Közbenső mérleg közzététele

Kérdés: Osztalékelőleget szeretne a tulajdonos felvenni 2017. októberben. Készítettünk közbenső mérleget 2017. június 30-ra. Az osztalékelőleg kifizethető. Közzé kell-e tenni ezt a közbenső mérleget? Milyen egyéb tudnivalók vannak ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...(Az Szt. 21. §-a sem tartalmaz közzétételi kötelezettséget!)A kérdés szerinti esetben a legfőbb szerv (a tulajdonos) osztalékelőleg fizetéséről szóló határozatát támasztja alá a közbenső mérleg, ha a Ptk. 3:186. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Magyar cég angol ügyvezetőjének angliai útja

Kérdés: Cégcsoportunk vezérigazgatója, aki egyben az anyavállalat egyik tulajdonosa is, illetve mind az angliai tagvállalat, mind a magyar tagvállalat ügyvezetője, angol-magyar állampolgár. Mindkét országban rendelkezik állandó lakcímmel, de a magyar cégkivonaton az angol címével szerepel, és az év nagyobb hányadában Magyarországon tartózkodik, csak a magyar cégben van bejelentett munkaviszonya. Ez az ügyvezető rendszeresen utazik Angliába, a cégcsoport üzleti ügyeit intézni, amire a magyar cégben elszámoltatja és felveszi a külföldi kiküldetés napidíjait, illetve a szállásköltségen kívül (Angliában való tartózkodása alatt a saját házában lakik) minden, az utazással kapcsolatban felmerülő költségét – többek között egy angol rendszámos saját autó üzemanyagát – dologi kiadásként. Kérem álláspontjukat, hogy helyes-e az Angliában felmerülő költségek magyar cégben történő elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...amellyel szemben az ügyvezető a magyar cég részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást az ügyvezető előlegezi meg – ezt a magyar cég utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján az ügyvezetőnek megtéríti. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] ...magyar kft.-nek kell a bevételből a jövedelmet megállapítania, a jövedelemből a 15 százalék személyi jövedelemadót, adóelőleget – a kifizetés időpontjában a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Kimenő számlák könyvelése

Kérdés: Webáruház bevételeinek számviteli elszámolásánál megengedhető-e az a megoldás, hogy a kimenő számlákat nem tételesen rögzítjük, hanem összevontan lekérdezve a számlázóprogramból? A számlázóprogram át tudja importálni a számlák adattartalmát a könyvelőprogramba. A vevői számlák kiegyenlítése hosszú időt vesz igénybe, főleg az utánvéttel fizetett összegeknél. Van esetleg a számvitelben elfogadható, kevésbé időigényes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...és a megvásárolt termék az ellenérték megfizetésekor már a vevő rendelkezésére áll. (Az előre történő megfizetéskor nem indokolt előlegszámlát kiállítani!) Ez esetben sem lehet azonban a vevők által fizetett ellenértéknek a vevőnkénti kimutatásától eltekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Szállodai díj számlázása

Kérdés: A szállodában gyakorlat, hogy a foglalást követően előre elkérik a teljes díjat, és erről előlegszámlát állítanak ki, a vendég távozásakor pedig kiállítják a végszámlát. Ez dupla adminisztrációt jelent. Mivel a végszámla és az előlegszámla összege jellemzően azonos, gyakran előfordul, hogy nem készül végszámla. A hiba többletmunkával korrigálható. A Számviteli Levelek 325. számában megjelent 6657. kérdésre adott válaszuk alapján felmerült a kérdés, a webáruház-számlázáshoz hasonlóan nem lehetne a szállodáknál is kihagyni az előlegszámlát? Ha akár hónapokra, akár egy évre előre is ki lehet számlázni a bérleti díjat, miért nem lehetne néhány nappal, esetleg néhány héttel előre kiszámlázni a szállodai díjat is? Megoldást jelenthetne az is, ha nem előleget kérnének, hanem arra kérnék a vevőt, hogy szíveskedjen a szállodai díjat előre átutalni?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a szerződésben rögzítendő, hogy milyen időszakonként történik a számla kiállítása, de nem előre (mert akkor előleg), legkorábban a szolgáltatásnyújtás első napjával, legkésőbb a szolgáltatásnyújtás befejezése napjával. Az adott üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalék osztalékként figyelembe nem vett összege, vagy a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék összege fedezetet nyújtson úgy, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Fizetett előleg figyelembevétele a számlánál

Kérdés: Ügyfelünk a tőle vásárolt áru ellenértékének 100%-át kérte előlegként, melyről az Áfa-tv. szerint előlegszámlát állított ki. Az ügylet teljesítésekor az áru ellenértéke kevesebb lett, mint a fizetett előleg értéke. Ügyfelünknek ki kell-e állítani számlát, vagy számlával egy tekintet alá eső okiratot az előleg különbözetéről, vagy elegendő-e, ha visszautalja a különbözetet?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 59. § (1) bekezdése a teljesítést megel ő z ő en ellenértékbe beszámítható vagyoni el ő ny juttatását (el ő leg) önálló adóztatandó tényállásként definiálja, vagyis ez esetben az adófizetési (és számlakiállítási) kötelezettséget nem az alapügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Reklámadó-túlfizetés

Kérdés: Szíveskedjenek megerősíteni azt, hogy 2017-ben a reklámadó-túlfizetésként az adófolyószámlán jóváírásra kerülő összeget tárgyévi egyéb bevétel címen kell majd az érintett vállalkozásoknak könyvelniük, továbbá a társaságiadó-kulcsok csökkentése miatt a visszafizetett összegekre 9 százalékos adóterhet kell majd megfizetniük. Ez a reklámadó-túlfizetés nem minősül önellenőrzésnek, annak ellenére sem, hogy előző években elszámolt egyéb ráfordítással kapcsolatos bevételről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...össze kell vezetni. Ha az összevezetés után a 463-11. számlán mutatkozik egyenleg, azt be kell fizetni, ha a 464-11. számlán, az az adóelőlegből, az előlegkiegészítésből származó túlfizetés. Ha ez a túlfizetés az adófolyószámlán jóváírásra kerül, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: A kft. 2016 decemberében – közbenső mérleg alapján – 100 egység osztalékelőleget fizetett a tulajdonosoknak. 2017 januárjában – a 2016. évi közbenső mérleg alapján – újabb 100 egység osztalékelőleget fizetett. A 2016. évi beszámolójában 500 egység adózott eredmény szerepel, a taggyűlés 300 egység osztalékról döntött. Helyesen járt el a társaság, hogy 2017-ben a 2016. évi beszámoló elfogadása előtt a 2016. év terhére fizetett ki osztalékelőleget?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezhető a kérdés! Az osztalékelőleg a később meghatározásra kerülő osztalék megelőlegezése. A nevéből is következően előleg, amelyet a mérlegben az adott előlegek között kell kimutatni: a decemberben adottat decemberi könyvelési tételként, a januárban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a felsorolt esetekben az alábbi rendelkezést: "A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete"? Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre utaltak pro forma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 7-i átutalással történt a kiegyenlítés. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 8-i átutalással egyenlítették ki, 7-én valutabefizetés történt a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...kell (a mérlegfordulónapi választott devizaárfolyamon).A kérdésben említett esetekben:A pro forma számla alapján történt átutalást előlegként kell kimutatni: T 352 – K 3861. Az előlegszámla forintértékét az átutalás napján érvényes választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
1
25
26
27
85