Tanulmányi szerződés egyéni vállalkozónál

Kérdés: Ügyvédi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést köt (de munkaviszonyt nem létesít) lányával. A tanulmányi szerződéssel az egyéni vállalkozó ösztöndíjjuttatásban nem részesíti a hallgatót, de vállalja, hogy a tanulmányokkal kapcsolatos költségeket (utazási, szállásköltség, albérlet- vagy kollégium-, vizsgadíjak, tandíjak stb.) a vállalkozó nevére szóló számlák alapján teljeskörűen megtéríti. A hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy az egyetem sikeres befejezése után az egyéni vállalkozónál 3 évig munkaviszonyban marad mint ügyvédjelölt. Az Szja-tv. 11. sz. melléklete szerint az egyéni vállalkozó elszámolhatja a magánszemély képzése érdekében fizetett igazolt kiadásokat, ha a képzés a vállalkozási tevékenységben hasznosítható, és a magánszeméllyel tanulmányi szerződést köt. Kérdésünk, hogy a tanulmányi szerződés megkötésével az egyéni vállalkozó a hallgató részére mindezt adómentesen nyújthatja-e, illetve a költségek a vállalkozás érdekében felmerültnek minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint bevételnek nem számító tétel (és azegyéni vállalkozó esetében költségként számolható el) a képzés kifizető általátvállalt költsége, ha a képzés– a munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhezszükséges ismeret megszerzését;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] A zrt.-nél a magánszemélynek átadott – 3 százalék mértékű -kft.-üzletrész bekerülési értékét a befektetett pénzügyi eszközök közül aszemélyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni, annak és járulékainakaz összegével a Tao-tv. 3. sz. melléklete B/3. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Sportegyesület tagjainak sajátgépkocsi-használata

Kérdés: Egy sportegyesület tagjai saját gépkocsival viszik el a versenyzőket a versenyekre. Kiküldetési rendelvény alapján számolják el és fizetik ki az utazás költségét, üzemanyagot (APEH általi ár és norma, valamint 9 Ft/km). A tagok nem részesülnek egyébként díjazásban az egyesülettől. Kérdésem, hogy helyesen jártak-e el 2009 előtt és 2009-től? 2009-ben van-e cégautóadó-fizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] A 2009. év előtta magánszemélyeknek nem volt cégautóadó-fizetési kötelezettségük, ezt az adót acégek (egyesületek) tulajdonában lévő személygépkocsi magáncélú használatáratekintettel kellett a cégeknek (egyesületeknek) fizetniük. 2009-től vanmeghatározott esetekben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Eseti munkavégzés költségtérítése

Kérdés: Tag vagyok egy gazdasági társaságban. Rendszeres jövedelemben nem részesülök. Évek óta havonta elszámolok a társasággal hivatalos célú gépkocsihasználatot a saját tulajdonomban lévő személygépkocsi után. Idáig útnyilvántartás alapján minden hónapban kifizették a hivatalos gépkocsi-használatot. A társaság könyvvizsgálója szerint a kiküldetési rendelvény nélkül elszámolt saját gépkocsihasználat után a magánszemélynek kell a cégautóadót megfizetnie, ha a kifizető őt erről írásban tájékoztatta. A jövőben sima útnyilvántartás alapján már nem számolható el hivatalos gépkocsihasználat? A kiküldetési rendelvénynek mit kell tartalmaznia? Hogyan kell bizonylatolni a megtett km-eket, a gépkocsihasználatot, hogy cégautóadót és egyéb járulékterheket ne kelljen fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt, a könyvvizsgálónakannyiban van igaza, hogy kiküldetési rendelvény nélkül asajátgépkocsi-használat esetén a magánszemélynek cégautóadó-fizetésikötelezettsége van, de ennek nem feltétele az, hogy a kifizető a magánszemélyterről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Vitorlás hajó bérbeadása (áfa)

Kérdés: Egy belföldi illetőségű, általánosforgalmiadó-, ill. társaságiadó-alany betéti társaság 8903 vámtarifaszámú vitorlás hajót vásárolt bérbeadás céljára egy belföldi kft.-től, aki 20% áfát hárított át. 1. Levonásba helyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel az áthárított áfa összege? 2. Milyen nyilvántartás szükséges a "túlnyomó részben történő" bérbeadási tevékenység dokumentálására, alátámasztására? 3. Levonásba helyezhetők-e az üzemeltetéshez szükséges alkatrészek, a karbantartási költségek, a kikötőhasználati, téliesítési, bérleti díjak áthárított áfaösszegei? Illetve a társasági adó szempontjából az előbbi költségek elismert költségeknek tekinthetők? 4. Alkalmazható-e az áfaarányosítás a meghatározott időtartamon belül értékesített tárgyi eszköz miatt, ha a beszerzéskor az áfa nem volt levonásba helyezhető, és ebben az esetben az Áfa-tv. 87. §-át kell-e alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdésben leírtakból nem világos, hogy a szóbanforgó vitorlás hajó beszerzésére 2008. január 1-jét megelőzően vagy aztkövetően került sor, a válaszadás során az utóbbi esetet valószínűsítjük, ígyabból indulunk ki.1. Tekintettel arra, hogy a vitorlás hajó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kiküldetési rendelvénynem azonos az útnyilvántartással, sem tartalmában, sem használatában.Mi a kiküldetés? Kiküldetési rendelvény? Költségelszámolás.Az Mt. 105. §-a alapján a munkáltató gazdasági érdekbőlideiglenesen, a szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Művelési ág besorolás megváltoztatásának költségei

