Vissza nem küldött, de kifogásolt számla elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk 1998 nyarán a szolgáltatási szerződés egyoldalú felmondását követően leszámlázta a szerződésben szereplő felmondási időre járó díjat. A vevő tagadta a díj jogosságát, de nem küldte vissza a számla eredeti példányát. Peres eljárás kezdődött. Emiatt ügyfelünk szándékosan nem állított ki sztornószámlát, mivel a gyakorlatban a bíróság ezt a kereset jogalapja visszavonásának véli. A másodfokú bíróság kimondta, nem történt teljesítés, a vevőnek nem kell fizetnie. Ügyfelünk az adóhatóságtól kérte a befizetett áfa visszautalását, amit az adóhatóság nem teljesített, mivel azt az időszakot ellenőrzéssel már lezárta. Valóban nem lehet már visszaszerezni a befizetett adót? Lehet még sztornószámlát kiállítani? Milyen más lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz. Azügyfél hibát követett el (megsértette az Szt. előírásait), amikor a vevő általel nem fogadott számlát könyvelte. A vevő kifogása, a díj jogosságának tagadásaesetén a helyesbítő számlát az ügyfélnek azonnal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
Kapcsolódó címke:

Garanciavállalási díj elszámolása

Kérdés: A kft. 2004-ben beruházási hitelt vett fel. Ehhez kapcsolódóan a kezességet vállaló bank 1300 E Ft garanciavállalási díjat számlázott ki, a számlában feltüntette az elszámolási időszakot 2004. 04. 29.-2010. 12. 31., a kölcsön futamidejével azonosan. A kft. a garanciavállalási díjat az elszámolási időszak alatt kívánja költségként leírni, azaz a díjat időbelileg elhatárolja. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nincs szó arról, hogy a garanciavállalási díjszámlázott összege módosulhat-e az elszámolási időszak alatt, vagy a kezességetvállaló bank "rendelkezésre állásának" a díja. Ez utóbbi esetben a megfizetettöszszeget véglegesen fizetendő összegnek kell tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címkék:  

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing esetén nemteljesül az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontjában megfogalmazottkövetelmény, azaz nem beszélhetünk termékértékesítésről. Ha nem termékértékesítés,akkor a tartós bérlet, a nyílt végű pénzügyi lízing...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Saját gépkocsi költségelszámolása

Kérdés: Egy munkavállalónk rendszeresen saját gépkocsival körbejárja a körzeti orvosokat, egy részük a kht.-val egy városban rendel. A kiküldetési rendelvény kiállításánál a munkavállaló csak a város nevét tünteti fel, valamint a városon belül megtett kilométert. Helyesen jár-e el, vagy megkövetelhető tőle a pontos útirány (utca, rendelőintézet) feltüntetése és km-bontása? Milyen egyéb kimutatás szükséges a költségelszámoláshoz?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatosan a hivatali, üzleti utazások költségeit kiküldetési rendelvény alapján téríti meg, akkor az jellemzően "bevételnek nem számító" tétel, feltéve, hogy a térítés értéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemanyag-megtakarítás adóztatása

Kérdés: Adóköteles jövedelemnek minősült-e az 1998-2000. évek közötti időszakban a munkáltató által az alkalmazottnak üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg, ha azt nem a gépjármű vezetője kapta? Az általam képviselt társaság az Szja-tv. [25. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján] adta lehetőséggel élve, 1998. évi taggyűlési határozata alapján – a társaság által üzemeltetett gépjármű használatára tekintettel – üzemanyag-megtakarítást fizetett ki 1998. november és 2000. január közti időszakban három munkaviszonyban lévő ügyvezetője (akik egyben tagok is) részére úgy, hogy egyikük sem vezette az érintett gépkocsit. Az Szja-tv. az érintett időszakban nem határozta meg a "használatára tekintettel" fogalmát.A később megjelent állásfoglalásokba a "használó" fogalma bekerült, de annak pontos tartalmát azok sem határozták meg. Véleményünk szerint a gépjármű kizárólagos használója nem a gépkocsi vezetője, hanem a társaság, mely a gépjárművet kizárólag a vállalkozás érdekében bevételszerző tevékenysége során használja. Elsőként a 2001. január 1-jétől hatályos Szja-tv. tartalmazza egyértelműen, hogy a gépjármű vezetője kaphatja adómentesen az üzemanyag-megtakarítás összegét. A tárgyban kiadott, és egymást is kiegészítő állásfoglalások, valamint a törvény ezen részének 2001. 01. 01-től hatályos módosítása is azt igazolják, hogy nem volt egyértelmű a korábbi szabályozás. A 2000. év májusában megjelent 65/2000. sz. APEH iránymutatás megjelenése után már várható volt a törvény változása, ezért 2000 júniusától már csak a gépkocsivezetők részére fizettünk üzemanyag-megtakarításért.Önrevíziót emiatt a korábbi időszakra nem végeztünk, tekintettel arra, hogy a társaság a kifizetést megelőzően ez ügyben kiadott rendelkezéseket vette figyelembe. Vagyis a társaság annak megfelelően döntött, és jóhiszeműen járt el. Kérem az előbbiekben leírtak megerősítését.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdező levelében foglaltakat, hogy válaszunkban csak a kérdés lényegét érintő állásfoglalásokra történjen hivatkozás.Az 1999/127. APEH iránymutatás szerint a munkáltató saját hatáskörben dönthette el az üzemanyag-megtakarítás elszámolásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címke:

