Találati lista:
661. cikk / 911 Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz utalásról
Kérdés: 2006. évi adóbevallásomat elég korán, még 2007. 02. 21-én nyújtottam be. A 01.B oldalon rendelkeztem az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz utalandó összegről. 70 500 forint volt a visszakérhető összege. A program a 87. sor d) oszlopában a fizetendő szja összegével csökkentett összeget ajánlotta fel, bár ez a kötelezettség nem vonható össze a pénztárhoz utalandó összeggel (jelen esetben 43 650 forintot). Én ezt nem írtam felül, így tévesen vallottam be az utalandó összeget. Az szja-kötelezettséget csekken a bevallással egy időben befizettem, de átutalásra az önkéntes biztosítóhoz csak a csökkentett összeg került. Ekkor a 0753 nyomtatványon 2007. 04. 03-án önellenőriztem az szja-bevallásom ezen sorát, de személyes érdeklődésemre azt a felvilágosítást kaptam, hogy ez a nyilatkozat önellenőrzéssel nem módosítható. Hogyan juthatok mégis ehhez az összeghez?
662. cikk / 911 Devizaalapú lízingszerződés
Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?
663. cikk / 911 Téves számlázás miatt kiállított számla
Kérdés: Egy társaság folyamatos szolgáltatást végez, a számlában a teljesítés napja a fizetés esedékességével egyezik meg. Téves számlázás miatt pótlólag állít ki számlát korábbi időszakra. A pótszámlában milyen teljesítési időszakot kell feltüntetni, az eredeti számla szerinti dátumot, vagy az új számla esedékességét? Amennyiben adókötelezettsége keletkezik, kell-e önellenőrzést végezni?
664. cikk / 911 Osztalékkifizetés jóváhagyás nélkül
Kérdés: Ha jóváhagyás nélkül fizettek osztalékot, mit lehet tenni a könyvelés helyesbítése érdekében a kft.-nél? Lehet-e önellenőrizni az előző évet?
665. cikk / 911 Iparűzési adó könyvelése
Kérdés: Az iparűzésiadó-előleg önkormányzati határozattal kerül a tárgyévre kivetésre, ez alapján kerül előírásra és utalásra évi két részletben (+ az év végi esetleges feltöltés). A tárgyévet követő V. hó 31-ig kerül sor a bevallásra, és a különbözet pénzügyi rendezésére. Így a különbözetet csak a következő évben lehet könyvelni, mivel már nem a mérlegkészítési időszakban van. Ha negatív (túlfizetés esetén) és nagyobb, mint a tárgyévi iparűzésiadó-előleg kivetett összege, a 867. számla (az önkormányzati adók) mutathat-e negatív egyenleget az eredménykimutatásban?
666. cikk / 911 Bérleti díj ehója
Kérdés: A 154. számú Számviteli Levelekben megjelent 3182. kérdésre adott válasz utolsó bekezdésére vonatkozik a kérdésem. E szerint a 14 százalékos eho mértéke nem változik, ha bevalláskor a bérleti díjat összevonás alá eső jövedelmeim között vallom be. Kérem, közöljék pontosan, hogy ezt milyen jogszabály mely paragrafusa mondja ki! Véleményem szerint az összevonás alá eső, járulékalapot nem képező önálló tevékenységből származó jövedelem után 11 százalék ehót kell fizetni, a 14 százalék eho a forrásadós jövedelmekhez kapcsolódik. Ha nem vallok be forrásadós jövedelmet, miért kellene ahhoz kapcsolódó ehót fizetnem?
667. cikk / 911 Állatihulladék-begyűjtő és -átrakó telep eszközei
Kérdés: A kistérségi társulás állatihulladék-begyűjtő és -átrakó telep beruházását járműbeszerzéssel együtt végezte el. Önálló telket vásárolt, amelyen gyűjtő-átrakó épület, szociális épület, út, térburkolat, hídmérleg, víz- és szennyvízhálózat, villamos hálózat stb. került megépítésre. A beruházás során a kistérség településein lévő dögkutak rekultivációját is elvégezték. A telep építését és a rekultivációt közbeszerzés keretében nyertes fővállalkozó végezte. Az egyes beruházási területek, rekultivációs munkák bekerülési értéke külön-külön mérhető. A beruházás megvalósulása érdekében más vállalkozók által szolgáltatott műszaki ellenőri díjak, közbeszerzési eljárások költségei stb. is felmerültek. A leírt beruházást egy összegben vagy részeiben önállóan kell aktiválni? A dögkutak rekultivációs költségeit hogyan kell elszámolni? A műszaki ellenőri díjakat, a közbeszerzési eljárások költségeit hol kell kimutatni?
668. cikk / 911 Járulékbevallás önellenőrzésének könyvelése
Kérdés: Ha egy társaságnál 2007. 05. hónapban járulék-önellenőrzést kell végrehajtani 2007. 01-02. hónapokra vonatkozóan, akkor a társaságnál mikor, milyen időszakra kell könyvelni az önellenőrzést? A nyilvántartásba vételkor? Vagy vissza kell könyvelni? Az általunk használt könyvelőprogram megengedi az évközi javítást, a visszakönyvelést. Mi a helyzet akkor, ha havonta van zárás? Mikor kell könyvelni az áfa-önellenőrzést?
669. cikk / 911 Általános számla készpénzes számla helyett
Kérdés: Gyakran előfordul, hogy olyan számlát kapunk, ami eredetileg nem "készpénzfizetési számla", amelyen szerepel a kelte, a teljesítés időpontja, a fizetési határidő. Ha az átutalásos számlatömbös számlának a fizetési módjához "készpénzt" írnak, és a három dátum megegyezik, bizonyított-e az, hogy a számla valóban ki is lett fizetve? Ha az van a számlára írva, hogy fizetve, akkor már jó lesz? Vagy az átutalásos számlatömb eleve nem alkalmas a készpénzfizetési számla helyettesítésére?
670. cikk / 911 Lekötött tartalék feloldása
Kérdés: Mikor kell az AVOP és EMVA forrású támogatások elnyerése esetén a már átutalt, így tőketartalékba helyezett támogatást a lekötött tartalékba átvezetni? Ha például a támogatási szerződés csak üzemeltetési kötelezettséget ír elő, lehet-e ilyen kötelezettség? Ez esetben a lekötött tartalékot az éves értékcsökkenési leírással arányosan lehet csökkenteni? Ha lehet, milyen leírási kulccsal kell az értékcsökkenési leírást számítani?