Kérdés: A társaság jelenleg bérelt telephelyen működik, gépeit is itt tárolja. A bérbeadó szerződésszerűen bejelentette, hogy a bérleményt egyéb hasznosítási elképzelései miatt nem kívánja a továbbiakban bérbe adni. Lehetőségként kínálkozott bérlésre, esetleg későbbi megvételre a társaság tulajdonosainak a tulajdonában álló, a szomszédos településen elhelyezkedő terület. Ezen terület jelenlegi művelési ági besorolása azonban nem megfelelő. Az érintett önkormányzat a változtatást támogatta, a szükséges tervezési munkát azonban csak abban az esetben kezdeményezi, ha a kft. állja annak a költségeit. Továbbá azt is kikötötte, hogy a kft.-hez nem köthető módosítások a Településszerkezeti tervbe, a Szabályozási tervbe, a Helyi építési szabályzatba is belekerüljenek. A kft. magára vállalta a teljes költséget. A tervezői munka egy része már 2008-ban megvalósult, másik része 2009-ben. A leírtak alapján a tervezői munka költsége a társasági adó, illetve a különadó rendszerében a részteljesítések éveiben elismert költségnek számít-e? Az áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem.A szóban forgó terület művelési ág besorolásamegváltoztatásáért a kft.-nek valójában hatósági díjat kellene fizetnie (azt isa tulajdonosok helyett!) az önkormányzatnak. Ezen hatósági díjnak a kft.-néltörténő elszámolása sem minősíthető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Tehergépkocsi-vezetők napidíja forintban

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban részt vevő tehergépkocsi-vezetők részére a munkáltató külföldi kiküldetés címén a napidíjukat forintban szeretné kifizetni. Mi a helyes eljárás a kifizetéssel kapcsolatban? Milyen árfolyamot kell alkalmazni akkor, ha a napidíj kifizetése havonta, utólag a tárgyhavi bérelszámoláskor esedékes?
Részlet a válaszából: […] A nemzetközi árufuvarozásban részt vevőtehergépkocsi-vezetők részére a külföldi kiküldetés címén adott napidíjforintban is meghatározható, belső szabályozásban, a munkáltató és amunkavállaló közötti megállapodásban rögzítendők annak a feltételei. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Tanulmányi szerződés alapján ösztöndíj

Kérdés: A bt. tanulmányi szerződést köt a beltag gyermekével (aki nem működik közre a cég tevékenységében) az egyetem nappali tagozaton való elvégzésére (a bt. gyógyszertárat üzemeltet, a gyermek gyógyszerész szakon tanul), melyben megállapodnak, hogy a tanuló az egyetem elvégzése után meghatározott ideig személyesen közreműködik a vállalkozásban, ennek fejében a bt. a tanulmányi idő alatt állandó havi ösztöndíjat fizet részére. Ezt a fizetett "ösztöndíjat" a cég elszámolhatja-e mint egyéb személyi jellegű ráfordítást, mert ebben az esetben a kifizetés és az utána kifizetett 11%-os egészségügyi hozzájárulás elismert költség lenne a társasági adóról szóló törvény 3. sz. melléklete B.)3. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] Ha az iskolai rendszerű képzés költségét a kifizetőösztöndíjként kifizeti a vele munkaviszonyban nem lévő vagy nem személyesenközreműködő tag részére, akkor ez a kifizetés a diáknál adóköteles egyébjövedelem (és mint ilyen, járulékalapot képező jövedelem), és ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Gépkocsivezetők külföldi napidíja

Kérdés: Cégünk közúti szállítást végez külföldön, hatósági engedéllyel rendelkező járművekkel. A tehergépjárművet és a személygépkocsit munkavállalók vezetik B kategóriás vezetői engedéllyel. A munkavállalók részére kiküldetési rendelvény alapján fizethető-e 25 eurónak megfelelő összegű külföldi napidíj adómentesen? A 25 eurónak megfelelő összeget az Szja-tv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján kell forintra átszámítani? Személygépjármű esetében a saját gépkocsi használata után átalány alapján fizetjük az üzemanyagot. Ez esetben fizethető-e külföldi napidíj?
Részlet a válaszából: […] Először azt kell tisztázni, hogy a külföldi kiküldetésbenlévő gépkocsivezetőnek mikor nem keletkezik jövedelme. Erre a 168/1995. (XII.27.) Korm. rendelet 4/A. §-ának (2) bekezdésében találjuk meg a választ. Eszerint csak a nemzetközi közúti árufuvarozásban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
1
7
8
9
15