Matricázott hűtővitrin kihelyezése értékesítés elősegítésére

Kérdés: Gyártói tevékenységet végző vállalkozásunk a tulajdonában álló, a termékeink emblémájával, reklámszlogenjével felmatricázott hűtővitrint bocsát a partnerkereskedői rendelkezésére abból a célból, hogy azok a termékeinket onnan értékesítsék. A hűtő elhelyezéséért (kihelyezéséért) a kereskedőnek díjat fizetünk. Emellett cégünk megállapodik a kereskedővel arról is, hogy a márkanévvel vagy reklámszlogennel feliratozott, nyomtatott reklámot tartalmazó állványokon (display-eken) elhelyezi termékeinket, továbbá a boltban, áruházban kóstolási standot állítunk fel, és a termékünket népszerűsítő pólót viselő hoszteszeket alkalmazunk. Sok esetben egy ügynökséget bízunk meg a szervezési feladokkal. Az állvány szinte minden esetben cégünk tulajdona, s díjat fizetünk a kereskedőnek az állvány kihelyezéséért. Ezen esetekben beszélhetünk-e reklámadó-kötelezettségről, s ha igen, akkor ki lesz a reklámadó alanya?
Részlet a válaszából: […] ...mindössze arra terjed ki, hogy a kereskedő egy állvány kihelyezésével reklámozza a vállalkozás termékeit, mely reklámszolgáltatás ellentételezéséül a vállalkozás díjat fizet, úgy a display-en való közzététel adóköteles reklámközzétételnek minősül, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Gazdasági társaság igazolt veszteségének kiegyenlítése

Kérdés: A gazdasági társaság és az önkormányzat közötti közszolgáltatói szerződés alapján az önkormányzatnak – mint az ellátásért felelősnek – a szolgáltatás fenntartása esetén kötelezettséget jelent a szolgáltatást végző társaság indokolt ráfordításai alapján igazolható veszteség kiegyenlítése. (Ezt uniós rendelet és a 2012. évi XVI. törvény is szabályozza.) A szerződés szerint a két fél minden évet követően elszámol az előző évi kompenzálandó veszteség mértékéről (összegszerűen meghatározzák, az önkormányzat közgyűlése is elfogadja). Ugyanakkor az önkormányzat forrás hiányában nem tudja pénzügyileg rendezni az elszámolt támogatást, hanem arra majd külön fizetési megállapodást köt, amikor rendelkezik a megfelelő fedezettel. Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének 2016. évi módosítása szerint kötelezően elő kell-e írni 2017-ben a társaságnál egyéb bevételként a mérlegkészítésig elszámolt összeget? 2017-ig a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett kompenzációt mint támogatást számolta el a társaság egyéb bevételként. A módosítás hatására a korábbi években elszámolt, de meg nem fizetett kompenzációt is el kell számolni 2017-ben egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...meg, viszont a költségek felmerültek, a költségeket elhatárolni nem lehet. Az érintett módosítás szerint a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatást egyéb bevételként el kell számolni, ha a támogatási szerződés alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Civil szervezetnél támogatásból beszerzett eszközök

Kérdés: Civil szervezeteknél a támogatásból beszerzett, százezer forint feletti tárgyi eszközök esetén az értékcsökkenési leírás összegére elhatárolható-e a támogatásból a tárgyi eszköz bekerülési értéke, a következő évi értékcsökkenések ellentételezésére, ha nem fejlesztési célra kapta a támogatást a civil szervezet, hanem működési költségekre, de elszámolhat tárgyieszköz-vásárlást is a szerződés szerint? Ha igen, a teljes bekerülési érték elhatárolható? Arányosítás csak vegyes forrásból származó eszköznél szükséges? Szükséges-e hogy a szerződésben szerepeljen erre külön kitétel? Jogszabályoknak megfelelő-e az a könyvelési eljárás, mely szerint a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírására elhatárolásra került a működésre kapott támogatásból az eszköz bekerülési értéke, és minden évben annyi kerül feloldásra, amennyi a támogatásból beszerzett eszköz adott évi amortizációs költsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdést kissé rövidítve idéztük. A kérdező véleményével alapvetően egyetértünk, de ahhoz a számviteli törvényi követelményeket teljesíteni kell.Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Örökség az alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány magánszemélytől örökség címen pénzhez, értékpapírhoz jutott. Helyes-e, ha az értékpapír értékét az eladásig halasztott bevételként mutatjuk ki? A pénzt az alapítvány bankszámláján jóváírták. Ezt az összeget is át kell vezetni a passzív időbeli elhatárolásokhoz, vagy véglegesen kapott pénzeszközként kell könyvelni? Ha el kell határolni, akkor a későbbiekben figyelni kell, hogy ebből a pénzből mire költöttek?
Részlet a válaszából: […] ...az örökségként kapott pénzeszköz esetében, annak a felhasználása nem kötődik sem eszközbeszerzéshez, sem költség-ráfordítás ellentételezéséhez, azt szabadon felhasználhatja az alapítvány. Ezért a folyószámlán jóváírt pénzeszközt az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Pályázat előlegének elszámolása

