Alaptőke leszállítása részvények bevonásával

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ két részre kell bontani, egyrészta zrt. elszámolására, másrészt a magánszemélyeket terhelő vagy nem terhelőadófizetésre. A Gt. 223. §-ának (2) bekezdése szerint az rt. tulajdonábanálló saját részvények névértékének együttes összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Jövedelemminimum esetén osztalékfizetés

Kérdés: Az osztalék fizetésének egyik feltétele az, hogy a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredményből teljesíthető. Az elvárt adó fizetése esetén 2007. évben az osztalékfizetés lehetősége változik-e és hogyan?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben egy vállalkozás a 2007. évi társaságiadó-fizetésikötelezettségét a jövedelemminimum alapján határozza meg, az a társaság tagjairészére fizethető osztalék megállapítását nem befolyásolja. A jövedelemminimum alapján számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Piaci értéken értékelés

Kérdés: Társaságunk élni kíván a könyveiben szereplő ingatlan piaci értéken történő értékelésével. Az ingatlan hivatalos értékbecslését 2007. december hónapban kellett volna elvégezni, vagy megtehetjük ezt a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése szerint, amennyiben azingatlan piaci értéke jelentősen meghaladja a korábban esetleg elszámolt tervenfelüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értéket (az ingatlannaka terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Átalakulás negatív eredménytartalékkal

Kérdés: A bt. szeretne átalakulni kft.-vé. Jelenleg a saját tőke 57 millió Ft jegyzett tőke és mínusz 23 millió Ft eredménytartalékból áll. 2007-ben várhatóan nyereséges lesz. Ezekkel a főbb adatokkal átalakulhat-e a társaság? Az átalakulás keretében szabadon csökkenthető-e a jegyzett tőke az eredménytartalék javára? Ezt esetleg az átalakulás előtt kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatos számvitelielőírásokat az Szt. 136-141. §-ai tartalmazzák.Az átalakuló bt.-nek a 138. § szerintvagyonmérleg-tervezetet kell készítenie, amely vagyonmérleg-tervezet harmadikoszlopában a saját tőke tételeiben csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Szövetkezeti tőke rendezése

Kérdés: Szövetkezetünk az 1992. évi törvény alapján működő szövetkezet volt. A Szöv-tv. 105. §-ának (8) bekezdésével kapcsolatos tőkerendezéshez kérem a segítségüket. A saját tőke szerkezete: a jegyzett tőke 38 millió, a tőketartalék 9 millió, az eredménytartalék 178 millió, a lekötött tartalék 60 millió, az értékelési tartalék 39 millió, összesen 324 millió forint.
Részlet a válaszából: […] A Szöv-tv. 106. §-ának (8) bekezdése szerint aszövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény alapján működő szövetkezetnél arészjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy névértékénfelül, az ezekre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a kérdésekre válaszolni lehessen, számos egyébkérdésre is választ kell kapni. Egyik ilyen kérdés, hogy jogszerű-e a kérdésbenleírt gazdasági esemény? Egyáltalán megveheti-e (szakszerűen:visszavásárolhatja-e) a kft. az alapító-magánszemélytől az üzletrészét?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra (eva)

Kérdés: A 2003-ban alakult kft. a 2004. és 2005. években elért nyereségét az eredménytartalékba helyezte. A társaság 2007-től evaalany. A tulajdonosok a 2006. évi eredményt a korábbi évek eredményével együtt szeretnék osztalékként kivenni. Milyen lehetőség van a 2006. év előtti eredmény kivételére? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy mivel a kérdés 2007. májusvégén érkezett, a korábbi évek eredménytartalékát nem a 2006. évi beszámolóelfogadásakor kívánják igénybe venni. Nincs akadálya, legfeljebb az, hogy május30-a utáni döntéssel a számviteli törvénynek a beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Piaci értéken értékelt ingatlan a mérlegben

Kérdés: Az rt. tulajdonában van egy nagy értékű ingatlan, amelynek a bruttó értéke alapján számolta el az értékcsökkenést. Az ingatlanpiac alakulása eredményeként az adott ingatlan könyv szerinti értékét jelentősen meghaladta a piaci értéke. Az rt. élt az Szt.-ben biztosított lehetőséggel, az ingatlant piaci értéken értékelve értékhelyesbítést mutatott ki, amit a könyvvizsgáló hitelesített. Helyes volt-e a nettó érték és a piaci értéken történt értékelés szerinti érték különbözetét értékhelyesbítésként kimutatni? Szabad-e a jövőben értékcsökkenést elszámolni? Ha nem, akkor mi az ingatlan értéke?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése szerint, amennyiben azadott esetben az ingatlan piaci értéke jelentősen meghaladja a korábban esetlegelszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értékét(ingatlannál a terv szerinti értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kft.csak akkor vásárolhatja vissza az üzletrészt, ha a visszavásárlásnak a Gt.-ben,illetve az Szt.-ben előírt feltételei teljesülnek. Az Szt. 39. §-ának (5)bekezdése alapján az üzletrész visszavásárlásának az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Tőzsdei részvények árfolyama

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek árfolyama fél év alatt 30 százalékkal emelkedett. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást és a feltöltési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A tőzsdén jegyzett részvények árfolyamának növekedését azeredménnyel szemben – főszabályként – nem szabad könyvelni. Így a nem realizáltárfolyam-különbözet nem befolyásolja a társasági adó alapját sem, és emiatt nemkell társasági adót elszámolni, emiatt nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
1
9
10
11
15