808 talált cikk az elhatárolás kifejezésre

Kérdés: Egy vállalkozás 2005. december 31-vel szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra, 5 év határozott időtartamra. (2006. január 1-jétől 2010. december 31-ig). A fizetési feltételt úgy kötötték ki, hogy a bérleti időszak utolsó napján esedékes az 5 évi bérleti díj egy összegben. Az Áfa-tv. változása miatt (2008-tól) 12 hónap után esedékes az áfafizetési kötelezettség? Mikor és milyen időszakra kell először fizetni a bérbeadónak? 1. Már 2008. január hónapról kellett volna, mert már eltelt a bérbeadás kezdetétől 24 hónap. 2. Csak 2008. december 31-étől kell, mert a hatálybalépéstől akkor fog eltelni a 12 hónap, és csak a 2008. évi arányos összegre. 3. 2008 decemberében kell ugyan fizetni, de akkor mind a 3 évre esedékes bérleti díjra (2006-2007-2008. évi). Vagy esetleg van egy 4. variáció is?

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de mi ezt 3 millió Ft-ért vettük. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell a könyvekben nyilvántartani?

Kérdés: A használtcikk-kereskedelemmel foglalkozó kft. az Áfa-tv. XVI/2. alfejezet rendelkezéseit alkalmazza a Közösségen belülről beszerzett, a lomtalanítás során kitett használt áruk esetében. Mivel ingyen jut hozzá az árukhoz, a kérdés az, milyen áron kerül be a kft. könyveibe és milyen iratok, nyomtatványok szükségesek az áru eredetének igazolásához, illetve a beszerzéshez?

Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?

Kérdés: Társaságunk tb-kifizetőhely. Hogyan kell könyvelni az "apanapot" és a járulékait, és hogyan a Magyar Államkincstár által utalt összeget?

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. (Az átengedett vevői követelés: 1 000 000 Ft, az átengedett szállítói tartozás: 800 000 Ft.) Hogyan történik az átvevő társaságnál az engedményezés könyvelése? Véleményem szerint: T 311 – K 98, illetve T 88 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés hogyan befolyásolja a társaság eredményét?

Kérdés: Hogyan járok el szabályosan abban az esetben, ha a vállalkozás támogatás keretében szerzett be egy tárgyi eszközt? A beszerzés megtörtént 2005-ben, ezzel kapcsolatos értékcsökkenés folyamatosan elszámolásra került évről évre. A támogatás lehívása a szükséges időpontban megtörtént. A támogatás pénzügyi rendezése 2008-ban valósult meg. A tárgyi eszköz 33%-os értékcsökkenéssel került elszámolásra. A támogatást elhatároltuk 2007-ben, az erre az évre eső értékcsökkenés alapján a bevételek között elszámolásra került az arányos rész. Hogyan kell a fennmaradó támogatás elszámolását rendezni, ha 2005-2006-ban nem volt a bevételek között elszámolva az értékcsökkenéssel arányos rész, mivel nem volt elhatárolás sem? A támogatott eszköz értékcsökkenése ez évben kifut, de kevesebb, mint az elhatárolások között kimutatott támogatás összege. Önrevízióval a társasági adót rendezni kell 2005-2006-os évre, vagy 2008-ban a fennmaradó elhatárolást bevételként elszámolom, függetlenül attól, hogy a felmerült költség nem arányos a bevétellel?

Kérdés: A társaság 2006-ban élt a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének dzs/a) pontja adta lehetőséggel, és csökkentette adóalapját a nem realizált árfolyamnyereséggel. Az adó alapja a többi módosító tétel után 5000 E Ft volt. A nem realizált árfolyamnyereség 8000 E Ft volt, így a végső adóalap -3000 E Ft lett. A 8. § (1) bekezdésének dzs/b) pontja értelmében a korábbi években a 7. § (1) bekezdésének dzs/a) pontja szerint figyelembe vett összeget az eszköz vagy kötelezettség kikerülésekor növelő tételként szerepeltetni kell az adóbevallásban. A fentiek szerint az következne, hogy a rossz döntés miatt csökkentő tételként csak 5000 E Ft-ot tudott érvényesíteni a cég, viszont 8000 E Ft-ot kell a kikerüléskor "visszaadnia" az adóalapba. Ez viszont ellentmondana minden adójogszabály szellemiségével. Mi a helyes eljárás a fenti esetben?

