El nem végzett munka számlázása

Kérdés: Vállalkozási szerződés keretében elvégzett létesítményfelújítási munkáról a megrendelő 2013. évi számlánkat befogadta és kifizette. Cégünk ugyanezen munkán az egyik alvállalkozó elvégzett munkáját minőségi kifogás miatt nem ismeri el, számláját (11 M Ft) nem fogadja be. Külső szakértői szerv a minőségi problémát megerősítette. Az alvállalkozó a kijavításra nem hajlandó. Cégünk 2014-ben a javítást külső céggel elvégezteti, várhatóan 7-8 M Ft-ért. Az alvállalkozó korábban 5 M Ft előleget kapott. Elszámolhatjuk-e a 2014. évben elvégzett és számlázott javítás értékét 2013. évi költségként, ha az a mérlegkészítésig elkészül? Az alvállalkozói szerződés értékéből levonva a számla alapján elszámolt javítás összegét, a különbözetet – számla hiányában – elszámolhatjuk-e 2013. évi alvállalkozói teljesítésként?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz mindkét kérdésre az, hogy nem számolhatják el, sem költségként, sem alvállalkozói teljesítményként.A kérdésből egyértelműen következik, hogy olyan teljesítményt is számláztak a megrendelő felé 2013-ban, amelyet az alvállalkozó – a cég szerint – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címke:

Vissza nem térítendő K+F támogatás

Kérdés: A kft. 2013-ban vissza nem térítendő K+F támogatást nyert. A támogatás intenzitása 70%. 2013-ban 10 millió Ft támogatási előleget utaltak át. Ezt egyéb kötelezettségre könyveltük. A támogatás terhére beruházások valósulnak meg. A MAG Zrt. tájékoztatása szerint beruházások teljes összegben elszámolhatók a pályázat terhére. Tehát ha 1000 egységért vásárolunk eszközt, akkor a projekt terhére 1000 egység számolható el, és nem az aktuális éves értékcsökkenés összege. Ha ezen eszköz leírási kulcsa 20%, azaz 200 egység, akkor a könyvelésben 1000 egység vagy 200 egység számolható el egyéb bevételként? Illetve a 70%-os intenzitás miatt a pályázat terhére 140 egység? A beruházás teljes értéke alapján 700 egység? A MAG Zrt. tájékoztatása szerint az egyéb bevételek között 700 egységet kell kimutatni. Valóban így van? De akkor eredménytorzító hatása lesz.
Részlet a válaszából: […] A válaszadó számára kissé furcsa, hogy a kft. vissza nem térítendő K+F támogatást nyert el, amelyből eszközöket szerez be, és nem K+F tevékenységet végez.A támogatás intenzitása 70%, az adott esetben azt jelenti, hogy a vissza nem térítendő támogatás a beruházások (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg a befektető társaságnál

Kérdés: Ügyfelem befektető társaság, más társaságok üzletrészeit birtokolja. 2013. októberben 200 000 E Ft osztalékelőleget kapott az egyik leány­vállalatától (T 38 – K 45). Ügyfelem a saját tulajdonosainak szintén osztalékelőleget szeretne fizetni. A társaságnak az osztalékon kívül más bevétele nincs, eredménytartalékkal nem rendelkezik. A kapott osztalékelőleg alapján el lehet-e határolni 200 000 E Ft várható osztalékbevételt?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem!Az Szt. 32. §-ának (1) bekezdése alapján aktív időbeli elhatárolásként – elkülönítetten – kell a mérlegben kimutatni az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címke:

Előleg áfaalanynál, számla az áfamentesnél

Kérdés: Ügyfelem 2012-ben áfaalanyként előleget kapott: 100 E Ft + 27 E Ft áfa összegben: T 38 – K 453: 127 E Ft, T 36 – K 467: 27 E Ft. 2013. január 1-jétől alanyi adómentes lett. Az ügyletről kiállításra került a végszámla nettó 150 E Ft-ról, amelyen a következő adatokat tüntettük fel: a számla végösszege: 150 E Ft, megfizetett előleg: -100 E Ft, fizetendő: 50 E Ft. Könyvelése: T 311 – K 91: 150 E Ft, a kapott előleg: T 453 – K 311: 100 E Ft, és T 453 – K 36 az előleg áfája: 27 E Ft. Helyesen jártunk el? Hogyan kell eljárni akkor, ha hasonló feltételek mellett az ügylet meghiúsul, és az előleget vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 193-196. §-ai szabályozzák azon eseteket, amikor az adóalany az alanyi mentesség időszakában nem járhat el alanyi minőségben. Ezek között az elő­legnek a teljesítés időszakában történő számításba vétele nem szerepel. Ebből következően a kérdésben leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címke:

