965 talált cikk az értékcsökkenési leírás kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett az előírt szabályok szerint. A képzett tartalékból határidőn belül vállalkozási tevékenységet szolgáló műszaki termelőeszközt (gépet) vásárolt, illetve kíván vásárolni.
1. Például pályázat esetén, amennyiben a vállalkozó a beruházását ezen fejlesztési tartalékból kívánja részben megvalósítani, akkor a fejlesztési tartalékot meghaladó beruházási értékre pályázhat támogatásra, tekintve hogy a fejlesztési tartalék fedezi a szükséges saját forrást?
2. Amennyiben ezen tárgyi eszköz vételára meghaladja a felhasznált fejlesztési tartalékot (elszámoltnak tekinti az értékcsökkenést a fejlesztési tartalék erejéig), és az adott évi elszámolt értékcsökkenést mint új tárgyi eszköz, első üzembe helyezéskor levonható-e az osztalékalapból?
3. Vagy ugyanezen tárgyi eszköz figyelembe vehető kisvállalkozói kedvezményként, természetesen az egyéb feltételek megléte esetén?
4. Ha egy új tárgyi eszközt vásárolok, akkor ugyanazon eszközvásárlást figyelembe vehetem-e kisvállalkozói kedvezményként, és amennyiben ez évben üzembe helyezem, az osztalékalapból is levonható?
A kérdés lényege, hogy a fenti adóelőnyök egymás mellett alkalmazhatók-e, ha igen, melyik és hogyan, illetve melyik zárja ki a másikat, és milyen esetekben?

Kérdés: Számlarendünk úgy rendelkezik, hogy a 0-ra leírt, de még használatban lévő tárgyi eszközöket könyv szerinti bruttó értéken a 0. Számlaosztályban kell nyilvántartani. A számviteli törvény értelmében a tárgyi eszközöket mindaddig a tárgyi eszközök között kell kimutatni, ameddig azok tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Szabályos-e a nullára leírt, de még használatban lévő tárgyi eszközök kivezetése a 0. Számlaosztályba, ahol továbbra is bruttó értéken egyedi eszközként tartjuk nyilván és leltározzuk?

Kérdés: Társaságunk mezőgazdasági tevékenységet folytat. Saját tevékenységi körünkben folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység keretében kedvezőtlen adottságú termőhelyen energetikai célú ültetvényeket telepítünk pozitív gazdasági eredmény elérése céljából. Amikor az ültetvény eléri a vágásérett kort (7-10 év), ökológiai, környezeti, növényvédelmi és hozamvizsgálatokat végzünk. A projekttel kapcsolatosan az alábbi költségek merülnek fel:
1. -az ültetvénytelepítés költségei,
2. -a kutatásban részt vevő munkatársak bérköltsége,
3. -az ültetvény folyamatos ápolásának a költsége (külső vállalkozók által végzett szolgáltatás),
4. -a projekt dokumentálásához használt laptopok beszerzése,
5. -az ültetvény vadvédelmi kerítésének építési költsége.
Helyesen járunk-e el, ha az 1., 4., 5. pontokban felsorolt eszközök aktiválásra kerültek, és az elszámolt értékcsökkenést társaságiadóalap-csökkentő tételként is figyelembe vettük a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja alapján? A 2. és a 3. pontban felsorolt költségeket a K+F közvetlen költségei között számoljuk el, vagy kutatás-fejlesztésként aktiválni kell? Mivel a projekt még nem zárult le, nem lehet megítélni, hogy sikeresnek minősíthető-e a végzett kutatás.

Kérdés: Társaságunk logisztikai központ létesítésére vissza nem térítendő uniós támogatást kapott. A beruházás aktiválásának időpontja 2010. 01. hó, a támogatást 2011. 06. hóban folyósították. A projekt befejezését követő 3 évben meghatározott árbevételt és létszámösszetételt kell elérni, különben a támogatást visszavonják. Mikor kell a támogatást rendkívüli bevételként elszámolni, és passzív időbeli elhatárolásba helyezni? Az elhatárolást milyen arányszám alapján kell feloldani?

Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellen­őre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?

Kérdés: "X" kft. a székhelye mellett található főtér közepén – a helyi önkormányzat hosszú távú hozzájárulásával – felállított egy szoborkompozíciót. A szobor az "X" kft. tulajdona. A szobor tervezett élettartama minimum 100 év, de kb. 15-20 év múlva a felújítása esedékessé válik. Milyen számlaosztályban könyveljük a műalkotást? Lehet-e a műalkotásra értékcsökkenést elszámolni? Vagy egy összegben elszámolhatjuk a szobor árát, a felújítás költségeit? Van-e a műalkotás felállításának adó- és/vagy járulékvonzata?

Kérdés: A kft. formában működő faiskola személygépkocsit vásárolt olasz magánszemélytől, aki nem áfaalany. Ezt a személygépkocsit nem kívánják forgalomba helyezni, nincs rendszáma. Így amíg nem kérnek rendszámot, nem kell regisztrációs adót és áfát fizetni. A személygépkocsit, mint üzemi járművet, a faiskola telepén használják, hogy a vevőknek bemutassák a kínálatot. Helyes ez így? Ha igen, mennyi az értékcsökkenési leírás?

Kérdés: Az Szt. 177. §-a (4) bekezdésének értelmében a vízi társulatoknak a kezelésükben lévő vízi építmények bruttó értéke után az értékcsökkenés összegét a jegyzett tőkével szemben kellett elszámolni. Ezt az előírást azonban 2009-ben törölték, mivel az nem felel meg az állami vagyonról szóló törvény előírásainak. A kérdéses tárgyieszköz-állomány minősítése tulajdonjogi, illetve társaságjogi kérdés, amelynek a tisztázása után lehet azt számvitelileg szabályozni. Mind ez idáig azonban ez nem történt meg. A tulajdonjog rendezéséig a jegyzett tőkére vonatkozó módosítás hogyan értendő? Hova kell kivezetni, hogy ne maradjon a saját vagyonban? Az értékcsökkenés elszámolása hogyan történhet, mivel jelentős eszközállományról van szó, a költségkénti elszámolása jelentős veszteséget okozna, amire nincs fedezet.

Kérdés: Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?