Találati lista:
201. cikk / 344 Értékpapírok értékvesztése
Kérdés: A vagyonhasznosító kft.-nél az év végi értékelés során megállapítást nyert, hogy az értékpapírok egy részénél a nyilvántartási érték magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában azok piaci értéke. A különbözet összegében értékvesztést számoltunk el, amellyel a társaságiadó-alapot nem növeltük. A kft. számviteli politikája minden értékvesztést jelentősnek minősít. Amikor az értékpapír-állományból értékesítés történik a jövőben, akkor arányosan vissza kell írni a korábban elszámolt értékvesztést. Helyesen jártam el?
202. cikk / 344 Átalakulás kiválással
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
203. cikk / 344 Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész
Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
204. cikk / 344 Örökölt üzletrész személyi jövedelemadója
Kérdés: Ha az üzletrész öröklése illetékmentes, kell-e szja-t fizetni, ha igen, mikor keletkezik a kötelezettség, és milyen mértékkel adóznak az örökösök?
205. cikk / 344 NYESZ számlák adózása
Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: – "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
206. cikk / 344 Házipénztárnál figyelembe veendő bevételek
Kérdés: A házipénztár napi átlagos záróállománya a társaság előző tárgyévi összes bevételének maximum 2%-a lehet. Az összes bevételbe beleszámít-e az előző évben kapott osztalék (amely tartalmazza a 2008. évi, de a 2006. évi osztalékfizetést is), a vagyonfelosztási javaslat alapján kapott, más gazdasági társaságban lévő vagyon utáni kifizetés, az értékpapírszámlák hozama, az egyéb rendkívüli bevétel?
207. cikk / 344 Devizában történő könyvvezetés
Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
208. cikk / 344 Kölcsönadott saját részvények
Kérdés: Társaságunk a tárgyévet megelőző évben visszavásárolt részvényekből kölcsönadott más vállalkozás részére. A kölcsönszerződés szerinti összeget követelésként, saját részvények könyv szerinti értékének a kölcsönszerződés szerinti értéket meghaladó összegét aktív időbeli elhatárolásként számolta el a társaság. Az év végi értékelés keretében a kölcsönszerződés miatti követelésre a társaság értékvesztést számolt el. A kölcsönügylet végén (a tárgyévben) a társaság a visszakapott saját részvényeket a kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értékén (az előző év végén elszámolt értékvesztéssel csökkentett kölcsönszerződés szerinti értéken) vette nyilvántartásba a kölcsönbe vevővel fennálló kötelezettséggel szemben. A kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értéke és a visszavételkor keletkezett kötelezettség összevezetésre került. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a visszakapott saját részvényeket a leírtak szerint számolta el? Lehet más megoldás is?
209. cikk / 344 Operabáli belépő üzleti ajándék?
Kérdés: A "Báli rendezvények belépődíjai" kérdésre adott válaszukat olvasva kérdezem: elszámolható-e reprezentációs költségként/üzleti ajándékként az a négy operabáli belépő, mellyel a cég kereskedelmi igazgatója és legnagyobb ügyfele, feleségeik társaságában vesznek részt az eseményen?
210. cikk / 344 Vagyonosodási vizsgálat következménye
Kérdés: Ügyfelemet mint egyéni vállalkozót átfogó vizsgálat keretében ellenőrizte az APEH. Ezen vizsgálatot átfordította a magánszemélyre is kiterjedő vagyonosodási vizsgálatba. A vizsgálati időszakok érthetően azonosak. A vizsgálat megállapította, hogy ügyfelem egyéni vállalkozói tevékenységéhez beszerzett eszközeire (gépek, berendezések, járművek) a vállalkozói bevételei nem nyújtottak fedezetet. Ennek alapján a szokásos módon szja és eho (valamint szankciók) fizetésére kötelezték. A határozat jogerőre emelkedése után ügyfelem befizette a kirótt terheket. Kérdése az, hogy ha az adóhatósági jegyzőkönyvben azt állította az adóhivatal, hogy az eszközbeszerzésekre a fedezetet a magánvagyonából bocsátotta a vállalkozás rendelkezésére, és az eltitkolt jövedelemből származott, akkor ha 2009-ben elad egy tárgyi eszközt az említettek közül, akkor az abból származó bevétele után még egyszer le kell adóznia? Adóhatósági határozat alapján kimutatható-e az abban szereplővel azonos összegű tagi kölcsön a vállalkozás könyvelésében? Hiszen már megbüntették, leadózott utána busásan, így szeretné mint – kifehérített jövedelmet – visszakapni, ha a vállalkozói bevételei ezt lehetővé teszik.
