Elhatárolt veszteség

Kérdés: 2004-ben társaságunk egyesülést tervez a leányvállalatával. Az egyesülés során az 1995-ben jogelőd nélkül alapított leányvállalat beolvasztását tervezzük. Az elmúlt években a leányvállalat több millió forint veszteséget halmozott fel, az elhatárolt vesztesége 1995-ben 500 ezer forint, 1996-ban 800 ezer forint, 1998-ban 300 ezer forint, 2001-ben 1200 ezer forint, és várhatóan 2004-ben az átalakulásig is vesztesége keletkezik. Melyik év elhatárolt veszteségét írhatja le a jogutód az átalakulás után, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...29. §-ának (2) bekezdése alapján. Az említett előírás szerint ugyanis az elhatárolt veszteség az adózás előtti eredményből az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le. Az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint [1991....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Felújítás vagy karbantartás?

Kérdés: Hajókikötő és strand mederkotrására kaptunk fejlesztési támogatást. A mederkotrás felújítás vagy karbantartás? Ha felújítás, milyen amortizációs kulccsal kell a leírást elszámolni? Ha karbantartás, hogyan kell a fejlesztési támogatást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...előírások szerint kell elszámolni rendkívüli bevételként, majd azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, az időbeli elhatárolást az Szt. 45. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján kell megszüntetni.Hangsúlyozzuk, a mederkotrás nem attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Bérleti díj vagy bérleti jog értékesítése

Kérdés: A társaság tevékenysége: saját lakókocsik hosszú távú bérbeadása, kizárólag üdülési céllal. A program csatlakozási feltétele a társasággal kötött, időben megosztott, határozott időre (10 évre) szóló bérleti szerződés. A szerződés alapján a társaság gondoskodik a lakókocsik helyszínre telepítéséről, karbantartásáról. A bérbevevőnek jogában áll saját időszakában (hetében) a lakókocsit használni, albérletbe kiadni, illetve az adott időszakot más időszakra elcserélni. A konstrukciót bérleti jog értékesítéseként vagy tíz évre szóló bérleti díjként kell elszámolni? Hogyan történjen a számlázás? A bérleti jog értékesítésében közreműködő munkatársak jutalékát a szerződéskötés alkalmával, vagy a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg helyes elszámolni? És az egyéb költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...pedig a bérleti díjat havonta, negyedévenként vagy évenként kell számlázni, természetesen az áfa felszámításával. Ez esetben időbeli elhatárolásra jellemzően nem kerül sor.A kérdés alapján a bérbevevőnek jogában áll saját időszakában (hetében) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Visszamaradt anyag értékesítése

Kérdés: Társaságunk külföldről behozott vasanyagból eszközöket állít elő, amelyeket visszaszállítunk külföldre. A gyártásból visszamaradt, még felhasználható anyagokat készletre vettük, és időbelileg elhatároltuk. A visszamaradt anyag egy részét értékesítettük, más részét belföldi munkákhoz felhasználtuk. Az értékesítésről számla készült (T 381 – K 9891), kapcsolódó tételként könyveltük az anyagfelhasználást (T 5114 – K 211). Kell-e könyvelni az időbeli elhatárolás megszüntetését? A saját felhasználást belső bizonylat alapján könyveljük (T 5114 – K 211), megszüntetve az időbeli elhatárolást is (T 4833 – K 9891). A saját felhasználásnak van-e áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] ...vételi értéket az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolni (T 814 – K 211), és ennek megfelelő összegben az időbeli elhatárolást meg kell szüntetni (T 4833 – K 9891).Ha a kérdésben leírt módon készletre vett anyagot más belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...és az üzleti értékeléssel megállapított vagyonérték és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és a passzív időbeli elhatárolásokat is) együttes összege meghaladja az egyes eszközök piaci értékének és az aktív időbeli elhatárolásoknak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításként elszámolt összeget az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint kell időbelileg elhatárolni (T 3931 – K 888), illetve az elhatárolást a kötelezettség pénzügyi rendezésekor megszüntetni (T 888 – K 3931).]Annál a társaságnál, amelytől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Fogászati alapellátás eszköztámogatása

