtott be. A kérdés, hogy 2008. év folyamán termelődő pozitív adóalapból csak a 2007. évi negatív adóalap vonható le?

Kérdés: Kft. helyi önkormányzattól befektetésösztönzési rendelet alapján, munkahelyteremtő beruházás céljából megvalósult ingatlanvásárlása során egyszeri, majdnem 50%-os mértékű támogatást kapott. A támogatás állami támogatásnak minősül (egyéb nem pénzbeli juttatás, kedvezményes feltételek mellett történő ingatlanvásárlás). Kérdésünk: az ingatlanvásárlás és az amortizáció számviteli elszámolása, a támogatás könyvelése hogyan történik?

Kérdés: A mikrovállalkozás mérleg (forrás)-adatai az elmúlt években így alakultak: 2005. év: Eredménytartalék: 1,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: 3,0 M Ft 2006. év: Eredménytartalék: 4,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -2,0 M Ft 2007. év: Eredménytartalék: 2,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -0,8 M Ft 2008. év: Eredménytartalék: 1,2 M Ft; tervezett mérleg szerinti eredmény: -1,0 M Ft. A társaság likvid, pénzeszköze van, de beruházások következtében az elmúlt két évben (2006-2007) veszteséges volt, és 2008. évben is az lesz. (2007. évre a minimumadót megfizette!) Kérdés: hány éven keresztül lehet veszteséges egy vállalkozás? Mikor kell adóhatósági engedély a több éven át tartó veszteségességhez? Az adóhatósági engedély csak akkor szükséges a folyamatosan veszteséges cégeknek, ha a veszteségét az előző (elmúlt) évekről határolja el?

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?

Kérdés: Pályázati kiírásokban, állami normatív támogatás felhasználásában találkozunk azzal a megkülönböztetéssel, hogy működési, fenntartási költségek, kiadások, illetve felhalmozási célú kiadások. Szeretnénk választ kapni arra, hogy mi rendelkezik e két fogalom megfelelő tartalmi elhatárolásáról, illetve mi az, ami meghatározza az egyik vagy a másik kategóriába való besorolást?

Kérdés: Térítés nélkül átadunk egy silót partnerünknek. A megállapodásban kikötöttük, hogy ezért egy évig havi x tonnát tőlünk kell vásárolnia. Mi a helyes elszámolás a számvitelben, az áfában?

Kérdés: Cégünk uniós támogatást kapott, amelyről a határozatot az MVH megküldte. A határozatban megállapított összeget kell-e könyvelni és hogyan? Ha a beruházás megvalósult, utána mit kell könyvelnem?

Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?