Találati lista:
231. cikk / 344 Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a szerzési érték
Kérdés: A kft. tulajdonosai 2001-ben jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódóan arányos tőketartalék-növelésről is döntöttek, illetve befizették az összeget. A tulajdonosok 2006-ban a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék arányos csökkentéséről döntöttek. A magánszemély tulajdonosoknak történő visszafizetés esetén mi a bekerülési érték? A magánszemély a még meglévő üzletrészét értékesíti. Ez esetben mi a bekerülési érték?
232. cikk / 344 Szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy kifizetése
Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?
233. cikk / 344 Tulajdoni hányad változtatása (kft.)
Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
234. cikk / 344 Külföldön vezetett bankszámláról teljesített ügyletek elszámolása
Kérdés: Magyarországon működő kft. osztrák pénzintézetnél is vezet bankszámlát. Ennél a pénzintézetnél euróért vásárolt értékpapírt. Az értékpapír eladása is euróért történik, az eladási árat euróban írják jóvá a bankszámlán. Kérdés, az euróban megkapott eladási ár napi árfolyamon számított forintértéke és könyv szerinti forintértéke közötti nyereség teljes összege elszámolható-e az értékpapír értékesítéséből származó árfolyamnyereségként, vagy külön euróban kell meghatározni az árfolyamnyereséget, és annak jóváíráskori forintértéke az értékpapír értékesítéséből származó eredmény, a többi pedig a devizaműveletek árfolyam-különbözeteként kimutatandó eredmény? A folyamatos forint/euró árfolyam-ingadozások miatt a két módszer között jelentős eltérés keletkezhet.
235. cikk / 344 Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei
Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
236. cikk / 344 Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása
Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
237. cikk / 344 Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)
Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
238. cikk / 344 Anyavállalat által juttatott részvényopció (szja)
Kérdés: Terheli-e a magyar céget adó-, járulékfizetési kötelezettség a vele munkaviszonyban álló (magyar magánszemély) vezető tisztségviselő részére a külföldi anyavállalat által juttatott részvényopció miatt? A magánszemély az anyacég részvényeiből kaphat majd, de csak meghatározott idő elteltével. Jelenleg még az sem tudható, hogy pontosan hány db részvényre lesz jogosult, mert a darabszám a cég jövőbeli teljesítményétől függ. Árnyalja a képet az is, hogy ez a "juttatás" nincs kiszámlázva a magyar cég felé, csupán a magánszemély kap róla értesítést, semmilyen más bizonylat nem születik róla. Esetleg köteles-e a magánszemély ez után adót, járulékot fizetni? Vagy esetleg köteles-e a külföldi anyavállalat valamiféle adatszolgáltatásra, fizetésre a juttatás miatt?
239. cikk / 344 Valuta-, devizakészletek értékelése
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás vagyunk. Minden hónapban főkönyvi zárást, illetve mérleget készítünk. A banki deviza-, illetve a pénztári valutakészletet kell-e havonta értékelni, vagy elegendő csak az év végén?
240. cikk / 344 Követelés fejében átvett ingatlan nyilvántartása
Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?
