2657 talált állásfoglalás az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem 2006-ban 29,34%-os üzletrészt vásárolt egy kft-ben 60 M Ft-ért. 2007. 02. 17-én újabb 29,47%-ot vásárolt 4 M Ft-ért. 2007. 02. 18-án 29,34%-ot adott el 4 M Ft-ért. Így az üzletrésze 29,47%-ra nőtt. Mit kell könyvelnem a 2007. év során?

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerének mennyiségi rabatot adna, azaz minden 10 db termék után 1 db-ot ingyen adnánk. Mikor járunk el szabályosan, ha az értékesítésről kiállított számlán külön sorban az ingyenesen adott árut nulla értéken számlázzuk, vagy utólag, külön számlát bocsátunk ki az ingyenesen átadott áruról? Meg kell-e fizetnünk az ingyenesen átadott áru piaci értéke után az áfát? Érinti-e a különadó, illetve a társasági adó alapját? Mitől függ, mi az, ami a partnerek közötti szerződésben meghatározza, hogy ezen ügylet számviteli és adózási elszámolása termékben adott engedménynek vagy térítés nélküli átadásnak minősül?

Kérdés: Az új Áfa-tv. 11. §-a esetében az ingyenesen átadott tárgyi eszköznél az adó alapja a bekerülési érték a 68. § értelmében. Ezek szerint, ha van egy 0-ra írt, több éve (2000-ben) 2 millió nettóért megvett eszközöm (tehergépkocsi), akkor ha azt ingyen átadom, mert gyakorlatilag semmit nem ér, a 2 millió után fogom az áfát megállapítani és megfizetni?

Kérdés: Az idegenforgalomban bevett szokás, hogy a szolgáltatás igénybevevője hamarabb fizet a szolgáltatásért, mint ahogyan az igénybevétel megtörténik. Az utazásszervezők ezekben az esetekben nem előlegszámlát állítanak ki, hanem számlát, amelyen a teljesítés időpontjaként az útról való visszatérés szerepel. Az utas, amikor visszaérkezik az útról, be sem megy az utazási irodába azért, hogy átvegye a számlát. Elfogadható ez a gyakorlat? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Egy háziorvosi tevékenységgel foglalkozó bt.-nek figyelembe kell-e vennie a társadalombiztosítástól kapott támogatás összegét a költségszámlák áfatartalmának arányosításakor? (A bt.-nek áfás tevékenysége is van!) A kapott támogatás (amelyet egyéb bevételként könyvelünk) iparűzésiadó-alapot képez?

Kérdés: Bútorüzletünkben pénztárgép működik. A vásárlók a termék megrendelésekor előleget fizetnek, és amikor megérkezik az áru, akkor fizetik ki a vételár másik részét. Hogyan kell ezt bizonylatolni? A pénztárgépbe az üzleti értékesítést kell beütni. Előleg esetén ez hogyan működik? A könyvelő honnan tudja a pénztárgépszalagról, hogy mennyi az előleg, és hogy mikor kell az előleget árbevételként elszámolnia?

Kérdés: Kft.-nk a tartós tulajdonosi részesedésének felét adásvételi szerződés alapján a könyv szerinti értéknél lényegesen magasabb áron értékesítette decemberben, amelyet a vevő ki is egyenlített. A cégbíróságra a tulajdonosváltás nem került beadásra. Februárra úgy alakultak a dolgok, hogy a mérlegkészítés időpontjáig visszavásároljuk eredeti áron az üzletrészt. Helyesen könyveltem a 478. főkönyvi számlára?

Kérdés: Cégünk vásárolt az adásvételi szerződés szerint egy 515 m2 alapterületű ingatlant. Az eladó a számlán tárgyieszköz-értékesítést jelölt meg, egy értékesítési egységként. A telek és az épület értékét milyen szabály szerint kell meghatározni, mivel az a számlán külön-külön nem szerepel?

Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?

Kérdés: Az X kft. értékesíti egy másik Y kft.-ben szerzett részesedését 2008-ban. A részesedés könyv szerinti értéke 2700 ezer Ft, ezzel alapították a céget. 2007. évben a cégbíróság veszteség fedezetének a pótlására pótbefizetési kötelezettséget írt elő. Az X kft. átutalta az előírt összeget, ami 2000 ezer Ft volt. Az Y üzletrész eladási ára 2700 ezer Ft. Az adásvételi szerződésben nem térnek ki a pótbefizetési kötelezettségre. Kérdésem, hogy mi a teendőm a pótbefizetési kötelezettséggel? A könyvvizsgáló szerint ezt az összeget tovább szerepeltethetem a könyveimben mint követelést. De kivel szemben, a vevővel, vagy az Y kft.-vel? További kérdésem, hogy a gazdasági eseménynek van-e hatása a társasági adóra?