Újság-előfizetés áfája

Kérdés: A 2004-re vonatkozó újság-előfizetéseket milyen áfakulccsal kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] Azon termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén, amelyeknél az adófizetési kötelezettség az Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése alapján a felek által meghatározott teljesítési időpontban, ennek hiányában az elszámolási időszak utolsó napján keletkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.
Kapcsolódó címkék:    

Bérbeadásnál a teljesítés időpontja

Kérdés: Az 1087. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódó kérdés. A bérlővel a bérleti szerződésben havi számlázásban állapodtak meg. A számlán a teljesítés ideje 2. hó 25., a számla kelte: 2. hó 10., fizetési határidő: 2. hó 25. Ebben az esetben az áfafizetési kötelezettség mikor keletkezik, ha a számlázott időszak 2. hó 1-jétől 28-ig tart? Ha a bérlő 2. hó 25-e előtt fizet, az előleg?
Részlet a válaszából: […] A bérleti díj áfafizetési kötelezettségére vonatkozó válaszhoz hivatkozni kell a 2003. évi XVIII. törvénnyel módosított Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdésére: "Ha a felek által kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésekről, nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Folyamatos teljesítés átmeneti szabályai

Kérdés: Társaságunk hajóhelyek bérbeadásával foglalkozik, tevékenységének áfamértéke 2002-ben 12 százalék, 2003-ban 25 százalék. A 2003. évi bérleti díjakat 2002 októberében számlázták, 2003. március 1-jei fizetési határidővel. Mi a teendőnk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés általánosítva úgy fogalmazható meg, hogy az időszakonkénti elszámolású, 2002-ben folyamatosként kezelt és kedvezményes adómértékű, 2003-ban általános adókulcsú szolgáltatás számlázásának mi az átmeneti szabálya.Az Áfa-tv. 2003. január 1-jétől hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Távközlési szolgáltatás áfájának levonhatósága

Kérdés: Mikor mentesülhet az adóalany a távközlési szolgáltatás levonási korlátja alól? Mikor, milyen feltételek mellett lehet a távközlési szolgáltatás áfáját teljes összegében levonni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. §-ának (4) bekezdésében megfogalmazott részleges levonási tilalom alól akkor mentesülhet az adózó, ha az érintett SZJ-számokhoz kapcsolódó távközlési szolgáltatás ellenértékének legalább 30 százalékát az Áfa-tv. 8. §-ának (4) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:      

Munkába járás telephelyek között

Kérdés: Fő tevékenységünk a növénytermesztés és állattenyésztés. Munkavállalóinknak és a tulajdonosoknak sajátgépkocsi-használatukért útnyilvántartás alapján költségtérítést fizetünk. Ez tartalmazza az APEH által közzétett üzemanyagáron számított értéket és a 3 Ft/km térítést. Az említett személyek munkakörébe tartozik a mezőgazdasági ágazat munkáinak felügyelete és irányítása, naponkénti bejárása, kijárás az állattenyésztési telepre. Elszámolhatjuk-e költségtérítésként a munkavállalónak, ha az egyik területről átmegy a másikra, ill. az állattenyésztési telepre saját gépjárművével, hiszen ez a mezőgazdaságban kivételes eseteket képez, feladatuk ellátása szükségessé teszi ezt? Munkahelytől eltérő helynek minősül-e az rt. bérelt földterületeire való kijárás (nem a munkáltató telephelye)?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. fogalmi meghatározása szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátásához szükséges utazás – a munkába járás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
1
13
14
15
16