928 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: A társaság a tulajdonosainak visszafizeti – a korábbi években feltehetően helytelenül – tőketartalékként befizetett összegeket. A tulajdonosok jogi személyek, de nem ugyanazok, akik befizették. A visszafizetendő összeggel csökkenthető-e a tőketartalék? Hogyan kell könyvelni annál a tulajdonosnál a visszafizetett összeget, aki részesedésvásárlás útján jut ehhez az összeghez?

Kérdés: A 2897. kérdéshez kapcsolódóan az egyéni vállalkozó köteles-e kézi úton a pénzforgalom tételeit a pénztárkönyvbe tételesen naponta beírni? Vonatkoznak-e rá a pénzkezelési szabályozások?

Kérdés: A 4%-os eho-t az osztalékelőleg után a magánszemélynek kifizetésekor, vagy az osztalékká minősítéskor kell megfizetni? Kell-e a lengyel állampolgárnak 4%-os eho-t fizetni, ha nem rendelkezik a kifizetés időpontjában megfelelő illetőségigazolással? Ha az igazolást később szerzi be, hol igényelheti vissza a levont és már befizetett eho-t? Mit tartalmazzon az igazolás?

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2006. 03. 31-én megszűnt. Részére a munkáltató adómentes béren kívüli juttatást fizetett. Ez az összeg azonban időarányosan meghaladta a 400 E Ft-os határt, tehát adókötelezettség keletkezett. Ezt a munkáltató elmulasztotta megfizetni. Hogyan lehet pótolni? A márciusban érvényben lévő 44%-os adóval, vagy a szeptembertől érvényes 54%-os adóval?

Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi – osztaléknak nem minősülő – kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?

Kérdés: Egyik ügyfelemnél 2006 végén derült ki, hogy az ügyvezető 2005-2006. év vonatkozásában fiktív számlákat fogadott be, illetve a számlák számos esetben túlszámlázást tartalmaztak. A számlák az épületek bekerülési értékét növelték, felújításhoz kapcsolódtak, és minden esetben kifizetésre kerültek. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult, a túlszámlázás értékét műszaki értékbecslő állapította meg. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a kiszámlázott, de el nem végzett munka? Mi a teendő azokkal a számlákkal, amelyek már 2005-ben aktiválásra kerültek? Milyen időpontra kell elvégezni az önellenőrzést? Helyes-e, ha a túlszámlázott összeget a követelések közé vezetjük át a bírósági eljárás végéig? Ha követelés lesz, értékvesztést el kell-e számolni?

Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?

Kérdés: Evakörbe tartozó könyvelőiroda az ügyfelek decemberi bizonylatait januárban tudja könyvelni és kiszámlázni. A könyvelőiroda kettős könyvvitelt vezet. A januárban teljesített könyvelés kiszámlázott összegét decemberben vagy januárban kell adózni, a feltöltésnél 2006 decemberében figyelembe kell-e venni? A könyvelőiroda az elmúlt években decemberben vette figyelembe a fenti árbevételt. Ha nem helyes a gyakorlat, kell-e önellenőrzést végrehajtani?

Kérdés: A termelőszövetkezet 2005-ben az áramszolgáltatótól taposási kár címén 2 hektár árpa, 3 hektár búza és 15 hektár szántóterület után 1300 E Ft kártérítést kapott. Számlát nem kellett kiállítani. Az Szt. előírásainak megfelelően a kapott összeget egyéb bevételként számolták el, a Számviteli Levelek 171. kérdésre adott válaszának megfelelően. Az APEH-ellenőrzés kártalanításnak tekintette a villamos energiáról szóló törvény 69. §-a alapján, ezért áfakötelesnek minősítette, és mint ilyent számlázni kellett volna. Ebben az esetben a taposási kár kártalanítása történt? Pótlólag számlázni kell-e? Vagy az adóhatóság jogerős határozata szerint kell könyvelni, mint szolgáltatást?