Nem pénzbeli hozzájárulás cseréje

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságból kivont jövedelmet személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a kft.-nek kell levonnia, bevallania és befizetnie.)A tulajdonos felé számlázott épületet akkor terheli áfafizetési kötelezettség, ha az Áfa-tv. 86. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Mikrogazdálkodónál előző években kiállított számlák sztornírozása

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. több, 2016-ban és 2017-ben kiállított számlát sztornóz 2018 májusában, és újat állít ki helyettük. Az áfát – tisztáztuk – önrevíziózni kell. Ezek a tételek 2018-ban kerülnek a beszámolóba. Mivel nincs jelentős hiba, nem kell háromhasábos mérleg? A 2016., illetve 2017. évi iparűzési adót, illetve társasági adót viszont szükség esetén, ha nő az árbevétel egyenlegében, akkor önrevíziózni kell, illetve javítani? Vagy a mikro miatt, mivel a számla kelte szerint kell könyvelni a több évet érintő számlákat, akkor most a 2018. évi keltezésű számla szerint a társasági adóban is 2018. évre kell beszámítani? Konkrétan: a számlák egy nem akkreditált oktatást tartalmazó tanfolyam díját tartalmazzák, a tanfolyam 2016. november 14-től 2017. március 3-ig tartott. Eredeti számlázás: 2016. 09. 26., 2016. 10. 03., sztornírozva 2018. 05. 02. Helyes számlázás: 2018. 05. 02., 2016. 09. 30., 2017. 03. 03. előlegszámla, pénzügyi teljesítést nem igényel.
Részlet a válaszából: […] ...lesz a 2018. évi árbevételben, ha a sztornó árbevételt figyelmen kívül hagyjuk. Nyilvánvaló, hogy a 2016., 2017. évi iparűzésiadó-bevallást önellenőrizni kell.Hasonló a helyzet a társasági adónál is. A 2016., 2017. évi árbevétel-csökkenés az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Szakképzési hozzájárulás könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakképzési hozzájárulást, szakképzési hozzájárulási előleget, a szakképzési hozzájárulás visszaigénylését?
Részlet a válaszából: […] ...pozitív érték, akkor ez a nettó kötelezettség, amelyet a tárgyévet követő és január 12-ig kell a kötelezettnek megállapítania, bevallania és befizetnie az állami adóhatósághoz, a nettó kötelezettség könyvelése a szakképzési hozzájárulás bevallása alapján:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adó alapjának 70 százaléka után kell szakképzési hozzájárulást fizetni.Mivel a szakképzési hozzájárulásról a bevallást a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell az állami adóhatósághoz benyújtania, előfordulhat, hogy a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.
Kapcsolódó címke:

