928 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti a kapott jogdíj alapján a tárgyévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra. Az előírás hatálybalépése óta a témában több állásfoglalás is megjelent. Minden forrásanyag egyértelműen rendelkezik arról, hogy az adóalap-csökkentési lehetőség legfontosabb feltétele, hogy a szerzői mű (esetünkben szoftver) értékesítésekor kapott ellenértékből egyértelműen meg kell határozni a jogdíj összegét. A cégünk által könyvvizsgált szoftver-előállító kft. a megrendelőkkel kötött ún. szerzői jogi projektszerződésekben határozta meg, hogy a számlázott ellenérték hány százaléka a szoftver-előállítás díja, ill. hány százalékot képvisel az árban a vagyoni jogok teljes körű átruházása miatti szerzői jogdíj. A kibocsátott értékesítési számlán viszont "egyedi szoftverfejlesztés és jogok átadása" ellenértékeként már egyösszegű díj szerepel. Élhet-e az adóalap-csökkentési lehetőséggel az az adózó, aki a szerzői mű ellenértékét csak a szerzői jogi projektszerződésekben bontotta meg munkadíjra és jogdíjra?

Kérdés: A cég üzemeltetési szolgáltatást végez, amelyről 54 millió forint értékű számlát állít ki. Negyedévenként elszámolást kell készítenie a megbízó cég felé az üzemeltetési szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételekről és felmerült költségekről, ami alapján díjkedvezményt nyújt a megbízónak, amellyel helyesbítő számlában korrigál. A díjkedvezményt az adózás előtti eredményhez köti. Minél nagyobb az adózás előtti eredmény, annál nagyobb a díjkedvezmény. Árengedményként könyveljük. Adóellenőrzési szempontból van-e valami hiba az árengedmény mértékének meghatározásában?

Kérdés: A társasági adóval kapcsolatban szeretném kérdezni: amennyiben egy kis cégnél teljesültek a kedvező, sávos 10 százalékos társaságiadó-fizetés feltételei, de a bevallásában nem élt ezzel a lehetőséggel, utólag önellenőrizheti-e bevallását?

Kérdés: 2007 júniusában került könyvelésre egy 2007. áprilisi keltezésű, 2006. decemberi teljesítésű számla. (Az egyik cég elfelejtette időben kiszámlázni a szolgáltatását!) A mérlegkészítés időpontja február 28-a. A számviteli beszámolót, a társaságiadó-bevallást beadtuk. Hogyan járunk el helyesen a közel 900 ezer forintos költségszámla könyvelésekor?

Kérdés: A mérlegelfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárótételek könyvelésénél azonban ennek rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így elkülönített tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?

Kérdés: A gépi számlázóprogramnak kell tudnia kiállítani helyesbítő számlát és sztornószámlát is? Véleményem szerint a hiba mennyisége dönti el, hogy helyesbítenem kell a számlát, mert az adótételekben hiba van, vagy sztorníroznom kell, mert pl. a címet elrontottam. Mind a helyesbítésnél, mind a sztornónál az eredeti teljesítés időpontjára kell tudnia a programnak a bizonylatot kiállítani?

Kérdés: A 2006. évi eredmény terhére jutalom került megállapításra, elfogadásra és a passzív időbeli elhatárolások között elszámolásra. A jutalom 2007. évi kifizetése során a munkavállalók egy része úgy döntött, hogy üdülési csekkben kéri a jutalmat (a bruttó bérrel megegyező összegű üdülési csekket), amelyet a társaság a járulékköltségek megtakarítása miatt el is fogadott. A bér helyett üdülési csekk formájában történő juttatás viszont a munkaadói és tb-járulék-megtakarítás miatt azt eredményezte, hogy a passzív időbeli elhatárolásról nem lett "elköltve" az üdülési csekkre jutó járulékok összege.

Kérdés: "X" kft. főtevékenysége a takarítás, "Y" kft.-nek a főtevékenysége más, de beletartozik a takarítás is. "X" kft. úgy döntött, hogy eladja vevői körét "Y" kft.-nek. Az ügyfélkör-értékesítés 2007. július 1-jével történne, azzal, hogy a számla csak 2008 januárjában kerülne kiállításra, ha az ügyfélkör legalább 75 százaléka "Y" kft.-nél megmarad. Minek minősül az ügyfélkör-értékesítés "X" kft.-nél? És "Y" kft.-nél? Milyen bizonylatot kell kiállítani?

Kérdés: A 2006 júliusában kiállított szolgáltatási számlánkat a vevő átvette. A problémánk az, hogy a vevő telefonos felszólításunkra szóban közölte, nem ismeri el a teljesítést, sőt azt állítja, hogy meg sem rendelte. Valóban, a megrendelés szóban, telefonon történt, aláírt szerződésünk nincs. Az év végi egyenlegközlő tértivevényt a posta nem küldte vissza. A fizetési felszólítást elküldtük. Mi a teendőnk?