Kuponok elszámolása

Kérdés: Interneten értékesített, kedvezményes vásárlásra jogosító kuponok számlázási és elszámolási rendjére vonatkozik a kérdés. Az ügylet szereplői: Szolgáltató: a kupon vevője nála váltja be az internetes oldalról kinyomtatott kupont szolgáltatásra, árura. Kuponkibocsátó: a szolgáltatóval történő előzetes megállapodást követően kedvezményes vásárlásra jogosító kuponokat bocsát ki és jelenít meg internetes honlapján, amely 1-2 napig letölthető és vásárolható. Kuponforgalmazó: a kuponkibocsátó internetes oldaláról a vevő által megrendelt kuponokat eladja internetes fizetési rendszerén keresztül a kupon vevőjének, a vevő által átutalt összeg a kuponforgalmazó bankszámlájára folyik be. Kérdések a konstrukcióval kapcsolatosan. Miként és mikor kell a konstrukció egyes szereplőinek az ügyleteket számlázni, bizonylatokkal alátámasztani? Mikor, kinek merül fel áfafizetési kötelezettsége? Kinél, milyen számviteli elszámolást kell végezni? A számlázott jutalék áfás ügyletnek minősül-e? Kuponok értékesítése a forgalmazónál áru értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eszköznek sem, hiszen nem pénzt helyettesít, csak akupon értékében megfizetett pénzt igazol, amelyet a kuponnal történővásárláskor az ellenérték megfizetésébe beszámítanak. Mivel a kupon nem áru,nem szolgáltatásnyújtás (csupán meghatározott termékek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 2.
Kapcsolódó címke:

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogymunkavállalója vendéglátóhelyen ebédeljen, vacsorázzon, erről hozzon a cégnevére szóló számlát, amely számla szerinti ellenértéket részére a munkáltatómegtéríti. Az így megtérített összeget a munkáltató a személyi jellegű egyébkifizetések...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 19.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítés időpontja eszközök értékesítésekor

Kérdés: Eszközök értékesítésekor (ide nem értve a lízinget, részletre vételt) a teljesítés időpontjára vonatkozóan több helyen olyan állásfoglalásokat lehetett olvasni, hogy az adásvétel Ptk., Szt., Áfa-tv. összefüggésben akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítési dátum, amely meghatározza a számviteli, adózási feladatokat, és nem vehető figyelembe korábbi átadás/átvételi, birtokba adási dátum. 2008 előtti magyarázatokban nem a tulajdonjog megszerzése volt a meghatározó a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Hogyan kell helyesen eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítéskor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...el, és nemterhelheti meg. Ilyen megkötés ingatlan adásvétele esetén természetes,kereskedelmi áruk esetében a tulajdonjog fenntartása az ellenérték pénzügyirendezéséig a gazdasági tevékenység ellehetetlenüléséhez vezethet!A kérdésben leírtakhoz az kellene, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 19.
Kapcsolódó címke:

Nyomdaipari termékek "alvállalkozói"

Kérdés: Több, a kérdéssel foglalkozó Számviteli Levelek átolvasása után sem tudunk egyértelmű választ találni az alábbi kérdésre: Nyomdaipari termékeket gyártó vállalkozás vagyunk. Tevékenységünk során gyakran veszünk igénybe – egyes részfeladatok elvégzéséhez, mint pl. a kötés, fűzés – alvállalkozókat. Az alvállalkozó által számlázott összeggel az iparűzési adó alapja csökkenthető? Egyes, interneten olvasható vélemények szerint az iparűzési­adóalap-csökkentés az alvállalkozói teljesítmények értékével kizárólag a Ptk.-ban nevesített szerződéstípusok esetén lehetséges. Helytálló ez a vélemény?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a szolgáltatókat – helytelenül – alvállalkozónak nevezik.Ebből következően, a kérdésben szereplő szolgáltatások – áfa nélküli -ellenértékét az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni,annak összegével a helyi iparűzési adó alapja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 19.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzeszköz az energiaszolgáltató számláján

Kérdés: Társaságunk terhelő levelet (számlát helyettesítő okmányt) kapott az energiaszolgáltatótól, amelyben a 27/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletre, valamint a 2008. évi XL. tv. 138/A. §-ára hivatkozással 2009. július 1. és 2011. június 30. közötti időszakra hőmennyiség alapján meghatározott pénzeszköz kiegyenlítésére szólítanak fel bennünket. E levél alapján a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli. Ezek alapján társaságunk az így fizetendő összeget miként kezelje? Az időszak megjelölése alapján önellenőrzést kell-e végrehajtanunk? Mivel ez a bérbe adott ingatlanhoz kötődik, továbbszámlázhat­juk-e? Amennyiben továbbszámlázható, a mi számlánkon is a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli, vagy azt áfás tételként kell szerepeltetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell!)A kérdés szerint fizetendő pénzeszköz nem tartozik azÁfa-tv. hatálya alá, mert az nem terméknek, nem szolgáltatásnyújtásnak azellenértéke. Más a helyzet azonban akkor, amikor a társaság a bérbe adottingatlanhoz kapcsolódó földgázfogyasztást továbbszámlázza....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 19.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú tevékenység keretében történő juttatás