Kérdés: A 229/2001. Korm. rendelet alapján az OEP a fogászati alapellátást nyújtó fogorvosi szolgáltatónak eszköztámogatás címén, fix mértékű (35 000 Ft/hó) alaptámogatást folyósít. Hogyan kell ezt elszámolni? Azonosan kezelendő ezzel az ugyanezen rendelet 4. § (4) bekezdése alapján nyújtott kölcsöntámogatás is?
Részlet a válaszából: […] ...mint fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. [A halasztott bevétel elhatárolását az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint kell megszüntetni.]A 229/2001. Korm. rendelet 4. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Hiteltörlesztéshez kapcsolódó fejlesztési támogatás elszámolása

Kérdés: A házi gyermekorvosi ellátást végző bt. a 229/2001. Korm. rendelet 4. §-a (4) bekezdése alapján a 2002. december 31-ig beszerzett és hitellel finanszírozott eszközökhöz kapcsolódóan a hitel törlesztésekor 2006 végéig támogatást kap, havonta. Hogyan kell a kapott támogatást a kettős, illetve az egyszeres könyvvitel rendszerében elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...összegének meghatározása: a folyósított támogatás 1200 ezer forint, a teljes bekerülési érték 20 százaléka; az időbeli elhatárolásból költségként a tárgyévben elszámolt összegnek (600 ezer forint) a bekerülési érték hitellel finanszírozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Elengedett kötelezettség elszámolása

Kérdés: Társaságunk külföldi tulajdonos társasága 2000-ben jelentős összegű hitelt nyújtott üzletrészvásárlásra. Az üzletrészt társaságunk megvásárolta. A külföldi tulajdonos a kft.-ből 2001-ben kilépett, az általa nyújtott hitel miatti követelése nagy részéről lemondott a kft. javára. A hitelt az eredeti szerződés szerint 2003-tól kellett volna 5 éven keresztül törleszteni. Az elengedett hiteltartozást időbelileg elhatároltuk, a 2003-ra jutó törlesztőrészt viszont 2003-ban rendkívüli bevételként számoljuk el. Helyes-e a könyvelésünk? Az elengedett kötelezettség 2003-ra jutó összege csökkenti-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...amikor azt a hitelező részére törleszteni kellene. (Könyvelésük így nem felel meg a törvényi előírásoknak.) A passzív időbeli elhatárolás megszüntetésének szabályait az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése tartalmazza.Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Decemberi közüzemi díjak (eva)

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó, kettős könyvvitelt vezető kft. 2003. január 1-jével az evát választotta. A társaság a közüzemi díjakat – szerződés szerint – továbbhárítja a bérlőire közvetített szolgáltatásként. A december havi gáz-, villamosenergia-, víz- és csatornadíjak számláit 2003. január havi teljesítéssel – folyamatosan teljesített szolgáltatások – januárban kaptuk meg, és számláztuk tovább a bérlőknek evaalanyként. A fenti közüzemi díjakat időbeli elhatárolással számoltuk el 2002. évre bevételként, illetve ráfordításként. Kérdés, hogy a közüzemi díjakat, illetve azok továbbszámlázott összegét áfával vagy áfa nélkül kell időbelileg elhatárolni, mivel 2003-ban a társaság az áfa levonására nem jogosult? Ha az áfával növelt összeget határoljuk el, akkor a probléma az, hogy a fizetendő áfát bevételként, a levonható áfát ráfordításként kell kimutatni, holott a társaság az Áfa-tv. alanya. Ha az áfa nélküli összeget, akkor viszont 2003-ban a felszámított fizetendő áfa után is evát kell fizetni. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...ha nem választja a kft. az evát – már 2002-ben a szállítóval szemben kellett volna könyvelni (T 815, 368 – K 4543) és nem az időbeli elhatárolás alkalmazásával.Az Szt. 72. §-a szerint az árbevételt a szerződés szerinti teljesítés időszakában, a vevőnek (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
1
68
69
70
79