Adott-kapott előleg elszámolása

Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!
Részlet a válaszából: […] ...euró 313 Ft/euró árfolyamon 939.000 Ft, T 311 – K 91-92, az áfa 810 euró, 313 Ft/euró árfolyamon 253.530 Ft, T 311 – K 4672, az áfabevallást nem érinti;– az előleg beszámítása: 945 euró 312 Ft/euró árfolyamon (374.400-79.560 = 294.840 Ft): T 453 – K 311;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás levonása után – az Art. előírásainak megfelelően megadózza, az adókat bevallja, az osztalékot pedig kifizesse. (Elképesztő a könyvvizsgáló ötlete, amellyel az osztalékot egyéb jövedelemmé minősíti át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: Egy általunk könyvelt 1996-ban alakult társaságnak 1997-ben jelentős vesztesége keletkezett, melyből a 2017. évi adóbevallás során a maximális lehetséges összeget igénybe kívánja venni. Egy szakmai kiadó által kiadott, 2017. évi társasági adóra vonatkozó kézikönyv az elhatárolt veszteség felhasználásáról az alábbiakat tartalmazza:
"Az elhatárolt veszteség – attól függően, hogy mikor keletkezett – különböző időszakok szerinti előírásokra figyelemmel érvényesíthető az adóalapnál. A felhasználásra nyitva álló határidőt tekintve a 2004-2014 közötti adóévek veszteségei 2025-ig írhatóak le, illetve 2004. 01. 01. előtt, valamint 2015. 01. 01-jétől (ismét) 5 adóéves időkorlátot tartalmaz a szabályozás. (A 2004 előtti szabályok körében – például a 2001-2003 adóévekben keletkezett veszteségre, ha az az alapítás éve vagy az azt követő 3 adóévi veszteség – korlátlan idejű leírás is szerepelt, amelynek érvényesítése felmerülhet akár 2017-ben is.) Ha a veszteség:
– 2015-ben vagy azt követően keletkezett, akkor a keletkezése adóévét követő 5 adóévben érvényesíthető [Tao-tv. 17. § (1) bek.];
– 2004-2014 között keletkezett, akkor a 2014. 12. 31-én hatályos előírások szerint írható le, utoljára a 2025. 12. 31-ét magában foglaló adóévben [Tao-tv. 29/A. § (6) bek.];
– 2001-2003 között keletkezett, akkor a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint érvényesíthető [Tao-tv. 29/F. § (2) bek.];
– 1997-2000 között keletkezett, akkor a Tao-tv. 17. § 2000. 12. 31-én hatályos rendelkezéseinek alkalmazásával használható fel [Tao-tv. 29/C. § (13) bek.];
– 1997 előtt keletkezett, úgy annak – a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény előírásai szerint elhatárolt – összege az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le."
Részlet a válaszából: […] ...17. § (2) bekezdését úgy értelmeztük, hogy az 1997-ben keletkezett elhatárolt veszteséget a 2017. évre vonatkozó társaságiadó-bevallásban az adóalap 100%-áig figyelembe vehetjük csökkentő tételként. A NAV tájékoztatásában szereplő, 1998-2003...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.
Kapcsolódó címke:

Nem jelentős adóhatósági megállapítások könyvelése

Kérdés: Társaságunkat az adóhatóság 2015. évre vonatkozóan vizsgálta az összes adónemben. A hatóság több megállapítást tett, amelyek összértéke sem éri el a jelentős összegű hibát. A jogerős határozat 2017. év októberében született. Hogyan történik az egyes adónemekre tett megállapítások számviteli elszámolása? Például a 2015. évre megállapított társasági adót hogyan szerepeltessük a 2017. évi beszámolóban, taobevallásban, illetve a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] ...a 2015. évet érintő módosítások hatását.)Mivel a társasági adó 2015. évet érintő módosítását az adóhatósággal külön bevallással korábban rendezni kellett, de könyvelni adóként csak 2017-ben lehetett, a 2017. évi adóbevallásban nem szerepelhetnek a 2015...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...462, illetve T 362 – K 463-10;– kapcsolódóan az 551. és 4132; illetve az 552. számlára könyvelt szokásos piaci érték áfatartalmának bevallása: T 554 – K 467;– az üdülési szolgáltatás közvetlen önköltségének átvezetése (teljes összegében): T 271 – K 582 és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.
Kapcsolódó címkék:    

Okostelefon jutalomként

Kérdés: Az ügyvezető elhatározta, hogy a forgalom növelése érdekében a nagyobb összegű vásárlók között havonta jutalmat sorsolunk ki. Ez kezdetben 1-2 darab okostelefon lenne. Milyen jogszabályok vonatkoznak a jutalomsorsolás szervezésére, lebonyolítására, engedélyezésére? A kisorsolni tervezett ajándék vásárlását hogyan könyveljük? Az áfát vissza tudjuk igényelni? Az ajándék átadását hogyan kell dokumentálni? Milyen adók, járulékok terhelik az ajándékot?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 28. §-a alapján egyéb jövedelem, amelynek értéke után a társaságnak 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulást kell bevallania, fizetnie, amelynek értéke alapján a magánszemélynek 15 százalék személyi jövedelemadót kell bevallania, befizetnie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
51
52
53
220