Kérdés: Közhasznú alapítványunk nevesített közhasznú tevékenységei: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Cél szerinti tevékenysége keretében hazai és külföldi továbbképzésekre, konferenciákra ad lehetőséget pályázati jelleggel elsősorban az egészségügyben és tudományos környezetében munkálkodók részére. Általában teljes egészében fedezi a résztvevők költségeit, de van, hogy szállást nem tud téríteni. Támogatóink részben az érintett területről kerülnek ki, például gyógyszerforgalmazók, egészségügy körüli cégek, amelyeknek az ez irányú kutatás, szakmai fejlődés lényeges. A továbbképzésekre, pályázatokra a meghirdetést követően pályázati lapon lehet jelentkezni. Döntés egyedileg a kuratórium kezében van. Figyelembe véve a fent részletezett tevékenységünket, vonnak-e maguk után bárminemű szja-kötelezettséget a továbbképzésekben, konferenciákon részt vevőknél a 2011. évi szja-változások? Megítélésünk szerint az utaztatottaknak nem keletkezik szja-kötelezettsége.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségijellemzőire tekintettel, termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásánakellenértékeként illeti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 5.

Lakásértékesítés részletre

Kérdés: Építőipari szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság lakást értékesít természetes személynek, amiről számlát állít ki a lakás birtokbaadásakor. A vevő likviditási problémák miatt nem tudja kifizetni a vételárat. Megfelel-e az Áfa-tv. 58. §-ában foglalt, részletfizetésre vonatkozó rendelkezéseknek, ha a felek az adásvételi szerződést úgy módosítják, hogy a vevő a vételárat részletekben fizeti meg? A módosított szerződés alapján az eladó az eredeti számlát érvényteleníti, majd a módosított szerződés szerinti fizetési részletekről bocsát ki számlát, hivatkozva az Áfa-tv. 58. §-ára. Amennyiben a leírt konstrukció jogszerű, úgy milyen időszakokra kell az évek között áthúzódó vételárrészleteket az építőipari cégnek számvitelileg elszámolnia?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a lakást nem lehetrészletekben eladni, még akkor sem, ha a vevő az ellenértéket részletekbenfizeti meg. Ez az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontjából is, de a számviteli törvényelőírásaiból is következik. A lakás – mint oszthatatlan termék...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 5.
Kapcsolódó címkék:  

Étkezési utalványok nyilvántartása

Kérdés: A dolgozóknak vásárolt, de még ki nem adott étkezési utalványokat a mérlegben a pénz­eszközök, a pénztár, csekk soron vagy a forgatási célú értékpapíroknál kell kimutatni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felsoroltak között.Az étkezési utalvány nem pénzeszköz, nem csekk, de nemtekinthető értékpapírnak sem. Az étkezési utalványokat az ellenértékkéntkifizetett összegben az egyéb követelések között kell állományba venni(T 368 – K 381, 384), a személyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 21.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletpolitikai célból adott ingyenes szolgáltatásnyújtás

Kérdés: A cég ingyenesen biztosít alaptevékenységi körében szervezett előadásokon való részvételt vevőinek, akik a cég meghatározott kiadványait megvásárolják. A cél az üzleti forgalom erősítése, a piaci versenyhelyzet kezelése. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból ezt az ingyenes szolgáltatást? Kell-e számlázni? Ha kell, adhat-e ügyfeleinek e körben 100 százalékos engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot és az adókat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...pontja alapján rendkívüli bevételként kell a szolgáltatástigénybe vevőnél kimutatni.Az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján ellenértékfejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany vállalkozásától idegencélok elérésére másnak ingyenesen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 21.
Kapcsolódó címke:

EU-s projektben külföldiek foglalkoztatása

Kérdés: Karitatív tevékenységet végző egyházi intézmény az Európai Unió által finanszírozott (nyertes) pályázata keretében 2011. évben színházi előadás színpadra állítását tervezi. Az EU a projekt megvalósításának költségeit 100%-ban finanszírozza. A pályázati projekt bevétel elérésére nem irányul, időtartama 10 hónap. Az előadás célja bizonyos – élethelyzetüknél és körülményeiknél fogva nehéz helyzetben lévő – társadalmi rétegek problémáira való rávilágítás. A pályázatot határon átívelő együttműködés keretében német művészek, magyar szakemberek, illetve magyar diákok szoros együttműködésével valósítják meg. A német magánszemélyek túlnyomórészt Németországban fejtik ki tevékenységüket. Időnként Magyarországra utaznak: felügyelik a válogatást, a próbákat stb. Hogyan számfejtsük a német magánszemélyeknek fizetendő díjat, ha az 10 hónapos határozott idejű munkaszerződés alapján fizetendő a munkabér? Milyen adókat és járulékokat kell vonni tőlük, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? A fentebb leírtak alapján a munka melyik államban végzettnek minősül? Megosztás esetén mi a megfelelő dokumentáció a munka végzésének helyszínét illetően? Hogyan számfejtsük a német magánszemélyeknek fizetendő díjat, ha az a projekt keretében végzett önálló tevékenység (színdarabírás, jelmeztervezés) megbízási díja? Ez esetben milyen adókat és járulékokat kell vonni tőlük, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? A projektben közreműködő belföldi és külföldi magánszemélyek részére a tevékenységük ellenértékén kívül nyújtott egyéb juttatások besorolhatók-e az Szja-tv. 1. sz. melléklete 4.7. c) pontja alá?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy munkabért fizetnek(határozott idejű munkaszerződés alapján), vagy részükre megbízási díjatjuttatnak (önálló tevékenység ellenértékeként). A nem önálló munka(munkaviszony) díjazására az adóegyezmény 15. cikke, az önálló tevékenységellenértékére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 21.
Kapcsolódó címke:
1
…
119
120
121
…
222