100 talált cikk az engedményezés kifejezésre

Kérdés: A vállalatcsoporthoz tartozó cégek közül a végelszámolás alatt álló kft. az adósával szembeni követelését engedményezte nulla forintért részünkre. Mi, mint engedményesek, az ajándékba kapott eszközt az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken nyilvántartásba vettük, a követelés eredeti összegében, mivel az adóssal sikerült fizetési megállapodást kötni a követelés 12 havi egyenlő részletekben való törlesztéséről. Az adós törlesztett is. Év közben úgy adódott, hogy ezt a követelést a vállalkozás a vállalatcsoporthoz tartozó harmadik kft.-nek engedményezte nulla értéken, és az adóssal is közölte, hogy a vállalatcsoport harmadik tagjának törlesszen. Kérdés, hogyan kell megszüntetni a 3655., illetve a 4833. főkönyvi számlákat?

Kérdés: Az "A" kft. kapcsolt vállalkozási viszonyban álló "B" kft.-nek nagy összegű kölcsönt nyújtott (a 2 éve lejárt követeléseket minősítették át kölcsönné szerződéssel), amit "B" kft. nem tudott visszafizetni. "A" kft. faktorálta – eladta – ezt a kölcsönt 40 százalékért "C" társaságnak. A "C" társaság pénzügyileg rendezte az ellenértéket "A" kft.-nek. Hogyan járjon el "A" kft. helyesen könyvelési és adózási szempontból?

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?

Kérdés: Engedményezési szerződésben foglalt érték csak teljesített ellenértéket takarhat, vagy jövőbeni ellenértéket is lehet engedményezni? Az első esetben, ha az engedményezett összeg nagyobb, mint az engedményes szolgáltatási értéke, akkor véleményem szerint előlegfizetésről van szó, ha a kötelezett az engedményezési szerződés időpontjában kifizette volna az engedményest. Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó értékesítését elszámolja bevételként, a szolgáltatás ellenértékét kiadásként, mintha a pénzügyi teljesítés megtörtént volna? Hogyan számolandó el a még szolgáltatással le nem fedett érték? Van-e jelentősége annak az engedményező szempontjából, hogy a kötelezett mikor fizet?

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?

Kérdés: 2007. január 1-jétől változott az engedményezés áfatörvénybeli megítélése. Pénzügyi vállalkozásként működő, lízingtevékenységet folytató zrt. vagyunk. A lízingtevékenységből származó, ügyfelekkel szembeni követeléseinket különböző takarékszövetkezetekre engedményezzük. Eddig az engedményezésről 65.22. SZJ-számmal áfamentes számlát állítottunk ki. Mennyiben érinti az Áfa-tv. hivatkozott változása a számlázásunkat?

Kérdés: Fizetési megállapodás (engedményezés) alapján az előleget nem a mi számláinkra, hanem egyik európai uniós tagállambeli szállítónknak fizeti meg egy másik cég. (A szállító felé nekünk kellene előleget fizetni.) Cégünknek kell-e előlegszámlát kiállítania, annak ellenére, hogy a pénz nem hozzánk folyt be?

Kérdés: Cégünk egy vevői számlát megfaktoráltatott. A vevő nem tudta határidőre kifizetni a számla összegét a faktorcégnek, így a faktorálási szerződés értelmében cégünknek készfizető kezesként kellett helytállnia. Hogyan könyveljük?

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?

Kérdés: Társaságunkat az angol partner marketing- és értékesítési tevékenység szervezésével, igazgatásával bízta meg. Az angol partner minden magyarországi ügyfelével külön-külön köt szerződést és számol el. A pénzmozgások egyszerűsítése végett az angol cég csak társaságunkkal kívánja a pénzforgalmat lebonyolítani: az Angliából érkező áru ellenértékét a magyar vásárló – háromoldalú megállapodás keretében, forintban – társaságunknak utalná át, minden Magyarországon felmerülő költséget – ideértve a marketinges és egyéb promóciós partnerek számláit és a saját ügynöki jutalékot is – társaságunk egyenlítene ki, és az áru ellenértékéből megmaradó összeget továbbítanánk az angol partner részére. Helyes-e az elképzelésünk? A felmerült költségek továbbszámlázásakor kell-e áfát felszámítanunk az angol partner felé? A behozott áru százalékában meghatározott ügynöki jutalékot terheli-e áfa? Az angol partnernek átutalt összeget az elszámolólevélen kívül más bizonylat is kísérje?