Lízingszerződés tartozásátvállalása

Kérdés: "A" társaság devizaalapú nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében járművet lízingelt, amelyre a jövőben nincs szükség. Ezt az eszközt "B" társaság átveszi a tartozás átvállalásával. A lízingbe adó ehhez hozzájárult. A lízingbe adó a fennmaradó kötelezettséggel egyező összegben helyesbítő számlát állított ki "A" társaságnak. "A" társaság könyveiben a jármű bruttó értéke 45 M Ft, elszámolt értékcsökkenés 38 M Ft, a nettó értéke 7 M Ft. A lízingszerződésből eredő kötelezettség (december 31-i árfolyamon) 9 M Ft (30 000 euró). A lízingbe adó által megküldött helyesbítő számlán 30 000 euró szerepel, amelynek a teljesítéskori árfolyama: 302,44 Ft/euró. Hogyan kell könyvelni az "A" társaságnál az eszköz kivezetését?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti értékcsökkenését,– a 448. számla a pénzügyi lízing miatti kötelezettség összegét.A kérdésben leírtak alapján a 30 000 euró a visszaadott lízingelt jármű – áfa nélküli – piaci értéke, éppen annyi, mint a lízingbe vevőnél a jármű lízingje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Devizában képzett céltartalék

Kérdés: 2013-tól euróban könyvelünk. A 2011-ben nem realizált árfolyamveszteség devizában (Ft-ban) van meghatározva. Az ehhez kapcsolódó céltartalékot év végén át kell-e értékelni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem.Az euróra történő áttéréskor az Szt. 146. §-ában foglaltak szerint kellett eljárni. Az (1) bekezdés szerint a forintban elkészített beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjfolyósítás külföldön az anyavállalatnál

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tényállás szerint a nyugdíj-biztosítási szerződés alapján a díjfizető a németországi anyavállalat és nem a magyarországi kft. Biztosítási díjat költségként csak az a vállalkozás számolhat el, aki a biztosítási szerződés alapján díjfizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatott oktatáshoz átadott könyvek

Kérdés: Felnőttképzéssel foglalkozó kft. kiemelt európai uniós projekthez kapcsolódóan adómentes oktatásról állít ki számlákat, az első számlát a tanfolyam indulása előtt, a másodikat a tanfolyam befejezésekor. A támogatási összeg tartalmazza a nyelvtanfolyam, a záróvizsga, a tananyag fedezetét. A támogatást folyósító szerv csak adómentes oktatásként fogadja be, amelyen nem szerepelhet a könyv. A nyelvtanfolyamon részt vevőknek átadott könyvekről átvételi elismervény készül. A támogatott oktatáshoz kapcsolódóan átadott könyvek áfája visszaigényelhető? Az átadott könyveket áruként kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A felnőttképzéshez kapcsolódó számlázási kérdésekkel a Számviteli Levelek 295. számában a 6077. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Ezekre itt nem térünk ki.A felnőttképzés az Áfa-tv. 85. §-a (2) bekezdésében foglalt esetekben adómentes. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Szakképzési hozzájárulás eurós könyvvezetés esetén

Kérdés: Helyesen jár-e el az a könyveit euróban vezető társaság, amely az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az év során forintban meghatározott szociális hozzájárulási adó alapjából számítja ki?
Részlet a válaszából: […] ...megegyezik, hogy a szakképzési hozzájárulás alapjánál és a szociális hozzájárulási adó alapjánál is a kiindulási pont az euróban megállapított és könyvelt munkabérnek az szja-bevalláshoz forintra átszámított összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címke:

Miniszteri rendelet szerinti támogatás

Kérdés: Társaságunk a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet alapján technológiai berendezések korszerűsítése céljából történő beszerzéshez vissza nem térítendő támogatást vesz igénybe, melynek forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). A kapott támogatás összegét a folyósítás után a tőketartalékba kell helyezni, majd a lekötött tartalékba átvezetni, vagy más módon kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet a támogatásnak a támogatónál történő elszámolásáról nem rendelkezik. De nem rendelkezik az EMVA-ból kapott támogatás számviteli elszámolását szabályozó 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet sem. Így – külön előírás hiányában – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címke:

Euróban könyvelés két árfolyamon?

Kérdés: A kft. 2013-tól euróban vezeti a könyvelését. Tevékenységéből eredően naponta több száz felvásárlási jegyet állít ki forintban, amelyet a számlavezető bank vételi árfolyamán számol át euróra. Felvásárlási jegyeket naponta folyamatosan állítunk ki, és azok automatikusan átkerülnek a könyvelésbe (a könyvelőprogram a hivatalos devizaárfolyamot automatikusan átveszi a számlavezető bank honlapjáról). Emiatt a felvásárlási jegyek naponta 2 különböző árfolyammal kerülnek be a könyvelésbe. Megfelelő ez az elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] ...forintban állítják ki, nyilvánvalóan azok kifizetése is forintban történik. Így felesleges a felvásárlási jegyeket forintról euróra átszámítani, hiszen a könyvelési program a hivatalos devizaárfolyam automatikus átvételével a forintot számolja át euróra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címke:

NFÜ által finanszírozott ellátmány

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.7 c) pontja alkalmazásáról Magyarország több országgal, köztük Vietnammal is kötött kormányközi megállapodást, amelynek célja többek között a tudományos eredmények világpiaci hasznosulásának elősegítése. Az egyezményekhez kapcsolódóan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatokat ír ki a kutatói mobilitás támogatására. A projektből – amelynek forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap – finanszírozható a pénzügyi tájékoztató szerint a Magyarországról kiutazó kutató utazási költsége és ellátmánya, melyből az utazó a külföldi kiadásait fedezi. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.7 c) pontja szerinti egyéb juttatásnak minősül-e a munkavállalónak kifizetett ellátmány összege?
Részlet a válaszából: […] ...mellékletének 4.7 c) pontja szerinti egyéb juttatásnak minősül a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások alapján, valamint európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott nemzetközi oktatási, képzési, kutatásfejlesztési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címke:

Devizában készített beszámoló adatai

Kérdés: Euróban történő könyvvezetés esetén a beszámoló adatait euróban vagy ezer euróban kell megadni? Ha jól értelmezem a törvényt, akkor euróban.
Részlet a válaszából: […]

Jól értelmezi a számviteli törvény 20. §-ának (3) bekezdését, mely szerint a devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat az MNB hivatalos devizaárfolyam-jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. Ez az euró esetében azt jelenti, hogy euróban.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Behajtási költségátalány

Kérdés: Állásfoglalást szeretnék kérni a Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésében rögzített 40 eurós behajtási költségátalány gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Értelmezésünk szerint, amennyiben egy másik gazdasági társaság tartozik társaságunknak, az adós a 40 eurós behajtási költségátalányt számlánként köteles megfizetni. Más értelmezés szerint az eladó fizetési felszólítás alapján egyszeri 40 eurós behajtási költségre jogosult, függetlenül a számlák számától. Melyik értelmezés a helyes? A 2013. július 1-jétől hatályos késedelmikamat-szabályok és a 40 eurós költségátalány mely számlákra alkalmazandó?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelés behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére legalább 40 eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címke:
1
24
25
26
54