Kölcsön azonos tulajdonosú kft.-k között

Kérdés: Nyújthatnak-e kölcsönt az azonos tulajdonosú kft.-k egymásnak? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...az egymással áruszállítási, szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások ezen jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetése vagy előlege.A hivatkozott előírások összevetése alapján az azonos tulajdonú kft.-k közötti pénzkölcsön nyújtása, ha az nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Osztalék az evás társaságnál

Kérdés: Evás kft. beszámolója előző évi adatai új mérlegsémának megfelelő átrendezésével kapcsolatos a kérdésünk. Az evás társaságok az eva befizetése után rendelkezésükre álló összegeket általában kiveszik a cégből. Év végén a számított kivehető osztalék és a már kivett osztalékelőleg egyenlege minimális, ez az összeg került a kötelezettségek sorába. Az új mérlegséma szerint az adózott eredmény 7500 E Ft, ilyen összeggel a kötelezettséget nincs módunk csökkenteni, mert a fel nem vett osztalék összege csak 500 E Ft volt. Nem tudok mást, mint a felvett osztalékelőleget a követelések sorába beállítani, ezzel viszont az eszköz-forrás összege változik.
Részlet a válaszából: […] ...álló összegeket általában kiveszik a cégből. Az így kivett összeget a kérdező evás társaságnál hogyan könyvelték? Nyilvánvalóan előlegként, azaz a követelések közötti kimutatással: T 355 – K 384, 381. És a követelést mivel szemben vezették ki? Valami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Halasztott követelés-kötelezettség a mérlegben

Kérdés: Ha a cég a mérlegfordulónapon halasztott áfakövetelést és halasztott áfakötelezettséget is kimutat, akkor az adott évi mérleg összeállítása során összevontan kell a kettő egyenlegét a Követelések vagy a Kötelezettségek soron kimutatni, vagy a halasztott áfakövetelés a mérleg Követelések, a halasztott áfakötelezettség pedig a Kötelezettségek során jelenik meg?
Részlet a válaszából: […] ...függnek össze, így logikus a források közötti szerepeltetése. Az is igaz viszont, hogy az adófizetési kötelezettség kapcsán adóelőleget kell fizetni, amelyet – év közben – az adóhatósággal szembeni követelésként kell kimutatni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Ajándékba adott aranytárgyak járuléka

Kérdés: Egy gazdasági társaság a fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen 155 000 Ft értékű aranytárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelőbizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után, és ezen ajándék költsége a társasági adó rendszerében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...kapott jövedelem. Ebben az esetben a gazdasági társaság, mint kifizető, az ajándék értéke alapján megállapítja a személyijövedelemadó-előleget, és azt a más pénzben adott jövedelemből levonja, bevallja és megfizeti. Ha az említett magánszemélyek valamelyikénél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Modulrendszerben végzett tanfolyamok, vizsgáztatások

Kérdés: Oktatással foglalkozó vállalkozás a tanfolyamokat és a vizsgáztatásokat modulrendszerben végzi. A résztvevők csekken fizetik be a felmerülő költségeket, de van, aki csak az éppen elvégzett modulra jutó költséget, van, aki az összes költséget. Az így befolyt tandíjakat, vizsgadíjakat előlegként vagy árbevételként kell kezelni? Az oktatás akár a következő naptári évre is átnyúlhat.
Részlet a válaszából: […] ...vizsgamodul megtörténtének időpontjával a számlát ki kell bocsátani (T 311 – K 91-92, 467), és az előre befizetett összeggel (előleggel) csökkenteni kell a résztvevőkkel szembeni követelés összegét (T 453, 467 – K 311). Az előlegként befizetett összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Valutában kiegyenlített importbeszerzés

Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?
Részlet a válaszából: […] Több témát is érint a kérdés, valójában a kérdez ő a valuta könyv szerinti árfolyama alkalmazásának a lehet ő ségét keresi.Az Szt. 48. §-ának hivatkozott (8) bekezdése szerint: ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor – a (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Pályázaton nyert támogatás egyéni vállalkozónál – kata

Kérdés: Egyéni vállalkozó – tételes költségelszámolást választott – 2015. évben pályázaton nyert 3 M Ft-ot. 700 E Ft előleget kiutaltak a 2015. évben. A vállalkozó részben beruházásra, részben költségekre elköltött 3 M Ft-ot (az előlegként megkapott 700 E Ft-ot és 2,3 M Ft-ot), és a pályázat benyújtásához feltételként előírt 300 E Ft saját erőt. 2016-ban, megkapta a 2,3 M Ft-ot, a pályázati pénz fennmaradó részét. Mi a helyes elszámolás a 2015. és a 2016. évben, ha a vállalkozó 2016. márciustól átlépett a kata rendszerébe? 2015-ben veszteséges, 2016. januárban megkapta a támogatás fennmaradó részét, emiatt nyereséges. 2016. évben a nyereség 50%-áig elszámolja az előző időszaki veszteséget. A beruházásra kapott összeget az értékcsökkenéssel szinkronban halasztott bevételként kell elszámolni 2016. január-február hónapban. A katás időszakban az értékcsökkenést elszámoltnak tekinti. Megfelelő-e ez az elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében a támogatás elszámolására az Szja-tv. 19. §-ában lévő, az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. E szerint költségek fedezetére kapott támogatás esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Kisvállalati adóhoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, illetőleg ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Földgázkereskedő iparűzésiadó-előlege

Kérdés: Társaságunk intézmények, nagyvállalatok számára több magyarországi településen értékesít földgázt, villamos energiát energiakereskedőként. E tevékenységét 2017-ben kezdte, korábban, 2016-ban más profillal működött. Az energiakereskedelmi tevékenység elősegítése érdekében 2017-ben a székhelyén, Budapesten kívül egy vidéki városban is nyitott irodát. A kérdés az, hogy társaságunk mely településen válik adókötelessé, és mely településen kell adóelőleget fizetnie.
Részlet a válaszából: […] ...nyitott iroda) szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli. Ez azt is jelenti, hogy ezen önkormányzatok felé merül fel adóelőleg-fizetési kötelezettsége is.Az iparűzésiadóelőleg-fizetési időszak – főszabály szerint – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Jóteljesítési és garanciális visszatartás elszámolása

Kérdés: A kivitelezéssel foglalkozó kft. egy beruházás megvalósítására kötött építési-szerelési szerződést, amelyben jóteljesítési garanciát vállalt a szerződés szerinti összeg 10 százalékában. A szerződésben részfizetési határidőket állapítottak meg, részfizetésenkénti összeggel, és azzal, hogy arról részszámlát állítanak ki, amely számlákban feltüntetik a jótállási garancia címén visszatartott összeget is. A rendelkezésükre álló kiadvány alapján a jótállási garanciával csökkentett számlázott (és így fizetendő) összeget számolták el árbevételként, és tekintették az áfa alapjának a megrendelőnél a fordított adózás szabályai alapján. Helyesen jártak el?
Részlet a válaszából: […] ...összemérés), a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményeivel is. A részfizetés – az előbbiekből következően – valójában előleg, amelyből ha 10 százalékot levonnak, akkor az előlegként fizetett (tehát a csökkentett) összeg után kell a megrendelőnél az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
1
24
25
26
83