2623 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?

Kérdés: Az ingatlanértékesítés eladási árát a vevő csak részben fizette ki, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a részfizetés teljesítése után az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkát. Amennyiben azonban a vételárat nem fizeti meg határidőre, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. A szerződés szerinti fizetési határidő több hónapja lejárt, a vevőnek vissza kell adnia az ingatlant. Az eladó azt továbbra is értékesíteni akarja. A meghiúsult adásvételi szerződés felbontása lehet-e az eladónál az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia a tartozás értékén? Helyes-e, ha az eladó a visszakapott ingatlant a 2. számlaosztályban veszi nyilvántartásba?

Kérdés: A vevőkövetelés elismertetésére készített leveleket a társaság nem küldte ki. A mérlegben csak elismert követelés állítható be. Mi a teendő? Egyáltalán vissza kell-e könyvelni ezeket a tételeket? Mit csináljon a könyvelő, a könyvvizsgáló?

Kérdés: Szállítmányozó cég vagyunk. Megbízunk egy másik céget, hogy közúton szállítsa el az árut egy Közösségen belüli országból (nem Magyarország) Záhonyba (Magyarország). Innen vasúton megy az áru tovább a Közösségen kívüli országba. Ezt CMR és T-okmány igazolja. Hogyan történik a közösségi fuvardíj megosztása a felénk kiállított számlában? Belföldi, külföldi útszakasz? Adómentes és áfa területi hatályán kívüli a megbontás, vagy mindkét szakasz adómentes? Cégünk a teljes ügyletet továbbszámlázza. Belföldi szakaszt az uniós határig adómentesen, a külföldi útszakaszt, unión kívüli szakaszt áfa hatályán kívüliként számlázzuk tovább.

Kérdés: Cégünk új személygépjárművek értékesítésével és gépjármű-szervizeléssel foglalkozik. Közösségen belüli állampolgár szeretne tőlünk új személygépjárművet és alkatrészt vásárolni. Nem tudjuk, hogyan kell ezen ügyleteket lebonyolítani, számlázni. Feltettük a kérdést az APEH levelezőoldalára. A válaszból az derül ki, ha itt Magyarországon nem helyezzük forgalomba az új személygépkocsit, és nem így adjuk el a közösségi adóalanynak vagy magánszemélynek, akkor az belföldi értékesítésnek minősül. Így van ez?

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A termékeket a hazaszállítással megbízott fuvarozócég Hamburgban vonja vámeljárás alá, azaz ott vámolják le. A termék hazaérkezésekor két bizonylattal (számlával) rendelkezem. Az egyiket a szállítócégtől kapom, amely az eljárási, tárolási, árukezelési és szállítási költségeket tartalmazza. A másikat a kínai partnertől. A szállítmányozó számláján az áfaérték ÁKK. megjegyzést tartalmaz, azaz áfakörön kívüli. A kínai számlán nincs áfa feltüntetve. Kérdés: A kínai szállító számlájának mi a teljesítési időpontja? Valóban EK-n belüli beszerzésnek minősül-e az ügylet? Ha EK-n belüli beszerzés, a 0761-es bevalláson kinek az EU-adószámát tüntetem fel? A szállítmányozó cég számlája az Szt. szerint az áru értékét növeli, és ezt is EU-n belüli beszerzésként kell-e kezelni, és a 0761-es bevallásba a két számla összértékét kell-e feltüntetni? Hogyan kell könyvelni ezeket összköltségeljárással készülő eredménykimutatásnál, amikor a készletek közvetlenül az elábé-számlára kerülnek?

Kérdés: Termékeket előállító társaság szállítmányozó cégen keresztül juttatja el termékeit a megrendelőihez. A kiszállítandó terméket a szállítmányozó a gyártótól átveszi, a megrendelőnek pedig a gyártó nevében átadja. A szállítmányozó és a terméket előállító társaság közötti megállapodás szerint a szállítmányozó felelősséggel tartozik az általa átvett termék megrendelőhöz történő eljuttatásáért. Előfordul azonban, hogy az átadott termék nem jut el a megrendelőhöz, a szállítás során hiány keletkezik, amit a gyártó cég a szállítmányozó céggel megtéríttet. Hogyan kezelendő áfa szempontjából a gyártónál a megrendelőhöz el nem jutott, de a szállítmányozó által megtérített "termékértékesítés"? És hogyan számolandó el?

Kérdés: Gyakran előfordul, hogy olyan számlát kapunk, ami eredetileg nem "készpénzfizetési számla", amelyen szerepel a kelte, a teljesítés időpontja, a fizetési határidő. Ha az átutalásos számlatömbös számlának a fizetési módjához "készpénzt" írnak, és a három dátum megegyezik, bizonyított-e az, hogy a számla valóban ki is lett fizetve? Ha az van a számlára írva, hogy fizetve, akkor már jó lesz? Vagy az átutalásos számlatömb eleve nem alkalmas a készpénzfizetési számla helyettesítésére?

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás vállalkozás értékesíti az evás időszak előtt beszerzett személygépkocsiját. Milyen adófizetési kötelezettségei keletkeznek?

Kérdés: Társaságunk gépeket hoz be Németországból, amelyeket Magyarországon értékesít. A garanciális javításokat a társaság végzi el, majd a külföldi szállító az általa garanciális javítás költségeként elismert összegről negatív előjelű számlát állít ki. Hogyan és milyen árfolyammal kell könyvelni ezeket a "jóváíró" számlákat, illetve hogyan kell kezelni áfa szempontjából?