Közoktatási intézmény nem társaságiadó-alany

Kérdés: Iskolánk 599 gazdálkodási formakóddal, közoktatási megállapodással rendelkező iskola és kollégium, melynek fenntartója nonprofit kft. Vállalkozási tevékenységként büfét üzemeltetünk, de van bérbeadásból származó bevételünk is, melyet szintén vállalkozási tevékenység bevételeként számolunk el, és amellyel szemben az iskolának nincs elszámolt költsége (a fenntartónak fizeti a bérlő a közüzemi költségeket, illetve a fenntartó számolja el az amortizációt). A Tao-tv. 2. §-a szerint az iskola nem alanya a társasági adónak, ugyanakkor a törvény 5. mellékletében felsorolt szervezetek között sem található. A társaságiadó-bevallásban viszont mint "Minden egyéb gazdálkodási forma" kell kitölteni az adóbevallást. Kérdésem: az iskolának, amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye pozitív, van-e társaságiadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartozó, jogi személy közoktatási intézmények – mivel nemszerepelnek a tételes felsorolásban – nem adóalanyok, nem kell bevallástadniuk, és nem kell társasági adót fizetniük. A társaságiadó-bevallásikötelezettség ugyanis csak az adóalanyokra vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg januárban?

Kérdés: A gazdasági társaság 2011. január 5-i osztalékelőleg-fizetését e napra készített közbenső mérleggel támasztja alá. Figyelemmel arra, hogy a január 5-i időpont miatt a 2010. évi beszámoló adatai még nem állnak rendelkezésre, elfogadható-e a közbenső mérlegként a legutolsó beszámolóval lezárt időszaknak a 2009. december 31-i fordulónapra készített mérleg?
Részlet a válaszából: […] ...a ténylegesen kifizetett összeget a pénztárral, illetvebankszámlával szemben,– a megállapított személyi jövedelemadót pedig a bevallottösszegben a személyijövedelemadó-bevallással szemben.Ha ez az osztalékelőleg 2010. évre vonatkozik, akkor a 2010.évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címke:

Evára való áttérésnél az áfa

Kérdés: A kft. evára való áttérése esetén, az áttérést megelőző év tárgyi eszközeinek le nem vonható áfája elszámolásában kérném a segítségüket. A le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni, vagy rá kell aktiválni a tárgyi eszközre? Amennyiben rá kell aktiválni, akkor a 100 E Ft alatti eszköznél elszámolható értékcsökkenésként? A 100 E Ft feletti tárgyi eszközöknél mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdésre a rövid válasz az, hogy az evára valóáttéréskor le nem vonhatóvá váló áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni,mint az adóhatósággal szembeni kötelezettséget.A kérdésre adandó válasznál az Eva-tv. 16. §-a (1)bekezdésében foglaltakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címkék:    

Beruházási adóalap-kedvezmény

Kérdés: Van egy mikrovállalkozásnak minősülő cég, amely 2007-ben vásárolt egy 131 főkönyvi számon műszaki berendezésként aktivált gépet. Erre a gépre a 0729-es társaságiadó-bevallásban beruházási kedvezményt vett igénybe. A kérdés, hogy e gépet szankció nélkül mikor adhatja el legkorábban? Már 2011-ben, vagy csak 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] Csak 2012-ben, mert a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének u)pontja szerint az adózás előtti eredményt azon beruházás, szellemi termékbekerülési értékéből korábban csökkentéseként elszámolt összeg kétszeresévelakkor kell növelni, ha a beruházást, szellemi terméket vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Átvállalt fuvarköltség elszámolása

Kérdés: Társaságunk terméket értékesít Ausztriában lévő testvérvállalatának. A testvérvállalat a terméket a tőle megrendelő vevő címére kéri leszállítani. Mivel – a szerződés szerint – a magyarországi társaság a fuvarköltséget a testvérvállalat telephelyéig vállalja, a fuvarköltség különbözetét át kell hárítanunk a testvérvállalatra. Hogyan kell ezt számlázni, könyvelni és áfázni? Közvetített szolgáltatás vagy egyéb szolgáltatás? Kell-e jelenteni az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti fuvarozást a kérdező cég -feltételezhetően – magyar fuvarozócégnél rendelte meg, amely fuvarozócég ateljes útszakaszra (a megrendelő vevő címéig) számlázza a tevékenységét. Abelföldi cég által adott számlában felszámított szállítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Betéti társaság megszűnése (eva)