Kérdés: Egy, a cukorrépa-termesztést is integráló mezőgazdasági vállalkozás – a térségben lévő cukorgyár bezárása miatt – 2007. évben felhagyott a cukorrépa-termesztéssel, és termelési kvótájáról is lemondott. Az MVH-tól szerkezetátalakítási támogatási határozatot kapott 2008. januári keltezéssel. A vállalkozás mérlegkészítési időpontja április 30. A határozatban a támogatás összege euróban van számszerűsítve, azonban a kifizetési árfolyamot nem tartalmazza, erről az MVH külön határozatot fog kiállítani a későbbiekben. A határozat szerint a támogatás mértékét "a 2007/2008. évi lemondás után" állapították meg, melynek a kifizetésére 2008 júniusában és 2009 februárjában kerül sor, két részletben. A támogatás elszámolása az alábbi számviteli kérdéseket veti fel: 1. Melyik évre, illetve évekre kell elszámolni egyéb bevételként a kapott támogatást? 2. Amennyiben a támogatás összege a mérlegkészítés időpontjáig csak euróban áll rendelkezésre, a 2007. évre elszámolandó támogatást milyen árfolyamon kell a beszámolóba beállítani, s majd a tényleges árfolyam birtokában hogyan kell eljárni az árfolyam-különbözetek elszámolását illetően? 3. A vállalkozás a szerkezetátalakítás érdekében a 2007-2009-es években több, a növénytermesztéshez kapcsolódó gépi, valamint állattenyésztési beruházás megvalósítását tervezi. Van-e lehetőség a "cukorrépa-termesztés megszűnése miatt" kapott szerkezetátalakítási támogatásnak – az éves beruházási (üzembe helyezési) költségek 2007. évi ténylegesen megvalósított és 2008-2009. évi tervezett összegéig – évek között történő időbeli elhatárolására, majd az amortizációs költségekkel arányos összegben történő feloldására?

Kérdés: A belföldi gazdasági társaság bérleti szerződést kötött a németországi székhelyű, német adószámú GmbH-val egy BMV X 5-ös személygépkocsi bérletére. A szerződésben rögzítésre került, hogy a jármű a bérbeadó tulajdonát képezi, a bérbevevő nem jogosult magát a forgalmi engedélybe sem üzemben tartóként, sem használóként bejegyeztetni. A bérleti jogviszony 2007. 10. 25-től határozatlan ideig tart. A gépkocsi használata során felmerült költségek a bérbevevőt terhelik. Kérdéseink: 1. A szerződés alapján bérletnek minősül-e, vagy valamilyen lízingszerződés? 2. A német bérbeadó a számlát nettó + MwSt, összesen bruttó összegről állította ki. Mi a bruttó összeget könyveltük bérleti díjként. Az áthárított adó visszatérítését külön eljárás keretében kértük az adóhatóságtól. Helyesen jártunk el? 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat el lehet-e számolni teljes egészében 2007. évi költségként, vagy meg kell osztani? Hány évre? 4. A bérelt személygépkocsi által megtett utakról útnyilvántartást vezetünk. Ha esetenként a cég alkalmazottai vagy tulajdonosai saját célra használják, a megtett km-ekre eső, az APEH által közzétett üzemanyagárral + km-ként 9 Ft-tal számolva áfás számlát állítunk ki részükre. A társaság székhelyén senki nem lakik, ott csak az iroda van. Ezzel mentesülünk a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól?