Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet a válaszából: […] ...külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot), vagy magánszemély ... vállalta át tartozását; passzív időbeli elhatárolás esetén a bevételből az adóévben el nem határolt rész, az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása

Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] ...egyenlítették ki azzal), így annak árfolyamvesztesége nem határolható el. [Meg kell jegyezni, az Szt. előírásával összhangban lévő elhatároláshoz az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint kötelező céltartalékképzés is kapcsolódik.]Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Készültségi fok alapján történő elszámolás

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a kérdező több mindenre választ szeretne kapni, elsősorban arra, hogy az általuk folytatott gyakorlat összeegyeztethető-e az Szt. előírásaival.Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése alapján a saját termelésű készlet, a befejezetlen termelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Közhasznú társaság támogatásainak elszámolása

Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást és a véglegesen átvett pénzeszközök összegét. A támogatásként, a véglegesen átvett pénzeszközként a passzív időbeli elhatárolások között kimutatott halasztott bevételt – az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint – a fejlesztés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Később kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Társaságunk a Széchenyi-terv keretében gépbeszerzésre támogatást kapott. A támogatás 50 százalékát előlegként folyósították. Az elszámolás 2003-ban fejeződik be, a gépek beszerzése és használatbavétele már 2002-ben megtörtént. Mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni a folyósításokat, és van-e társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként kell elszámolni, és halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. (T 384 – K 9894 és T 9894 – K 4832). Az elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a fejlesztés során beszerzett gépek bekerülési értéke, illetve bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Előre kifizetett bérleti díj számlázása

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég a szerződés alapján két évre előre jogosult a bérleti díj beszedésére. Állíthat-e ki normál számlát a teljes összegről (a számvitelben időbelileg elhatárolja), vagy előlegként kell kezelnie?
Részlet a válaszából: […] ...időponttal kiállítható a számla, elszámolható a bérleti díj az időszakra árbevételként, illetve költségként, az időbeli elhatárolás számviteli alapelv alkalmazásával. Természetesen, ez esetben a számlában feltüntetett teljesítési időpontot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Pénzügyi lízing kamata

Kérdés: Sok társaság pénzügyi lízinggel oldja meg tárgyi eszközei beszerzésének finanszírozását. A szerződésben megállapításra kerül a minimum 36 hónapon át tartó törlesztés összege és kamata. Szükséges-e a pénzügyi lízing kamatának a szerződés szerinti futamidőre vonatkozó arányos megosztása, és ebből következően az évek közötti időbeli elhatárolása? Vagy a kamat elszámolása a szerződés szerinti időpontban történik? Időbeli elhatárolás esetén a beruházási időszakra jutó kamatot mint az üzembe helyezésig felmerült kamatot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolni sem lehet), a kamatot a lízingdíj megfizetésekor kell kamatráfordításként elszámolni (ez esetben előfordulhat időbeli elhatárolás akkor, ha a pénzügyi rendezés és a lízingdíj elszámolási-fizetési időszaka nem esik egybe).Pénzügyi lízing esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Elhatárolt árfolyamnyereség megszüntetése

Kérdés: Társaságunk 2001. december 31-én a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon értékelte. Az árfolyam-különbözetek összevont egyenlege a számviteli politikában meghatározott jelentős értéket meghaladta, ezért azt passzív időbeli elhatárolásként elhatárolta. Kérdés, hogy az elhatárolt árfolyamnyereség a következő év végi értékelés összevont árfolyamveszteségére használható-e fel, vagy az év közben realizált árfolyamveszteségre is? És mi lesz akkor, ha a 2002. év mérleg-fordulónapi értékelésekor ismét összevontan árfolyamnyereség jelentkezik?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése]. Az Szt. 177. §-ának (10) bekezdése alapján pedig a 2003. január 1-je előtti előírások alapján a passzív időbeli elhatárolások között kimutatott – a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Géptámogatás tőketartalékba helyezése

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet folytató kft. gépbeszerzés esetén az FVM által folyósított géptámogatást kap, és ugyanazon eszközre a szakképzésfejlesztés támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény szerint vissza nem térítendő támogatást is kap. Helyes-e, ha mindkét támogatást 1998-tól a tőketartalékba helyeztük?
Részlet a válaszából: […] ...új, korszerű K+F eszközök beszerzésére és beruházásokhoz nyújtott támogatási összeget, melyet halasztott bevételként, időbeli elhatárolások között elkülönítetten köteles kimutatni, és rendkívüli bevételként elszámolni (nyilvánvalóan az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Változó összegű bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság nagy értékű eszközök bérbeadásával foglalkozik. Az 5-6 évre kötött bérleti szerződések szerinti bérleti díj változó úgy, hogy a bérleti időszak elején a kis összegű, a bérleti időszak végén pedig a nagy összegű bérleti díjak esedékesek. A bérleti díjak számlázása ennek megfelelően történik a szerződésben rögzített időszakonként. A változó mértékű bérleti díjak miatt a számlázott és árbevételként elszámolt, valamint a bérleti szerződés szerint a teljes (5-6 éves) bérleti díj egy évre jutó arányos része közötti különbözetet el kell-e az év végén időbelileg határolni? Ha nem került sor az elhatárolásra, sérült-e az időbeli elhatárolás elve? Változott-e az előírás 2001. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 15. §-ának (7) bekezdése szerinti összemérés számviteli alapelvből, és az összemérés elvét érvényre juttató időbeli elhatárolás elvéből. Ezen előírások érvényesek voltak 2001. január 1-je előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
1
67
68
69
77