2657 talált állásfoglalás az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Kapcsolódva a 2694. kérdés témájához, cégünk főtevékenysége az ingatlanforgalmazás. Társaságunk is első értékesítés keretében továbbértékesítési céllal vásárolta az új lakásokat, amelyről áfás számlát állított ki az értékesítő cég. Cégünk nem helyezte levonásba a beszerzéshez kapcsolódó adót, mivel úgy ítélte meg, hogy a megvásárolt lakások értékesítése nem minősül első értékesítésnek, ezért az Áfa-tv. 2. sz. melléklete 2. pontja alapján tárgyi adómentes értékesítés történik, amikor az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a beszerzéshez kapcsolódóan előzetesen felszámított áfa nem helyezhető levonásba. A 2694. kérdésre adott válasz alapján viszont az értékesítő cég által felszámított áfát a beszerző társaság jogosan helyezte levonásba. Helyes a kérdésben leírt megítélés? Vagy akkor is levonható az áfa, ha a tárgyi adómentes értékesítéshez kapcsolódik?

Kérdés: Bérelt földterületen a kft. a Tao-tv. 2. számú mellékletének III. Ültetvények 2. csoportjába tartozó őszibarack, ... komló, ... fűztelep növénykultúrát kíván telepíteni a talajtani szakvélemény függvényében. A Tao-tv. szerint milyen értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazható?

Kérdés: Hangszerüzlet esetében kötelező-e év közben a bolti készlet nyilvántartása a 2. számlaosztályban? Vagy az áru beszerzésekor azonnal elszámolható elábéként, és év végén, a leltár alapján történhet az áruszámlára a visszavezetés?

Kérdés: Ingatlanértékesítés történt. Az adásvételi szerződés január 27-ei keltezésű. Ebben rögzítésre került: a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a birtokbaadás a mai nappal megtörténik. Az adásvételi szerződés február 8-án került a földhivatalhoz beadásra, ahol az új tulajdonost március 16-án február 8-ával bejegyezték. Az értékesítésről a számlát milyen teljesítési időponttal kell kiállítani? A februári fizetést előlegként vagy részteljesítésként kell könyvelni? Az eladó meddig számolhatja el az ingatlan után az értékcsökkenést?

Kérdés: Helyes-e a részszámla és az utána következő végszámla könyvelése a következő módon? Tényleges szállítás még nem történt, a részszámlát 2006. 05. 13-án a szerződésbeli megállapodás szerinti teljesítésigazolás alapján állítják ki (nettó érték 500 Ft), könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, 500 Ft. A végszámla teljesítési dátuma 2006. 08. 09., a tényleges szállítás (átadás/átvétel) megtörtént. A számlán szereplő tételek nettó értékei: megrendelt tételek: 1000 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911), már kifizetett részszámla: -500 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, negatív előjellel), végösszeg: 500 Ft. A kifizetett részteljesítések levonásának könyvelése valóban jóváírásnak minősül? A számítógépes környezet és az adatbázis-kezelési logikai összefüggések miatt megengedhető-e egy gazdasági esemény több részletre bontott könyvelése? Mi a helyes megoldás?

Kérdés: Németországi tulajdonoshoz több esetben megbeszélésre kiutazunk, az üzemanyag- és reprezentációs jellegű költségekkel jár. Az utazás üzemanyagköltségét és áfáját üzemanyagköltségként számoljuk el a számla alapján. Az áfabevallásban Közösségen belüli kötelezettségként kimutatjuk, szállítóközösségen belüli kötelezettségeként nem, mert az áfa nem vonható le. Ebből adódóan a főkönyvi könyvelés és a bevallás áfája jelentősen eltér. Mi a helyes eljárás a számvitelben, illetve az áfabevallás készítésekor?

Kérdés: Társaságunk Pénzpiaci Alap befektetési jegyet vásárolt. A letéti igazoláson szereplő adatok: piaci érték (ennyiért vettük): 34 400 000 Ft; kibocsátáskori érték 20 000 000 (20 000 000 db); piaci ár 1,72 Ft/db. A bank által visszaigazolt december 31-ei piaci ár: 1,82 Ft/db. A befektetési jegyet hogyan könyveljük és szerepeltessük a mérlegben?

Kérdés: Cégünk mobiltelefonok on-line feltöltését is végzi. Az on-line feltöltéseket a vevők kifizetik nekünk, a szolgáltató cég pedig utólag számlát küld a feltöltés nagykereskedelmi áráról. Nálunk közvetített szolgáltatásnak minősül ez a tevékenység, vagy egyszerű árubeszerzés?

Kérdés: A 2005. évi zárt végű pénzügyi lízingszerződést 2006. évben közös megegyezéssel megszüntettük. A lízingtárgyat helyesbítő számlával visszahoztuk. Hogyan kell a helyesbítő számlát ebben az esetben helyesen kiállítani? Hány százalékos áfával? Az Áfa-tv. 45. §-a szerint a helyesbítő számlán fel kell tüntetni az eredeti, a módosított tételeket és a különbözetet is.

Kérdés: Ipari parkunkban működő vállalkozások alapítottak egy szolgáltató kft.-t, amely az ott működő többi vállalkozásnak személyszállítást, fűnyírást, szemétszállítást, takarítást számláz. A szolgáltató kft. a felsorolt szolgáltatások körét tovább kívánja bővíteni. A szolgáltató kft.-nek csupán két alkalmazottja van, eszközei nincsenek, a felsorolt szolgáltatásokat másokkal végezteti el. A szolgáltató kft. a személyszállításról havonta egy számlát kap, amelyet az igénybe vevő vállalkozások között a létszámadatokat egyeztetve feloszt. A másik három szolgáltatás esetében havonta egy vagy több számlát kap – szolgáltatásonként – a szolgáltató kft., amelyben a tényleges szolgáltató feltünteti, hogy azt az ipari park mely vállalkozása milyen összegben vette igénybe. A szolgáltató kft. mindkét esetben 5-7 százalékkal megemelten számláz tovább, változatlan áfakulccsal, közvetített szolgáltatásként. Szabályosan jár-e el a szolgáltató kft., ha a tényleges szolgáltatást nevezi meg, és változatlan áfakulccsal, de nem változatlan áron közvetített szolgáltatásként állítja ki a számlát?