Kérdés: K+F GINOP vissza nem térítendő pályázat előlegének és elszámolásának könyvelése. Jól gondolom, hogy az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani, és az elszámolás után könyvelem költségként és egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...nem történik meg. 2017. január 1-jével módosul az Szt. 77. §-ának (2) bekezdése, amely szerint a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatás, juttatás egyéb bevételként elszámolható, ha a támogatási szerződés (a pályázatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Támogatás mérlegkészítés időpontja után

Kérdés: Belföldi növénytermesztési tevékenységet folytató társaság 2016. évre egységes területalapú támogatás kifizetés iránti kérelmet nyújtott be az MVH-hoz. A társaságnál a mérlegkészítés időpontja 2017. április 30. Elszámolható-e a 2016. évre egyéb bevételként a támogatás mértéke, ha az MVH a támogatás értékét 2017. évben a mérlegkészítés időpontja után utalja a társaság bankszámlájára?
Részlet a válaszából: […] ...(A kérdés szerinti esetben nincs ilyen jogszabályi rendelkezés!)A kiegészítő módosítás lényege, hogy a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatás, juttatás egyéb bevételként elszámolható, ha a támogatási szerződés (az MHV-val...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha jogszabály eltérően rendelkezik. Ezen előírás a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Saját tőke szerkezetének megváltoztatása

Kérdés: A kft. saját elhatározásából megváltoztathatja-e a saját tőke szerkezetét? Milyen lehetőségei vannak ennek? (Például a jegyzett tőke, a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára?) A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket meghaladja. A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. Tőkekivonás nem történne.
Részlet a válaszából: […] ...elkerülésére, a tőketartalék az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján csak a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére használható fel, csoportosítható át.A leírtakból következik, ha az eredménytartalék pozitív előjelű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Szokásos piaci ár

Kérdés: Arra vonatkozóan szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy kapcsolt vállalkozások esetében a transzferár alkalmazása során helyesek-e az alábbi eljárások. Az eszköz bérleti díját az eszköz amortizációja és a megállapított interkvartilis tartományba tartozó haszonkulcs szorzata adja. A 0-ra leírt eszközök esetén alkalmazható-e, hogy az eredeti amortizációs kulcs mértékét használjuk a helyettesítési érték megállapításánál? Ezenfelül átterhelünk minden olyan költséget, ami az ügylettel kapcsolatos, például bérköltség, biztosítási díj stb. Áthárítható-e még ezenfelül az elszámolt amortizáció is?
Részlet a válaszából: […] ...kívül a bérbe adott eszköz amortizációja szolgáltatásként nem hárítható át. Annak megtérítése a bérbevevő részéről költségek ellentételezésére adott támogatásnak minősül, és e szerint kell kezelni az adóalap meghatározásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Natura 2000 keretében kapott támogatás

Kérdés: Az erdőtulajdonosi közösség megbízott egy bt.-t az erdőgazdálkodással, amely évek óta pályázott és nyert különböző összegeket a Natura 2000 keretében. Önök szerint kit illet az összeg? A régebbi összegeket most kifizetnék a földtulajdonosi közösség magánszemély/egyéni vállalkozó/őstermelő tagjainak. Megtehetik? Ha igen, milyen feltételekkel, milyen adózási szabályok mentén? A bt. társaságiadó-alany, amely a kapott összegeket nem könyvelte bevételként, elkülönítette arra az esetre, ha az derülne ki, hogy nem is őt, hanem a tagokat illeti, vagy különböző okok miatt azt vissza kell fizetni. A bt. és a közösség között létrejött szerződés erre vonatkozó kitételt nem tartalmaz. A bt. találkozott és élt a pályázat lehetőségével, most a nyert összeg sorsa a kérdés.
Részlet a válaszából: […] ...érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területen felmerülő költségek és jövedelemkiesés ellentételezése céljából.Mivel az erdőgazdálkodó (jelen esetben a bt.) az erdő tulajdonosának vagy tulajdonosai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
1
4
5
6
14