155 talált állásfoglalás az értékvesztés elszámolása kifejezésre

Kérdés: Részesedésünk év végi értékelése során a befektetésünkre jutó sajáttőke-rész alapján értékvesztés elszámolása lenne indokolt. Ugyanakkor a vizsgált gazdasági társaság jelentős ingatlan vagyonnal rendelkezik 100%-os támogatásból eredően (szinte a vállalkozás teljes vagyona ebben az ingatlanban testesül meg), ami a számviteli elszámolási szabályok szerint nem jelenik meg a társaság saját tőkéjében. Emiatt aggályosnak tartjuk az értékvesztés elszámolását, mivel meggyőződésünk, hogy a társaság piaci értéke magasabb a számvitelben kimutatott saját tőke értékénél. Figyelembe vehető-e az értékelés során a támogatással létrehozott vagyon a fenntartási időszakban, illetve majd a fenntartási időszak után (ezzel utalva arra, hogy pl. a fenntartási időszak leteltével a támogatással létrehozott vagyon akár értékesíthető is, és ezáltal eredményágon a saját tőkében is megjelenhetne annak növelő hatása)?

Kérdés: A Számviteli Levelek egy korábbi számában azt írják: A veszteség miatti tőkeleszállítás közvetlenül nem érinti a tagok befektetésének értékét. A mérlegfordulónapi értékelés során azonban előfordulhat, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél az Szt. 54. §-a szerinti értékvesztést kell elszámolni. Ez az állásfoglalás az Szt. jelenleg hatályos előírásai szerint is érvényes? Ha igen, mi indokolja a tőkekivonással történő tőkeleszállítástól való megkülönböztetést? Véleményem szerint a veszteség miatti tőkeleszállításnál is célszerű lenne a részesedések értékét véglegesen és nem értékvesztéssel csökkenteni, mivel a részesedés szerinti vállalkozás jegyzett tőkéje ebben az esetben is véglegesen csökken. Mivel a leszállítás veszteségrendezésre történik, itt nem lenne kapott ellenérték, és a teljes összeg a pénzügyi műveletek veszteségeként jelenne meg.

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?

Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?

Kérdés: Van egy követelés még 2015-ből 227.060 Ft értékben. 2016-ban 109.000 Ft értékvesztést elszámoltam, amivel a társaságiadó-alapot növelem. Most behajthatatlanná vált. Pénzforgalmi áfa szerint könyvelek. Hogyan kell most kivezetnem, hogy a pénzforgalmiáfa-számlámon is kivezetésre kerüljön?

Kérdés: Ruházati tevékenységgel foglalkozó nagykereskedelmi cég 2017. évben az árukészletre értékvesztést számolt el (T 86 – K 269). Azokat az árukat, amelyekre az értékvesztést elszámoltuk, 2018-ban csökkentett áron eladtuk. A 2018. évi mérlegkészítés időszakában a 2017. évi értékvesztés megszüntetését hogyan könyveljük?

Kérdés: A cég kereskedelmi tevékenységét a vevői igényekhez igazítja. Ennek során az érintett árukészletet részben értékesíti, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezi. Ez utóbbi készletnél nem valószínű, hogy lesz értékesíthető hulladék. Elfogadható-e, hogy selejtezésnél hulladék nem képződik? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?

Kérdés: Az alapítvány az elmúlt 20 év működéséről 2017-ben könyvet készített. Saját maguk írták, de nyomdát vettek igénybe a könyv elkészítéséhez. A könyvek egy részét elajándékozták, mert közben kiderült, hogy a könyvek nem eladhatók. 2017. 12. 31-én több mint 200 könyv az alapítvány birtokában volt, amelyet saját termelésű készletként állományba vettek. Valószínű, hogy azokat majd elajándékozzák a következő években. Az egyik kuratóriumi tag szerint, mivel a könyvek nem eladhatók, azokat nem lehet készletként kimutatni. Mivel el fogják adni, az csak a 2017. év költsége lehet. Melyik eljárás a helyes?