328 cikk rendezése:
111. cikk / 328 Összevont (konszolidált) beszámoló bázisadata
Kérdés: Az "A" és "B" cég – ahol az "A" az anyavállalat, "B" a leányvállalat – beszámolóit konszolidálni kell, mert meghaladták a számviteli törvényben előírt értékhatárt. Az első összevont (konszolidált) beszámolóban kell-e bázisadatot szerepeltetni, és ha igen, mi legyen az? Véleményünk szerint szerepeltetni kell, mert a számviteli alapelvek alapján az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Ha például a 2015. évi adatokat kell először konszolidálni, szükséges egy olyan "rendező" beszámoló, amely "A" és "B" cég 2014. évi beszámolóinak adatait vonja össze (konszolidálja) a bázisadatok megteremtése érdekében?
112. cikk / 328 Konszolidálás magánszemély tulajdonosok esetében
Kérdés: A magánszemély többségi tulajdonosa az "A" kft.-nek, felesége a kisebbségi tulajdonos. A "B" kft.-nél többségi tulajdonos ugyanezen magánszemély felesége, kisebbségi tulajdonos a magánszemély (férj). Az "A" és "B" kft.-k nem rendelkeznek tulajdoni hányaddal egymásban. Van-e konszolidálási kötelezettség "A" és "B" társaságok beszámolói kapcsán, ha azok az előírt értékhatárokat meghaladják? A kérdező véleménye szerint nincs, és a kérdésben meg is indokolja véleményét.
113. cikk / 328 Nem közhasznú alapítvány beolvadása
Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
114. cikk / 328 Osztalékelőleg 2016-ban
Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
115. cikk / 328 Deviza egysége a beszámolóban
Kérdés: A 6138. kérdésre adott válaszban azt írják, a devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat az MNB hivatalos devizaárfolyam-jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. Ennek pontosításaként kérdezem, hogy a beszámolóban az euróadatokat két tizedessel kell megjeleníteni? Az MNB honlapján a jegyzett árfolyamokat két tizedessel tüntetik fel, a könyvelés is centpontossággal történik, a létesítő okirat is két tizedesjegyre feltüntetve tartalmazza a jegyzett tőkét. Helyes az elgondolásunk, hogy az euróbeszámolóban a feltüntetett euróadatokat is két tizedesjegyig kell megjeleníteni?
116. cikk / 328 Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek
Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
117. cikk / 328 Napelemes kiserőmű tervezése, kivitelezése
Kérdés: A kft. 2015 novemberében alakult, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta. A kft. tevékenysége: 3511 villamosenergia-termelés, amelyet 499 kW-os napelemes kiserőmű megvalósítása, üzembe helyezése után tud gyakorolni. Jelenleg az erőmű tervezési és engedélyezési szakaszában van a folyamat, árbevétele 2015-ben nem volt, jelenleg sincs. A tervezést egy vállalkozó vállalta 1708 E Ft+áfa értékben. Ez a vállalkozó ajánlatot adott a beruházás kivitelezésére is 220 millió Ft+áfa értékben. A beruházási ajánlat tartalma: terület-előkészítés, üzemi út kialakítása, kerítésépítés, vagyonvédelmi rendszer kiépítése, földre telepíthető napelemtartó asztalok napelemekkel, szerelési és kábelezési munkák, inverterek, műszaki vezetés, próbaüzem stb. A tervezési munka része-e a beruházásnak, vagy igénybe vett szolgáltatás, egyenesen vagy fordítottan adózik? Mikor igényelhető vissza az áfa? A kivitelezési munkák költségeit hogyan kell aktiválni, mint 1 db 499 kW-os kiserőművet, vagy elemenként?
118. cikk / 328 Mikrogazdálkodói beszámoló részvénytársaságnál
Kérdés: Részvénytársaság, amelynél a 2011. évi mérlegfőösszeg 142 M Ft, a nettó árbevétel 85 M Ft, a létszám 3 fő, a 2012. évi mérlegfőösszeg 212 M Ft, nettó árbevétele 6,3 M Ft, a létszám 3 fő, és 100 százalékban tulajdonos egy kft.-ben, 2013-tól választhatta-e a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését? A közgyűlés minden évben elfogadta a mikrogazdálkodói éves beszámolót, és azt közzé is tették. Ha nem választhatta volna, akkor mi a teendő? Milyen jogi következményei lehetnek?
119. cikk / 328 Előző évi társaságiadó-kötelezettség
Kérdés: Több társaság éves beszámolókészítésénél tapasztaltam, hogy az adott tárgyévre vonatkozóan a társaságiadó-kötelezettségnél nemcsak az adott évi kötelezettséget, hanem az előző időszak önellenőrzése révén képződött társaságiadó-kötelezettséget is a tárgyévi adókötelezettségek között számolják el, mondván, hogy az nem jelentős összegű. Véleményem szerint ez helytelen, mert a tárgyévi adózott eredmény nem valós számszaki mértéket mutat. Az előző időszak önellenőrzése révén képződött társaságiadó-kötelezettséget az eredménytartalékkal szemben kellene könyvelni. Kérem állásfoglalásukat!
120. cikk / 328 Önköltségszámítás az eladási árból
Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
