Használati díj és rögzített mennyiségű vásárlás

Kérdés: "Eladó" és "Partner" között eszközhasználatra történő átadásról jött létre szerződés: az "Eladó" jelképes összegű éves használati díjért adja használatba az eszközt annak fejében, hogy a "Partner" X éven keresztül Y mennyiségű terméket vásárol az "Eladó"-tól. Amennyiben a "Partner" teljesíti a feltételeket, akkor a "Partner" jelképes összegért megvásárolja a használatra átvett eszközt. A fenti ügyletet hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzata lehet? Az előbbi "Eladó" meggondolta magát, és a "Partner" részére használatba adott eszközt eladta a "Vevő"-nek azzal a feltétellel, hogy az "Eladó" és a "Partner" között létrejött – előbbi – szerződésből származó jogait és kötelezettségeit is átruházza a "Vevő"-re. Az "Eladó" az eszköz eladásáról áfás számlát állított ki. Ezen ügyleteket hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzatai lehetnek?
Részlet a válaszából: […]  A választ kezdjük a számviteli elszámolással, majdkapcsolódóan az adókkal.A jelképes használati díjat az "Eladó"-nak számláznia kell,és azt árbevételként kell elszámolnia. Egyértelmű, hogy a használatba adotteszköznek a gép értékével, használatával arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Ellopott személygépkocsi kivezetése

Kérdés: Társas vállalkozás pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsiját 2009-ben ellopták. A rendőrségi jegyzőkönyvet felvették, az eljárás ismeretlen tettes ellen folyamatban van. A lízingbe adó számára a továbbiakban is fizetni kell a lízingdíjat, mivel az ügy még nem zárult le. A gépjárművet 2011 májusában vonták ki a forgalomból. A gépjármű eddig a tárgyi eszközök között szerepelt. Mi a szabályszerű könyvelés a fentiek alapján?
Részlet a válaszából: […]  Alapvető számviteli követelmény, hogy a könyvvitelinyilvántartásokban csak olyan eszköz szerepeljen, amely eszköz ténylegesenmegvan. Az Szt. 69. §-a alapján a mérleget leltárral kell alátámasztani. Mivelmár 2009. évben ismert volt az a tény, hogy a személygépkocsit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Beruházás, felújítás a fejlesztési tartalék feloldásánál

Kérdés: A fejlesztési tartalék felhasználása szempontjából mi alapján lehet eldönteni, hogy beruházásról vagy felújításról van-e szó? Ha jól értelmezem, akkor felújítást nem lehet a fejlesztési tartalék terhére megvalósítani.
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése elsődlegesen azthatározza meg, hogy a fejlesztési tartalékot mire nem lehet felhasználni. Ezekközött nem szerepel a felújítás!A további előírás szerint: az adózó a fejlesztési tartalékota lekötés adóévét követő négy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Kis értékű tárgyi eszközök felértékelése

Kérdés: A korábbi években vásárolt kis értékű tárgyi eszközöket nem vették fel az 1. számlaosztályba, közvetlenül az 5. számlaosztályban került elszámolásra (nulla értéken van). A tulajdonosok a végelszámolás során megvásárolnák a még használható eszközöket. Elfogadható-e, ha a 143-149. számlákra felvezetem, és onnan eladáskor kivezetem? Mi lenne a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […]  Az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése alapján van arra lehetőség,hogy a 100 ezer forint egyedi beszerzési, elő­állítási érték alatti tárgyieszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egyösszegben elszámolható legyen. Ez azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Beszerzést követően kapott támogatás

Kérdés: Cégünk 2009. évben vásárolt egy szoftvert. A beszerzéshez elnyert pályázati pénz a beszerzési érték 50%-a. A beszerzési ár és a pályázatírás költsége együttesen 26 304 925 Ft. A szoftvert 2009-ben üzembe helyezték, 2009-ben 2 046 739 forint, 2010-ben 5 260 985 forint értékcsökkenést számoltak el. A pályázatra még 2009-ben előleget folyósítottak. A támogatás fennmaradó összegét 2011. októberben kaptuk meg. A támogatás összege 12 312 175 forint, amelyet rendkívüli bevételként könyvelünk, majd elhatároljuk. Csökkentenünk kell-e a 2009-2010. évben elszámolt értékcsökkenésre arányosan jutó résszel a támogatás elhatárolt összegét? 2011-től az évente elszámolandó értékcsökkenés támogatásra eső részével csökkentjük az elhatárolt bevételt. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […]  A pontos válaszhoz ismerni kellene azt az időpontot, amikora pályázat teljesítését elismerték, a támogatás összegét a támogató írásbanjóváhagyta. Ez különösen akkor fontos, ha a támogatásban részesülő cég – mint akérdező cég is – előleget kapott, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Lízingelt eszköz visszaadása

