Összevont (konszolidált) beszámoló

Kérdés: Ha egy anyavállalatnak először kell készítenie összevont (konszolidált) beszámolót, ez a kötelezettség akkor is fennáll, ha a leányvállalatát és a közös vezetésű cégeit is mentesíti – az Szt. 119. §-a alapján – a konszolidálás alól? Ha igen, minek alapján, milyen adatokból konszolidál?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 10. §-ának (1) bekezdése szerint összevont(konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést isköteles készíteni – a 116-117. §-ban foglaltak kivételével – az a vállalkozó,amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Házipénztár pénzállományának csökkentése

Kérdés: A számviteli törvény hatálya alá tartozó evás kft. hogyan csökkentheti a házipénztárában felhalmozódott összeget akkor, ha már az osztalékfizetés lehetőségével is élt, de még így is milliós tétel szerepel a könyveiben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés azt sugallja, hogy a milliós tétel csak aházipénztár könyveiben halmozódott fel, a házipénztárban pedig készpénzformájában nem található! Ez azonban csak feltételezés!Ha a házipénztár tényleges készpénzkészlete megegyezik a könyvszerinti pénzkészlettel, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Fejlesztési tartalék felhasználása előlegre

Kérdés: Ingatlanberuházásról előlegszámlákat állítanak ki 2007. évben. A végszámla kiállítása 2008-ban lesz. A társaság a 2007. év előzetes adatai alapján 2007. év után tud fejlesztési tartalékot képezni. A 2007. év után képzett fejlesztési tartalékot a 2007. évi előlegszámlákra igénybe tudja venni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem tudja. A Tao-tv. 7. §-ának (15)bekezdése szerint az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét (a kérdésszerint ez 2007) követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülésiértékének megfelelően oldhatja fel. A kérdésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Kereskedelmi képviselettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Ügyfelem Szerbiában nyitott képviseletet. A képviselet Szerbiában önálló adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik. A képviselettel kapcsolatban milyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a magyar társaságnak év közben, illetve év végén? Milyen beszámolási kötelezettségek vonatkoznak a képviseletekre, kell-e konszolidált beszámolót készítenie a magyar társaságnak? A képviselet felmerült költségeit a magyar ügyfelem finanszírozza. Az ügyfelem a költségek fedezetére elutal egy bizonyos összeget. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és elküldi a számlamásolatokkal együtt. Helyes-e így a finanszírozás, elszámolás menete? Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása? Az elutalt összeget az elszámolásig miként kell kezelni? A számlákat a jogszabályoknak megfelelő költségnemekre kell könyvelni? Jövedelemkifizetés is fog történni, amit a szerb szabályok szerint adóznak le a szerb dolgozók. Ha a bérköltség könyvelésre kerül a magyar társaságnál, ezt miként kell az adóbevallásokban szerepeltetni. Szakképzési hozzájárulás alapja lesz-e a szerb bérköltség?
Részlet a válaszából: […] A magyar társaság kereskedelmi képviselete külföldönbejegyzett olyan szervezeti egysége, amely – jellemzően – szerződésekközvetítésével, előkészítésével, üzletfelek tájékoztatásával és a velük valókapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el, a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Ügyvédi iroda beszámolójának közzététele

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyszerűsített éves beszámolóját közzé kell-e tenni? Le kell-e adni a cégbíróságra, vagy valahova máshova?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi iroda nem kerül a cégbíróságon bejegyzésre. Így aszámviteli jogszabályokból adódóan nincs az ügyvédi irodának letétbe helyezésiés közzétételi kötelezettsége.Amennyiben az ügyvédi iroda saját döntése alapján ajóváhagyásra jogosult testület által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Piaci értéken értékelt ingatlan a mérlegben

Kérdés: Az rt. tulajdonában van egy nagy értékű ingatlan, amelynek a bruttó értéke alapján számolta el az értékcsökkenést. Az ingatlanpiac alakulása eredményeként az adott ingatlan könyv szerinti értékét jelentősen meghaladta a piaci értéke. Az rt. élt az Szt.-ben biztosított lehetőséggel, az ingatlant piaci értéken értékelve értékhelyesbítést mutatott ki, amit a könyvvizsgáló hitelesített. Helyes volt-e a nettó érték és a piaci értéken történt értékelés szerinti érték különbözetét értékhelyesbítésként kimutatni? Szabad-e a jövőben értékcsökkenést elszámolni? Ha nem, akkor mi az ingatlan értéke?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése szerint, amennyiben azadott esetben az ingatlan piaci értéke jelentősen meghaladja a korábban esetlegelszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értékét(ingatlannál a terv szerinti értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Bázisadat beolvadás esetén

Kérdés: Az egyik kft. beolvadt a másik kft.-be. Az átalakulási vagyonmérleg dátuma: 2006. 04. 12. A megmaradt kft. 2006. évi egyszerűsített éves beszámolójában előző évi adatként a 2005. 12. 31-i, illetve a 2006. 04. 12-i adatnak kell szerepelnie?
Részlet a válaszából: […] Beolvadás esetén a változatlan társasági formában továbbműködő (megmaradó) kft.-nek az átalakulás időpontjával – mintmérlegfordulónappal – el kell készítenie mind az átalakuló, mind azátalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegét, az év végi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Osztalékfizetés beolvadáskor

Kérdés: Átalakulás esetén a beolvadó társaság a közbenső mérlegben döntött osztalékfizetésről, a vagyonmérleg-tervezet alapját képező számviteli beszámoló a beolvadó társaságnál tartalmazta az osztalékfizetési kötelezettséget. A beolvadást a cégbíróság bejegyezte. A bejegyzési időszak alatt a befogadó társaság megvásárolta a beolvadó társaság üzletrészeit, és egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a döntésként szabályozott osztalékösszeget az éves beszámoló jóváhagyásakor a régi tulajdonosoknak kifizeti. A befogadó társaság hogyan jár el helyesen az adásvételkor vállalt osztalékfizetési kötelezettség rendezésekor? A régi vagy az új tulajdonosok számolhatják el az osztalékbevételt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arra utalnak, hogy a különbözőeseményeket, illetve az azokhoz kapcsolódó előírásokat összekeverik, és ebből akeverékből próbálnak osztalékot fizetni, és ahhoz számviteli elszámolásiszabályokat rendelni. Ez azonban – ebben a formában – nem járható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Követelés fejében átvett ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi vállalkozás a hitelintézetek és a pénzügyivállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségéneksajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.A Korm. rendelet 6. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Előtársasági beszámoló közzététele

Kérdés: Az előtársasági időszak beszámolóját kötelező-e közzétenni és letétbe helyezni a könyvvizsgáló által nem záradékolt egyszerűsített éves beszámolót készítőnél?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen! Az Szt. 135. §-ának (2)bekezdése szerint az előtársasági időszak beszámolási (beszámolókészítési,nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettségének a vállalkozó acégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.
1
22
23
24
33