Osztalékfizetés (eva)

Kérdés: Eva hatálya alá tartozó jogi személy adóalany 2004., illetve 2005. évi adózott eredménye kifizethető-e az Szja-tv. 66. §-ában leírt korlátok figyelembevétele nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnek számít, nem kell utána osztalékadót fizetni. Más a szabályaz eva előtti időszakra. Tehát ha az eva előtti időszakra volteredménytartalék, akkor abban az esetben, amikor az eredménytartalékot bevonjákaz osztalékfizetésbe, akkor kell utána megfizetni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Eredménytartalék kifizetése osztalékként (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. a 2004. évi adózott eredményét teljes egészében felveszi "evás" osztalékként. Egyidejűleg az eva előtti időben keletkezett eredménytartalékot is igénybe veszi osztalékként ("nem evás" osztalék). A "nem evás" osztalék szja-kulcsának számításánál figyelembe kell-e venni az "evás" osztalékot vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...közöttkimutatott saját tőke terhére juttat bevételt (jóváhagyott osztalékot) tagjairészére.Az Szja-tv. hatálya alá tehát csak azon eredménytartalékbóltörténő osztalékkifizetés sorolandó, amely eredménytartalék (tartalmazza azevaalanyiság előtti utolsó üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Osztalékelőleg kft.-nél (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. év közben – a közbenső mérleg elkészítését követően – a várható adózott eredménye terhére előleget vesz fel. Év közben ezt a tételt hogyan kell könyvelni? És év végén a teljes osztalékot hogyan számoljuk el? Hol kell a mérlegben, az eredménykimutatásban szerepeltetni az osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...lévő adózotteredmény összege lehet. 2004. január 1-je után az osztalékelőleg összegénekmegállapításánál figyelembe vehető a szabad eredménytartalék is, az evaalanykft.-nél osztalék utáni személyi jövedelemadó nélkül csak az evaalanyiság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Szt. hatálya alá tartozó evaalany osztalékelőlege, osztaléka

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft. 2004. évben a közbenső mérleg elkészítése után pénzt vett fel a tárgyévi adózott eredménye terhére. Hogyan kell ezt könyvelni? És hogyan kell év végén könyvelni, ha úgy dönt, hogy az adózott eredményt a tulajdonos veszi fel?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak. A tagi kölcsön visszafizetési határideje lejárt, de a tag nem kéri vissza a nyújtott összeget, hanem azt tőkeemelésre szeretné fordítani. Lehetséges-e ez? Ha igen, hogyan kell ezt könyvelni? Miként fog változni a jegyzett tőke aránya a tagok között? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...(8) bekezdése]. Ezzel az elengedés évében a mérleg szerinti eredmény része lesz, és pozitív mérleg szerinti eredmény esetén növeli az eredménytartalékot. Az eredménytartalék terhére pedig megemelhető a jegyzett tőke összege. Ilyen esetben (tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A kft. anyavállalata a veszteség miatti sajáttőke-negatívumot pótbefizetéssel rendezte. A kft. az akkori előírások szerint a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba tette, majd átvezette a lekötött tartalékba. Ma már a társaság nyereséges. A társaságnak az osztalékfizetés előtt vissza kell-e fizetnie a pótbefizetés összegét? Szükséges-e ehhez a tulajdonos konkrét határozata? Van-e jelentősége annak, hogy időközben tulajdonosváltás történt?
Részlet a válaszából: […] ...pótbefizetés összegét 2001 előtt a veszteséges társaságnak az eredménytartalékba kellett helyeznie, és ott lekötött összegként figyelembe venni, amelyet 2001. január 1-jével a lekötött tartalékba át kellett vezetni.A pótbefizetést mindaddig lekötött tartalékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Pótbefizetés jogszerűsége

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...összegét a kft.-nél a lekötött tartalékba kellett helyezni, és így a saját tőke része. Ha nem volt veszteség és nem negatív az eredménytartalék, a pótbefizetés olyan sajáttőke-növekedést mutat, mintha az a kft. nyereséges tevékenységének az eredménye, a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás I.

Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...névértékének fejében átvett, járó eszközök értékét (a tőkeleszállítás során a kivont jegyzett tőkének, az arra jutó tőke- és eredménytartaléknak megfelelő összeget).A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján, ha az előbbiek szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás II.

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A tulajdonosok magánszemélyek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A kft. eredménytartaléka jelentős. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a tagoknak a kiválással létrejött társaságba jegyzett tőkeként és eredménytartalékként kivitt tőkerész után, ha az új társaságban a tulajdoni hányadok nem változnak, illetve ha változnak, például 40-60 százalékra?
Részlet a válaszából: […] ...a kiválással létrejövő társaságban a tulajdonhányad ugyan változik, de nem változik az eredeti jegyzett tőkére jutó eredménytartalék aránya a kiválással létrejövő társaságban (azaz például 3-szorosa a 40%-nak is, a 60%-nak is, ugyanolyan arányú,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Részvény értékesítése névérték alatt

Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. A vagyonnövekményből (tőketartalék, eredménytartalék) is részvényt nevesítettünk. Rt.-nk nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná, a jelenlegi reális 20%-os áron. A 20% – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Szja tekintetében milyen kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20%-áért értékesíti?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélynek ebben az esetben az Szja-tv.-nek az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó előírását kell alkalmaznia. Az Szja-tv. 2004-ben hatályos előírása szerint árfolyamnyereség az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
1
54
55
56
66