Találati lista:
121. cikk / 382 Árukészlet mennyiségi nyilvántartással, elábé
Kérdés: A társaság az árukészletéről mennyiségi nyilvántartást vezet, a beszerzett áruk értékét a 814-re könyveli (T 814 – K 454, legyen ez 1000 egység). Év végén leltár alapján készletre veszi az árukészletet az utolsó beszerzési áron (T 261 – K 814, legyen ez 100 egység), majd értékvesztést számol el (T 86 – K 269, legyen ez 20 egység). Így az iparűzési adónál érvényesíthető eladott áruk beszerzési értéke 900 egység. Helyes ez így? Vagy már eleve az értékvesztéssel csökkentett áron (100-20 = 80 egység) kellett volna készletre venni, és akkor az elábé 920 egység? A következő évben hogyan kell eljárni? Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét és értékvesztését is kivezetjük a 814-re (T 814 – K 261, 100 egység és T 269 – K 814, 20 egység), így az elábé értéke 80 egység lesz! Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét kivezetjük (T 814 – K 261, 100 egység), az értékvesztést visszaírjuk (T 269 – K 96, 20 egység), így az elábé értéke 100 egység lesz? Melyik megoldás a jó?
122. cikk / 382 Kényszervágás elszámolása
Kérdés: Szarvasmarha-hizlalással foglalkozó kft. házi vágásra kényszerült. Az állat készleten volt nyilvántartva. Hogyan kell eljárni ilyen esetben? Ki kell számlázni önköltségi áron? Milyen bizonylat kell az állományból történő kivezetéshez?
123. cikk / 382 Maradék anyagokból párnák készítése
Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?
124. cikk / 382 Készletek nyilvántartása értékvesztéssel csökkentve
Kérdés: Készleteink értékvesztését az alábbi módon szeretnénk nyilvántartani: 2016. 12. 31-i dátummal az eredeti beszerzési árral rendelkező cikkről átvezetjük a készletet egy másik cikkszámra, ahol már az értékcsökkentett értéken tartjuk nyilván. A 261. főkönyvről a különbözetet a 86. főkönyvre összesítve könyvelnénk. A következő évben ezen cikkek értékesítésekor az elábéra már az értékcsökkentett árat vezetnénk át. Számvitelileg helyes ez az elszámolási mód?
125. cikk / 382 Vásárolt követelés beszámításával ingatlan szerzése
Kérdés: "A" társaság 60 millió forintért megvásárolta "B" pénzintézet "C" magánszeméllyel szemben fennálló követelését (a követelés névértéke 200 millió forint, tőke és kamat). A követelés jelzáloggal volt biztosítva. A vásárlás után "C" magánszemély zálogjoggal biztosított ingatlanja árverésre került. Az "A" társaság követelésbeszámítással megszerezte az ingatlant 55 millió forintért. A végrehajtási költség 4 millió forint volt. A követelés értékéből mekkora részt kell kivezetni az ingatlan vételárával szemben? 55 vagy 55-4 millió forintot? (A végrehajtási költségeket a "C" magánszemélynek kellene fizetnie?) Hogyan kell elszámolni, ha az elkövetkező években pl. munkabérletiltásként sikerül a követelésünkből valamennyit érvényesíteni? Kell-e könyvelni járó kamatot? Vagy arányos részt? A követelésen megmaradó részre 100%-ban értékvesztést kell elszámolni?
126. cikk / 382 Közüzemi szolgáltató követelése
Kérdés: Lakáshoz kapcsolódó közüzemiszámla-követelése van a szolgáltatónak. A lakó elhalálozása, illetve a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt a ki nem fizetett közüzemi számlák összege szaporodik. Közüzemi számlák esetében a követelés elismertetése nem teljesítésigazolással történik, hanem a közüzemi szerződés feltételeiből következik. Tulajdonosváltozás miatt a követelés már nem az eredeti tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az örökösökkel szemben. A követelést az örökös nem ismeri el, a szolgáltató peres eljárásban próbálja érvényesíteni. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a peresített követelést?
127. cikk / 382 Értékvesztéssel csökkentett behajthatatlan követelés
Kérdés: A társaság egyik vevőjével szembeni követelése 10 millió forint. Az elmúlt évek alatt (2015-ig) a teljes összegre értékvesztést számolt el. 2016-ban a cég felszámolása befejeződött, és nyilvánvalóvá vált, dokumentált, hogy a követelés behajthatatlan. Hogyan vezessük ki a követelést a könyvekből?
128. cikk / 382 Lejárt szavatosságú cukrásztermékek
Kérdés: Cukrászda üzemeltetésénél mi a helyes eljárás azokkal az árukkal, amelyek szavatossága lejárt? Az áru csökkentett értéken sem adható el? Jelenleg ezek selejtezésre, megsemmisítésre kerülnek. A termékek bekerülési értéke (vásárolt a beszerzési értéken, saját gyártású süteményeknél azok bekerülési értékén) maradhat-e az elábén, illetve anyagköltségen (így az iparűzési adó alapját csökkenti), vagy mint egyéb ráfordítást kell kezelni? A beszerzett áruk és anyagok év közbeni beszerzéskor 5/8-ra kerülnek elszámolásra. Megfelelő megoldás-e az, ha a selejtezéskor a selejtezendő tételek visszakerülnek a 2-es számlaosztályba, és onnan a 86-ra kivezetésre?
129. cikk / 382 Becsődölt értékpapír-követelés
Kérdés: Társaságunknak magas összegű értékpapír-követelése volt egy becsődölt társasággal szemben, ennek csak töredékét rendezték. A követelés 20%-át 2015-ben elszámoltuk értékvesztésként. 2016-ban a Kárrendezési Alapból kaptunk jelentéktelen összegű támogatást, a fennmaradt követelésünk még mindig jelentős összegű. Melyik törvény vagy kormányrendelet írja elő azt, hogy a becsődölt értékpapír-társasággal szembeni követelésre már nem tarthatunk igényt? Mit tegyünk a hatalmas kárral? Számolhatunk-e el még 2-3 éven keresztül értékvesztést? Az egy összegben történő leírás ellehetetleníti társaságunk gazdasági helyzetét.
130. cikk / 382 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