Kérdés: 2010. november 10-én az Szt. hatálya alá nem tartozó evás bt. beltagja, egyben az ügyvezetője, elhalálozott. Felesége a kültag. A beltag halála óta a bt. tevékenységet nem végez, a kültag, aki a társasági szerződés szerint személyes munkavégzésre nem kötelezett, meg szeretné szüntetni a bt.-t. (Egy gyermekük van, aki majd az apja után a bt. tulajdonrészét örökölni fogja.) Mi a teendője?
Részlet a válaszából: […] ...illetve felszámolási eljárás keretében történhet. Ehhez viszontvissza kell térnie a számviteli törvény hatálya alá az Eva-tv. 20. §-ának (4)bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Az evaalanyiság az Eva-tv. 3. §-a(1) bekezdésének g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...jegyzett tőkéjét tőkekivonássalleszállítsák, illetve a kft.-t végelszámolási eljárás keretében megszüntessék.Ez az előírás az evát választó kft.-re is hatályos.A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a Gt.160. §-ában foglaltakat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címke:

Januárban kibocsátott számla

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás esetén a 2011 januárjában kibocsátott számlában a fogyasztás időszaka teljes egészében 2010. december 31-ét megelőző, de az alapdíj már 2011. január havi, a 2010. év számviteli nyilvántartásában hogyan kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...áfát pedig egyébkövetelésként kell előírni (T 368 – K 454), amelyet a 466. számlára akkor kellátvezetni, amikor az az áfabevallásba beállítható (T 466 – K 368).A leírtakból következően a számla szerinti teljes ellenértéka kötelezettségek között,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Időbeli elhatárolás (eva)

Kérdés: A negyedévenként fizetendő evaelőleg megállapításánál figyelembe kell-e venni azokat a tételeket, amelyeket az éves zárás esetén aktív időbeli elhatárolásként kellene feltüntetni a beszámolóban? Ha például a szolgáltatás elszámolása negyedévente, de az adott negyedévet követő hónapban történik, számításba kell-e venni a még ki nem számlázott tételeket? Az érintett társaság kettős könyvvitelt vezet.
Részlet a válaszából: […] ...Eva-tv. 12. §-ának (3) bekezdése alapján az Szt. hatályaalá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámoltárbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével,csökkentve a korábban az adóelőleg alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Közösségen belül beszerzés késve érkező számlája

Kérdés: Cégünk 100%-ban külföldi tulajdonú. A tulajdonos megköveteli minden hónap 8. napjáig az előző hónap zárását. Ez azt jelenti, hogy arra a hónapra már semmit nem könyvelhetünk. A problémát a Közösségen belüli beszerzések jelentik, mert vannak olyan számlák, amelyek 8-a után érkeznek be. Ha az Áfa-tv. 63. § rendelkezését vesszük figyelembe, akkor nem hibázunk, ha a következő havi áfabevallásba állítjuk be a fizetendő és a levonható adót. Azonban vannak olyan állásfoglalások, amelyekből az állapítható meg, hogy amennyiben a bevallás esedékességéig (következő hónap 20-ig) beérkezik a számla (ez esetünkben azt jelenti, hogy 8-a és 20-a közötti időszakban), akkor még be kell állítani az áfabevallásba a számlán lévő kiállítás dátuma szerinti hónapra. Ez esetben mi a helyes eljárás? Mekkorát hibázunk, ha csak a következő hónapban valljuk be? Mi a helyes eljárás abban az esetben, amikor a szállítói számla kiállítása még az előző hónap végén megtörténik, ám az áru a telephelyre csak következő hónap elején érkezik be?
Részlet a válaszából: […] ...időpontját mindiga számla kibocsátásának kelte határozza meg, a számlakézhezvétel időpontjának etekintetben valójában nincsen relevanciája (nem számítva persze azokat azextrém eseteket, amikor a számlák irreálisan későn érkeznek meg).A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
107
108
109
220