Kérdés: Hogyan kell a pénzügyi lízing keretében lízingelt eszköz visszaadását könyvelni, ha a lízingelt eszköz visszaadására a szerződés szerinti fu­tam­idő lejárata előtt sor kerül?
Részlet a válaszából: […]  A lízingelt eszköznek a lízingbe adóhoz történővisszaadásakor az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontjában és 50. §-ának (6)bekezdésében foglalt előírásokat kell figyelembe venni.A lízingelt eszköz visszaadásakor a lízingszerződésmódosítása során meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Defibrillátor minősítése

Kérdés: Építőipari kivitelezői tevékenységet végző kft. defibrillátort vásárolt közel félmillió forint értékben. Tárgyi eszközként nyilvántartva, értékcsökkenési leírása elszámolható-e költségként? Vagy növelni kell a társaságiadó-alapot? Visszaigényelhető az áfája?
Részlet a válaszából: […]  A defibrillátor mint újraélesztő készülék (orvosi ésgyógyászai segédeszköz) nyilvánvalóan nem szolgálja közvetlenül az építőiparikivitelezői tevékenységet. Közvetetten azonban szolgálhatja, mint munka- ésegészségvédelmi berendezés, eszköz, ha annak beszerzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Elhatárolt halasztott bevétel megszüntetése

Kérdés: A kft. nagy értékű tárgyi eszközt vásárol (bruttó 27 M Ft). A támogatás összege a bruttó ár 40%-a (10 800 E Ft). A tárgyi eszközt a kft. 2011. 10. 01-jén használatba veszi. A támogatást valószínűleg 2011. november hónapban kapja meg. A fejlesztésre kapott támogatás halasztott bevételként elszámolt összegét – az elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan – a rendkívüli bevételekkel szemben kell feloldani, de lehet az egyéb bevételekkel szemben is. Mi alapján egyéb bevétel, illetve rendkívüli bevétel? Az értékcsökkenéssel arányos bevétel azt jelenti, hogy ha például az éves értékcsökkenés 3915 E Ft (T 57 – K 14), a 40%-os feloldandó támogatás 1566 E Ft (T 48 – K 98)? Jól értelmezzük az arányt?
Részlet a válaszából: […]  Az utolsó kérdésre a válasz az, hogy igen, jól értelmezik,csak egy kicsit pontosítani kell. Mint a kérdés is mutatja, a támogatásáltalában csak a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételét követőenérkezik meg a támogatotthoz. Ez a csúszás lehet egy hónap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Támogatással kiegyenlített szállító

Kérdés: Alapítványunk 24 millió forintot nyert európai uniós pályázaton. A támogatás mértéke 100%. Ebből 22 162 500 Ft értékben informatikai eszközöket szereztünk be, a beszerzést a szállító finanszírozta. A számlát az alapítvány kapta, de a kiegyenlítés közvetlenül a szállítónak átutalással történt. 1 837 500 Ft a projektlebonyolítás költsége, amelyet az alapítvány közvetlenül kap meg. 620 E Ft előleget folyósítottak. Hogyan történik az előleg és a szállítói számla, a számlakiegyenlítés könyvelése pénzmozgás nélkül?
Részlet a válaszából: […]  Az informatikai eszközök számlázott – áfa nélküli -ellenértékét az általános szabályok szerint beruházásként kell könyvelni (T161, 4661 – K 455). De beruházásként kell elszámolni a projektlebonyolításköltségei közül azokat a tételeket is, amelyek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Haszonélvezeti jog és ingatlan értékesítése

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot alapított a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra. Ez után az ingatlanon 150 millió forintos átalakítást valósított meg, az ingatlan üzletház lett. Ezt a ráfordítást a kft. idegen ingatlanon végzett beruházásként vette állományba, és értékcsökkenést számolt el utána. A kialakított üzletek egy részét a magánszemély, a többit a társaság bérbeadással hasznosítja. A bérlők egy része szeretné megvenni az általa használt üzlethelyiségeket. Az elképzelés az, hogy az üzletház társasházzá átalakítását követően a magánszemély értékesíti az egyes üzletek tulajdonjogát, a társaság pedig az egyes üzletekre jutó haszon­élvezeti jogot. A haszonélvezeti jog eladási értékének megállapításánál figyelembe kell-e venni az idegen ingatlanon végzett beruházás arányos részét, vagy azt külön tételben kell értékesíteni? Az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése ingatlanértékesítésnek minősül-e, vonatkozik-e rá az Áfa-tv. mentessége, illetve adókötelessé tehető-e? Kell-e alkalmazni a két éven belüli értékesítés szabályait? A társasházzá alakítás után az analitikában is meg kell bontani az egyes üzletekre jutó idegen ingatlanon végzett beruházást, vagy az értékesítéssel arányosan elegendő azt kivezetni?
Részlet a válaszából: […]  Csaknem teljes terjedelmében idéztük a kérdést. Tettük eztazért, mert a kérdés nemcsak jogellenes gyakorlatra utal, de keveredik benne ahaszonélvezeti jog és a saját beruházással létrejött (átalakított) eszközhözvaló jog, továbbá a magánszemély értékesíti a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.
1
50
51
52
95