154 talált cikk az értékvesztés elszámolása kifejezésre

Kérdés: Aszály miatt jelentős összegű az elemi kár. A hozamkiesés miatt megoszthatók-e a költségek, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.

Kérdés: 2017-ben rendőrségi eljárás keretében műszaki értékbecslő megállapította, hogy a társaságnál jelentős összegű túlszámlázás történt, sőt fiktív számlákat is befogadott, amelyek értékével az egyik épület bekerülési értékét növelte. A számlák egy részének értékét már 2016-ban aktiválta, a többi része a beruházási számlán van. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a számlázott, de el nem végzett munka értéke? Milyen időponttal kell az önellenőrzést elvégezni? Önellenőrzés során követelésként kimutathatjuk-e a túlszámlázott összeget?

Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?

Kérdés: A 2016. évi mikrogazdálkodói beszámolóban egy vevői követelés után a cég értékvesztést számolt el, amit a társaságiadó-bevallásban adóalap-növelő tételként szerepeltetett. Ezen vevő 2017. november hónapban maradéktalanul kifizette az értékvesztéssel érintett tartozását. Mi a teendő ebben az esetben? A kormányrendelet számlatükrében követelések visszaírása számla nincs. Hogyan szüntethetem meg a 319. Vevőkövetelések értékvesztése számlát?

Kérdés: A filmgyártással foglalkozó kft. elsősorban dokumentumfilmeket készít, ritkán játékfilmet is. A cég produceri tevékenységet végez, megírja a pályázatokat, és felkutatja a lehetséges forrásokat a film előállításához. Amikor a megfelelő mennyiségű pénz rendelkezésre áll, megszervezi a film legyártását, kifizeti az alkotókat és közreműködőket. A kész film vetítését szervezi. Mint jogtulajdonos, az elkészült filmet – mint szellemi alkotást – készletre veheti? Milyen értéken? Mert a bekerülési érték mindig több, mint a várható bevétel. Amennyiben készletre veheti, változhat-e az értéke az évek során?

Kérdés: A bt.-nek több millió forintos eredménytartaléka van. A kft.-nek 10 millió Ft-os tagi kölcsöne, amit jegyzett tőkévé alakít megszűnés vagy eladás előtt. Ha a bt. megvásárolja, összeolvad a kft.-vel, kiveheti a kft. 10 milliós jegyzett tőkéjét adómentesen? Mennyi lenne a kft. minimumcégértéke? A kft. 2 éve veszteségesen működik, adóssága nincs, tagi kölcsönből működött. Mit javasol a bt.-nek? Hogyan vegye ki az eredménytartalékot, ha lehet, adómentesen?

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.

Kérdés: Az általunk vizsgált társaság használt személygépkocsikat szerez be bontási célzattal. A beszerzést rögtön elábéra könyvelik, majd a bontott alkatrészek értékesítését árbevételként mutatják ki. Nem találkoztunk viszont a hulladékok, illetve a selejtezett alkatrészek elszámolásával. Hogyan kell könyvelni a bontási tevékenységet, illetve a bontott alkatrészek nyilvántartását?

Kérdés: Társaságunk portfóliókezelési szerződés alapján 100 egység pénzt adott át az alapkezelőnek. A portfóliókezelő dönt a portfólióban megvásárolandó instrumentumokról, az ügyletek időpontjáról. A portfólió összetételéről és piaci értékéről rendszeres tájékoztatást kapunk. Jól gondolom-e, hogy a portfólió egyes elemeinek mozgását nem kell könyvelni? A kezelt vagyont a befektetett pénzügyi eszközök között 100 egységen kell nyilvántartani mindaddig, amíg a csomag jelentős értékvesztést nem szenved el? A portfóliócsomag piaci értékének növekedését nem szabad könyvelni, ha nem választottuk a valós értéken történő könyvelést? A portfóliókezeléshez kapcsolódóan csak akkor kell könyvelni, ha társaságunk a teljes csomag vagy a csomag egy részének visszaváltásáról dönt? Kérem, válaszukban jelezzék, hogy a számviteli törvény mely paragrafusa ad iránymutatást a kérdésben!

Kérdés: Cégünknél a vevő, az adós a vele szembeni, 2015-től kimutatott követelés eredeti értékét teljes összegében kiegyenlítette több mint két év után, amely követeléshez kapcsolódóan 2016-ban értékvesztést számoltunk el, emiatt a befolyt összeg meghaladja a követelés könyv szerinti értékét. Hogyan kell elszámolni a követelés könyv szerinti értékét meghaladó bevételt? Tekintettel a bevételi többletre, a követelés korábban elszámolt értékvesztése visszaírható?