Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] Bevezetésként körülírjuk a garanciális visszatartás "fogalmát". Az építőipari tevékenység sajátossága az, hogy a kivitelező a vállalkozási szerződésben hosszabb lejáratú kötelezettséget vállal arra, hogy ha a garanciális időszak alatt a garanciális kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbb kérdés, a biztosító által megtérített kártérítés elhatárolásával kezdjük:Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Elszámolt értékvesztés megszüntetése

Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdjük a mérlegre vonatkozó előírással. Az Szt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján a mérlegben behajthatatlan követelést kimutatni nem lehet. Ezt az előírást alkalmazni kell akkor is, ha a társaság értékvesztést számolt el, vagy nem számolt el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.
Kapcsolódó címke:

Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
Részlet a válaszából: […] A válasz a növendék marha "élettörténetéhez" szorosan kapcsolódik. A növendék marhát a saját termelésű készletek között kell kimutatni. A növendék marha tenyésztésbe állításáig azonban több üzleti év is eltelik. A számviteli törvény szerint a növendék állat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Értékvesztéssel csökkentett behajthatatlan követelés – áfa

Kérdés: Van egy követelés még 2015-ből 227.060 Ft értékben. 2016-ban 109.000 Ft értékvesztést elszámoltam, amivel a társaságiadó-alapot növelem. Most behajthatatlanná vált. Pénzforgalmi áfa szerint könyvelek. Hogyan kell most kivezetnem, hogy a pénzforgalmiáfa-számlámon is kivezetésre kerüljön?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a pénzforgalmi elszámolás szabályaiból kell kiindulni. Az Áfa-tv. 196/B. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján: abban az esetben, ha az adóalany él a pénzforgalmielszámolás-választási jogával, az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.
Kapcsolódó címkék:    

Elszámolt értékvesztés kivezetése

Kérdés: Ruházati tevékenységgel foglalkozó nagykereskedelmi cég 2017. évben az árukészletre értékvesztést számolt el (T 86 – K 269). Azokat az árukat, amelyekre az értékvesztést elszámoltuk, 2018-ban csökkentett áron eladtuk. A 2018. évi mérlegkészítés időszakában a 2017. évi értékvesztés megszüntetését hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint az eladott áruk beszerzési értékeként (elábéként) az áruk értékvesztéssel csökkentett bekerülési értékét kell kimutatni.Az értékvesztés elszámolása történhet úgy, hogy a társaság az adott áru bekerülési értékét közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címkék:  

Árukészlet selejtezése a tevékenység részbeni megszüntetésekor

Kérdés: A cég kereskedelmi tevékenységét a vevői igényekhez igazítja. Ennek során az érintett árukészletet részben értékesíti, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezi. Ez utóbbi készletnél nem valószínű, hogy lesz értékesíthető hulladék. Elfogadható-e, hogy selejtezésnél hulladék nem képződik? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: a számviteli előírások külön a selejtezéssel nem foglalkoznak. A gyakorlatban a selejtezést – mint fogalmat – különböző tartalmú gazdasági események jelölésére szokták használni. Elég gyakran a megsemmisítés, a "kidobás", a kivezetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvek ajándékozásra

Kérdés: Az alapítvány az elmúlt 20 év működéséről 2017-ben könyvet készített. Saját maguk írták, de nyomdát vettek igénybe a könyv elkészítéséhez. A könyvek egy részét elajándékozták, mert közben kiderült, hogy a könyvek nem eladhatók. 2017. 12. 31-én több mint 200 könyv az alapítvány birtokában volt, amelyet saját termelésű készletként állományba vettek. Valószínű, hogy azokat majd elajándékozzák a következő években. Az egyik kuratóriumi tag szerint, mivel a könyvek nem eladhatók, azokat nem lehet készletként kimutatni. Mivel el fogják adni, az csak a 2017. év költsége lehet. Melyik eljárás a helyes?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra csak alapos meggondolás után lehet igennel vagy nemmel válaszolni.Az összemérés számviteli alapelv követelménye, hogy az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Tesztmotor áfája

Kérdés: Motorkereskedő kft. új tesztmotort vásárolt. A készletek között tartja nyilván. A beszerzéskor az áfát nem vonta le. Amikor értékesítem, az egyéb ráfordítások közé vezetem ki, az eladási árat pedig egyéb bevételként kell könyvelni? Az értékesítés áfamentes?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint nem vonható le a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt (vtsz. 8711-ből) terhelő előzetesen felszámított áfa. A tesztmotor akkor is motorkerékpár, ha azt a számviteli előírások szerint a készletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Aszály miatti elemi kár

Kérdés: Aszály miatt jelentős összegű az elemi kár. A hozamkiesés miatt megoszthatók-e a költségek, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy megoszthatók. A válasz egyrészt az elemi kár költségeinek, ráfordításainak elszámolási szabályaiból, másrészt a saját termelésű készletek értékelési szabályaiból következik.Az Szt. 81. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéb ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
3
4
5
16