142 cikk rendezése:
31. cikk / 142 Csereeszköz könyvelése
Kérdés: Garanciális csere elszámolásában kérem a segítségüket. Nulla könyv szerinti értékű eszköz lett garancia keretében cserélve. A könyvelési program tárgyieszköz-modulja automatikusan könyvel, miután a gazdasági eseményt megadtuk. Az eszköz bruttó értékét és értékcsökkenését kivezette az egyéb ráfordítások közé, a cserébe kapott eszközt pedig könyvelte a visszaadott, kicserélt eszköz vásárláskori bekerülési értékének összegében az alábbiak szerint: T 13 – K 9. Így keletkezett most egy nagy összegű bevételünk. Helyes ez az elszámolás?
32. cikk / 142 K+F-költségek elhatárolása
Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
33. cikk / 142 Készfizető kezesség díjának támogatása
Kérdés: Cégünk hitelt vett fel, amelyhez a Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességet vállalt. A kezességvállalási díj mértéke 1,5%, melyről számla készült. A készfizetőikezesség-vállaláshoz a vonatkozó hirdetmény szerint támogatás társul. A támogatástartalomról a Hitelgarancia Zrt. igazolást ad ki, amelyben rögzítik, hogy a támogatás de minimis (csekély összegű), megadják a támogatás időszakát, jelenértéken számított összegét. Jelzik, hogy a készfizető kezesség támogatástartalma a hirdetményben közölt piaci díja (4%) és a ténylegesen leszámlázott díj (1,5%) közötti különbség. Támogatás nélkül a piaci díjjal számolt összeget kellene megfizetni! Helyesen gondolom azt, hogy a fentiek alapján kapott támogatást számvitelileg kapott támogatásként kell könyvelni az egyéb bevételek között (az időbeli elhatárolásoktól most eltekintve)? 4% bankköltség, 2,5% a költségek ellentételezésére kapott támogatás. (A bank csak a 1,5%-os kezességvállalási díjat vonta le.)
34. cikk / 142 Koprodukciós szerződés filmforgalmazáshoz kapcsolódóan
Kérdés: Belföldi társaság koprodukciós szerződést köt egy amerikai székhelyű filmgyártó társasággal, amely a Magyarországon forgatott filmet az Egyesült Államok területén fogja forgalmazni. A belföldi társaság 10 M Ft értékű koprodukciós hozzájárulást teljesít azzal, hogy az elkészült film forgalmazásából származó bevétel 20%-ára lehessen jogosult. A koprodukciós hozzájárulás a film gyártási költségeihez történő hozzájárulás. A belföldi társaság a hozzájárulás összegét nem kapja vissza, kizárólag a forgalmazásból származó bevétel 20%-ára jogosult. A magyar társaság által átutalt koprodukciós hozzájárulást:
– eszköz előállítására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásként, vagy
– költségráfordítás ellentételezésére adott támogatásként kell elszámolni,
– vagy olyan vagyoni értékű jogként, amely a film forgalmazási jogában szerzett 20%-os részesedést fejezi ki?
Térítés nélküli átadás esetén van-e társaságiadóalap-korrekció?
– eszköz előállítására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásként, vagy
– költségráfordítás ellentételezésére adott támogatásként kell elszámolni,
– vagy olyan vagyoni értékű jogként, amely a film forgalmazási jogában szerzett 20%-os részesedést fejezi ki?
Térítés nélküli átadás esetén van-e társaságiadóalap-korrekció?
35. cikk / 142 Közcélú adomány
Kérdés: A társaság a Magyar Államkincstár által engedélyezett egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó rendkívüli támogatásban részesült. A támogatás feltétele a piacról történő árukivonás volt, amely történhetett a piacról kivont zöldség-gyümölcs ingyenes szétosztásával vagy az áru megsemmisítésével, vagy térítésmentes kiosztással, biogáz-előállítással. A társaság közhasznú szervezet részére adta át a gyümölcsöt ingyenesen. A közhasznú szervezettől igazolást kapott, amelynek birtokában az áfát nem számította fel. Helyesen járt el a társaság az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával? A kérdés szerinti támogatás rendkívüli támogatás?
36. cikk / 142 Kamattámogatás elszámolása
Kérdés: Az elmúlt években voltak olyan hitelkonstrukciók, amelyek kamattámogatást nyújtottak. Ezekben az esetekben a finanszírozó pénzintézet egy igazolást adott ki. (Igazolás a megítélt állami támogatásról.) Hogyan kell e támogatást a könyveinkben szerepeltetni, a társaságiadó-bevallásban feltüntetni?
37. cikk / 142 Változás az aktív időbeli elhatárolásoknál
Kérdés: A számviteli törvény változása kapcsán az Szt. 33. §-a (7) bekezdéssel egészült ki. Egy mérlegképes továbbképzésen az hangzott el, hogy ezt a támogatási pályázatoknál lehet alkalmazni. A fenti kiegészítés a mezőgazdasági támogatásokra is vonatkozik?
38. cikk / 142 Óvadékot nem adja vissza a bérbeadó
Kérdés: A cég lakást ad bérbe magánszemélynek. A bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Szerződés szerint 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizettek, melyről számlát nem állítottak ki. Az óvadék összege a bérbeadónak okozott károk ellentételezésére használható fel. A bérleti szerződés megszűnik, mivel az ingatlanban károk keletkeztek. Szóban megállapodtak, hogy az óvadékot a bérlő nem kapja vissza. A bérbeadó erről írt egy feljegyzést, de a bérlő már nem fogja aláírni, és az óvadékot sem fogja visszakövetelni. A bérbeadónak van-e számlázási kötelezettsége a nála maradt óvadékkal kapcsolatban? A károk helyreállítási költsége meghaladja az óvadék összegét. Elképzelhető, hogy a bérlő nem minden kárt állít helyre az eredeti állapotnak megfelelően, ez esetben kevesebb lesz a költség, mint az óvadék összege. Hogyan kell könyvelni a cégnél maradt óvadékot?
39. cikk / 142 MRP működési költségeire átadott pénzeszközök
Kérdés: Az MRP alapszabálya szerint az alapító köteles megtéríteni az MRP-szervezetnél felmerült, tételes nyilvántartással alátámasztott működési költségeket. Hogyan kell könyvelni a zrt.-nél a működési költségekre átadott pénzeszközöket, és milyen adókötelezettséget von ez maga után?
40. cikk / 142 Kamarai tagdíj átvállalása
Kérdés: A Tao-tv. alapján a gazdasági társaság szempontjából az átvállalt tagdíj a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül. A Kamara a tagdíj összegéről számviteli bizonylatot állít ki a kamarai nyilvántartásban szereplő természetes személy tag részére. Ha a számla a természetes személy tag részére kerül kiállításra, hogyan kell elszámolni a kft.-nél az átvállalt tagdíjat?
