391 talált állásfoglalás az értékvesztés kifejezésre

Kérdés: Szarvasmarha-hizlalással foglalkozó kft. házi vágásra kényszerült. Az állat készleten volt nyilvántartva. Hogyan kell eljárni ilyen esetben? Ki kell számlázni önköltségi áron? Milyen bizonylat kell az állományból történő kivezetéshez?

Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?

Kérdés: Készleteink értékvesztését az alábbi módon szeretnénk nyilvántartani: 2016. 12. 31-i dátummal az eredeti beszerzési árral rendelkező cikkről átvezetjük a készletet egy másik cikkszámra, ahol már az értékcsökkentett értéken tartjuk nyilván. A 261. főkönyvről a különbözetet a 86. főkönyvre összesítve könyvelnénk. A következő évben ezen cikkek értékesítésekor az elábéra már az értékcsökkentett árat vezetnénk át. Számvitelileg helyes ez az elszámolási mód?

Kérdés: "A" társaság 60 millió forintért megvásárolta "B" pénzintézet "C" magánszeméllyel szemben fennálló követelését (a követelés névértéke 200 millió forint, tőke és kamat). A követelés jelzáloggal volt biztosítva. A vásárlás után "C" magánszemély zálogjoggal biztosított ingatlanja árverésre került. Az "A" társaság követelésbeszámítással megszerezte az ingatlant 55 millió forintért. A végrehajtási költség 4 millió forint volt. A követelés értékéből mekkora részt kell kivezetni az ingatlan vételárával szemben? 55 vagy 55-4 millió forintot? (A végrehajtási költségeket a "C" magánszemélynek kellene fizetnie?) Hogyan kell elszámolni, ha az elkövetkező években pl. munkabérletiltásként sikerül a követelésünkből valamennyit érvényesíteni? Kell-e könyvelni járó kamatot? Vagy arányos részt? A követelésen megmaradó részre 100%-ban értékvesztést kell elszámolni?

Kérdés: Lakáshoz kapcsolódó közüzemiszámla-követelése van a szolgáltatónak. A lakó elhalálozása, illetve a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt a ki nem fizetett közüzemi számlák összege szaporodik. Közüzemi számlák esetében a követelés elismertetése nem teljesítésigazolással történik, hanem a közüzemi szerződés feltételeiből következik. Tulajdonosváltozás miatt a követelés már nem az eredeti tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az örökösökkel szemben. A követelést az örökös nem ismeri el, a szolgáltató peres eljárásban próbálja érvényesíteni. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a peresített követelést?

Kérdés: A társaság egyik vevőjével szembeni követelése 10 millió forint. Az elmúlt évek alatt (2015-ig) a teljes összegre értékvesztést számolt el. 2016-ban a cég felszámolása befejeződött, és nyilvánvalóvá vált, dokumentált, hogy a követelés behajthatatlan. Hogyan vezessük ki a követelést a könyvekből?

Kérdés: Cukrászda üzemeltetésénél mi a helyes eljárás azokkal az árukkal, amelyek szavatossága lejárt? Az áru csökkentett értéken sem adható el? Jelenleg ezek selejtezésre, megsemmisítésre kerülnek. A termékek bekerülési értéke (vásárolt a beszerzési értéken, saját gyártású süteményeknél azok bekerülési értékén) maradhat-e az elábén, illetve anyagköltségen (így az iparűzési adó alapját csökkenti), vagy mint egyéb ráfordítást kell kezelni? A beszerzett áruk és anyagok év közbeni beszerzéskor 5/8-ra kerülnek elszámolásra. Megfelelő megoldás-e az, ha a selejtezéskor a selejtezendő tételek visszakerülnek a 2-es számlaosztályba, és onnan a 86-ra kivezetésre?

Kérdés: Társaságunknak magas összegű értékpapír-követelése volt egy becsődölt társasággal szemben, ennek csak töredékét rendezték. A követelés 20%-át 2015-ben elszámoltuk értékvesztésként. 2016-ban a Kárrendezési Alapból kaptunk jelentéktelen összegű támogatást, a fennmaradt követelésünk még mindig jelentős összegű. Melyik törvény vagy kormányrendelet írja elő azt, hogy a becsődölt értékpapír-társasággal szembeni követelésre már nem tarthatunk igényt? Mit tegyünk a hatalmas kárral? Számolhatunk-e el még 2-3 éven keresztül értékvesztést? Az egy összegben történő leírás ellehetetleníti társaságunk gazdasági helyzetét.

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?

Kérdés: Társaságunk az alapanyagok beszerzéséhez kapcsolódó bejövő fuvardíjat az alapanyagok között, az 51. számlacsoportban számolja el, annak ellenére, hogy az szolgáltatás. Az iparűzési adó alapjának kiszámításánál ezt az alapanyagok költségébe beszámíthatjuk?