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása valutapénztár esetén:Az elszámolás követhetősége, átláthatósága érdekében néhány főkönyvi számla számát és elnevezését mutatjuk be:3613. Egyéb elszámolások a munkavállalókkal (felesleges a külföldi kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Vételi jog alapítása

Kérdés: Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítójának a vételi jog ellenértékét, kétmillió forintot a vételi jog jogosultja köteles megfizetni, függetlenül attól, hogy él-e a vételi jogával. Kérem álláspontjukat ennek az ügyletnek az adóra (áfa, számlázás), illetve számviteli elszámolására vonatkozóan!
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően a Ptk. vonatkozó előírásaiból kell kiindulni. Ha a tulajdonos másnak vételi jogot enged (ez legyen "A" társaság), a jogosult (a "B" társaság) a dolgot (itt az ingatlant) egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.
Kapcsolódó címkék:  

Mikor támogatás az előleg?

Kérdés: Társaságunk egységes területalapú támogatásra nyújtott be kérelmet 2011-ben. Novemberben kifizették a kért támogatást 50%-ban, és a végzésben ezt előlegként tüntették fel. Hova kell könyvelni? A fennmaradó összeget feltehetőleg 2012-ben a mérlegkészítés után fogják folyósítani, és ekkor hozzák meg a megítélt összegről a határozatot is.
Részlet a válaszából: […]  Az elnyert területalapú támogatás csak akkor számolható elaz egyéb bevételek között, ha azt már megítélték, és erről a határozatmegszületett. Ebből következően a kért támogatás 50%-ában adott előleget apénzügyi rendezéskor a rövid lejáratú kötelezettségekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címkék:    

Beszerzést követően kapott támogatás

Kérdés: Cégünk 2009. évben vásárolt egy szoftvert. A beszerzéshez elnyert pályázati pénz a beszerzési érték 50%-a. A beszerzési ár és a pályázatírás költsége együttesen 26 304 925 Ft. A szoftvert 2009-ben üzembe helyezték, 2009-ben 2 046 739 forint, 2010-ben 5 260 985 forint értékcsökkenést számoltak el. A pályázatra még 2009-ben előleget folyósítottak. A támogatás fennmaradó összegét 2011. októberben kaptuk meg. A támogatás összege 12 312 175 forint, amelyet rendkívüli bevételként könyvelünk, majd elhatároljuk. Csökkentenünk kell-e a 2009-2010. évben elszámolt értékcsökkenésre arányosan jutó résszel a támogatás elhatárolt összegét? 2011-től az évente elszámolandó értékcsökkenés támogatásra eső részével csökkentjük az elhatárolt bevételt. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […]  A pontos válaszhoz ismerni kellene azt az időpontot, amikora pályázat teljesítését elismerték, a támogatás összegét a támogató írásbanjóváhagyta. Ez különösen akkor fontos, ha a támogatásban részesülő cég – mint akérdező cég is – előleget kapott, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Értékesítés Szlovákiába részletekben

Kérdés: Szövetkezetünk Szlovákiába értékesített kukoricát 229 euró/tonna áron. Az adásvételi szerződés kelte: 2011. április 13., az áruszállítás időpontjai 2011. április 18. és május 6. között. Teljesítési hely: az eladó telephelye. Az áru ellenértékének az elszámolása euróban történik. Az áru elszállítandó tételének ellenértékét a vevő a szállítás előtt a célországba befizeti, ezt követően, a pénznek a bankba történő megérkezése után történhet az adott tétel szállítása. A kérdés 11 időpontot tartalmaz az euróutalásra és 11 időpontot a szállításra. Hogyan kell a leírt kukoricaeladást számlázni és könyvelni? A számlán mi lesz a kiállítás időpontja, a teljesítés időpontja és a fizetési határidő?
Részlet a válaszából: […] Két megjegyzés a válasz előtt. A kérdésben szerepel a 11euróutalás, illetve a 11 szállítás időpontja. Az átutalt eurómennyiség és aszállított mennyiség ellenértéke nincs összhangban. Van olyan szállítás,amelynél az ellenérték részben csak a szállítás megtörténte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.
Kapcsolódó címke:

Közösségen kívüli értékesítés előlege

Kérdés: Egyéni cégünk szerb üzleti partnernek értékesít termékeket. Előleget szeretnénk kérni, mert még új az üzleti kapcsolat. Hogyan kell kiállítani a számlát (vagy esetleg díjbekérőt?), ha forintban, ha EUR-ban kérjük az előleget? Van-e áfafizetési kötelezettség? A végszámlából hogyan vonjuk le az előleg összegét? Hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 98. §-a tartalmazza a termék Közösség területénkívülre történő értékesítésének a szabályait. E szerint – a főszabály – mentesaz adó alól a belföldön a küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozotttermék értékesítése a Közösség területén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
Kapcsolódó címke:
1
3
4
5
6