Kísérleti fejlesztés támogatással

Kérdés: Társaságunk az Innovációs Alap terhére kiírt pályázaton indult, és másik két társasággal konzorciumot létrehozva nyert. A nyertes projekt célja egy új eszköz kifejlesztése, amelynek részegységeit más-más társaság fejlesztette ki, de utána összeépítették azokat. Az első munkaszakasz ráfordítását 2010-ben aktiváltuk. Társaságiadó-kedvezményt nem vettünk igénybe. Az első munkaszakasz elszámolása 2011-ben volt, ezt követően kaptuk meg a vissza nem térítendő támogatást. A második munkaszakasz 2011-ben készült el, az elszámolás alapján a támogatást is megkaptuk. A társaság "piacképes" eszközt hozott létre, amelynek a tulajdonjoga – 3 évig – csak a támogató írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el, adható bérbe vagy hasznosítható más módon. A kísérleti fejlesztés ráfordításai – munkaszakaszonként is – meghaladják a támogatás összegét. Hogyan kell elszámolni, főként a támogatást?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés szerinti kísérleti fejlesztés ráfordításait2010-ben – helyesen – a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként azimmateriális javak között állományba vették. A 2011. évben felmerült, akísérleti fejlesztéshez kapcsolódó ráfordításokat is ugyanígy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Fejlesztési tartalék terhére beszerzett eszköz értékesítése

Kérdés: A fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszközt értékesítenek, mielőtt a teljes értékcsökkenés betudható lenne. Van-e valamilyen következménye a társasági adóban? Vagy ezen eszköz helyett kell egy másik eszközt beszerezni?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy van! Az értékesített tárgyi eszközkönyv szerinti értékével az adózás előtti eredményt növelni kell.A válasznál feltételezzük, hogy a beszerzett tárgyi eszközberuházásként elszámolt összegével azonos összegben használták fel afejlesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Üzleti vagy cégérték kimutatása utólag

Kérdés: A társaság által megvásárolt üzletrész értéke előző évben a befektetett pénzügyi eszközök között került állományba. Cégvásárlás esetén a felvásárló társaság által az üzletrészért fizetett összeg lényegesen több, mint a befektetésre jutó, az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott saját tőke értéke. Amennyiben nem került kimutatásra az előző évben az üzleti vagy cégérték, a következő évben önellenőrzéssel mindez módosítható? Az üzleti vagy cégértékre terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni? Ha az elkövetkezendő években a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték, terven felüli értékcsökkenés elszámolható-e a társaságiadó-alap növelése nélkül?
Részlet a válaszából: […]  A kérdező társaság a megvásárolt – minősített többségetbiztosító befolyást eredményező – üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközökközött vette állományba, tehát tartós befektetésként kezelte. Amikor azüzletrészt megvásárolta a piaci értékeléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Értékcsökkenési leírás a társasági adónál

Kérdés: A gyakorlatban hogyan értelmezhető a 2012. január 1-jétől hatályos társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 5/a pontja? Melyik mellékletben meghatározott leírási kulcsoknál alacsonyabb kulcsokra vonatkozhat e választási lehetőség?
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/a pontjában foglaltelőírás a következőt jelenti. Az adózó a 2012. adóévtől (a 2011. adóévben mégnem) választhatja, hogy az adózás előtti eredményt kisebb összeggel csökkenti,mint amennyit a Tao-tv. 1. és 2. számú mellékletében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Csatlakozási alapdíj

Kérdés: Az áramszolgáltató csatlakozási alapdíjat számláz KIF hálózatra. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […]  A nem pontosan megfogalmazott kérdésből arra következtetünk,hogy az áramszolgáltató a kérdezővel az ingatlan rendeltetésszerű használatáhozkapcsolódó – jogszabályban nevesített – villamosenergia-hálózati csatlakozásidíjat fizettet. A 76/2011. (XII. 21.) NFM rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Eszközök beszerzése bérelt gépjárműhöz

Kérdés: Társaságunk nemzetközi fuvarozással foglalkozik. A tevékenységéhez tehergépjárműveket bérel. A bérelt tárgyi eszköz nem aktiválható, a bérleti díj költségként számolandó el (esetenként időbeli elhatárolással). A bérelt gépjárművel kapcsolatban azonban felmerültek olyan kiadások (mint a vagyonszerzési illeték, új ponyva vásárlása, szivattyú beépítése), amelyek beruházásnak minősülnek. Milyen értékcsökkenési leírást vehetünk figyelembe az Szt. és a Tao-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés pluszként felmerült, beruházásnak minősülőkiadásokra vonatkozik. A válaszhoz ezeket a tételeket minősíteni kell. A vagyonszerzési illeték a tehergépjármű bekerülési értékébetartozik. Ezért bérbe vett gépjármű esetében, mint bérelt gépjárműn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Lízingelt teherautó értékesítése

Kérdés: Egyéni vállalkozó tulajdonát képezte a zárt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett tehergépkocsi. Az egyéni vállalkozó megállapodott egy kft.-vel, hogy a teherautóért fizet 480 ezer forint + áfát, és átvállalja a hátralévő lízingtartozást. Hogyan kell elszámolni az egyéni vállalkozónál, illetve a társaságnál?
Részlet a válaszából: […]  A választ azzal kell kezdeni, hogy az egyéni vállalkozó azárt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett teherautó fölött nemrendelkezhet, nem adhatja el mindaddig, amíg nem teljesült a lízingszerződés,azaz amíg a lízingelt teherautóval kapcsolatosan a lízingbe adóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Közösségen belüli ingyenes szolgáltatás

Kérdés: Magyar áfaalany a közösségi adóalany német anyacégtől bérel hosszú távon személygépkocsit. A felek közötti megállapodás alapján a német cég a személygépkocsi bérleti díját, illetve biztosítási díját havonta számlázza, ami után – mint közösségi szolgáltatás után – az áfát a magyar cég fizeti meg. A megállapodás módosításával a német cég nem számláz bérleti díjat, csak a biztosítási díjat. Hogyan kell elszámolni a ki nem számlázott bérleti díjat? Megteheti a német fél, hogy ingyen adja bérbe a gépjárművet? Van ennek valamilyen adóvonzata?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt egy megjegyzés: arra a kérdésre nem tudunkválaszolni, hogy a német fél megteheti-e, hogy ingyen adja bérbe a gépjárművet.Amennyiben a német cég nem számlázza a magyar cég általbérelt személygépkocsi bérleti díját, akkor valójában a magyar félnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Fejlesztési tartalékból használt tárgyi eszköz

Kérdés: Fejlesztési tartalékból használt tárgyi eszközt vásároltunk. A vásárolt tárgyi eszközt még abban az évben értékesítettük. Felhasználhatjuk-e ilyen esetben a fejlesztési tartalékot?
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése azt határozza meg, hogymire nem használható fel a fejlesztési tartalék. Ezek között a vásárolthasznált tárgyi eszköz nem szerepel. Feltételezzük, hogy a vásárolt használttárgyi eszközt ténylegesen is tárgyi eszközként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Bérleti díj vagy adásvétel?

Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?
Részlet a válaszából: […]  Elméletileg több válasz is lehetséges.Induljunk ki a kérdésben leírtakból, amely szerint a bérletiszerződésben – többek között – rögzítették (rögzíteni kellett) a havonként (és5 év alatt összesen) fizetendő bérleti díjat, továbbá azt, hogy az ingatlanbérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.
1
49
50
51
96