371 talált cikk az éves beszámoló kifejezésre

Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás "bizonytalan" követeléseket vásárol csomagokban. A társaság könyveiben a vásárolt követelések vételára (az engedményezés ellenértéke), ügyfelekkel szembeni követelésként, a 0-s számlaosztályban pedig a teljes vásárolt követelés hátralévő, még nem törlesztett összege tőke, kamat megbontásban szerepel. A vásárolt követelés vételára csomagonként szerepelhet-e egy összegben a könyvekben, vagy pedig a csomagban szereplő ügyleteket egyedileg kell kimutatni? Melyik eljárás a helyes? Milyen törvényi előírásoknak nem felel meg a nem szabályos eljárás?

Kérdés: Kötelező-e közzétenni a beszámoló elfogadásáról szóló taggyűlési határozatot?

Kérdés: Könyvelek egy fióktelepet, amelynek az anyavállalata Szlovákiában van. Jól tudom, hogy a fióktelepnek nem kell önállóan közzétenni a mérleget, csak a konszolidált beszámolót? Azt milyen határidővel? A szlovák anyavállalat mérlegkészítése időpontját követő 60 napon belül?

Kérdés: A részesedést tulajdonló zrt. kb. 15 éve vásárolta részesedését, amelyet forintban fizetett ki. Időközben jegyzett tőkét is emelt, amelyet szintén forintban teljesített, így befektetését a kettő együttes összegében tartja nyilván. Eddig értékvesztést nem kellett elszámolni. A tulajdonolt társaság 2009-ben áttért az euróban történő könyvvezetésre. Úgy gondolom, ennek alapján nem tekinthető a részesedés devizás befektetésnek, és nem kötelező a mérleg-fordulónapi értékelés. Csak értékvesztést kell elszámolni, ha a saját tőke tartósan a jegyzett tőke alá csökken?

Kérdés: Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó nem kötelezett számviteli politika készítésére, ezzel mentesül a kötelezően elkészítendő szabályzat elkészítése alól is? Ezen típusú beszámoló választása esetén az eszközök értékcsökkenésének elszámolásakor maradványérték nem állapítható meg. Hogyan kell eljárni a már az előző években megállapított maradványértékek kezelésében? A választott leírási kulcsok továbbra is alkalmazhatók, vagy át kell térni a társasági adó szerinti kulcsokra?

Kérdés: A társaság beszámolója közzététele során a kapcsolt követeléseket és kötelezettségeket nem szerepeltette külön soron, bár az aláírt beszámolóban ez a kiemelés megtörtént. Szükséges-e a közzétett beszámolót módosítani az IRM honlapján? Ha igen, mi ennek a menete?

Kérdés: A könyvvizsgálatra kötelezett kft. 2011. évi mérlegét határidőben közzétette, de könyvvizsgálói záradék nélkül. A könyvvizsgálati záradék csak 2012 augusztusában készült el. Az elkészült záradékot hogyan lehet közzétenni úgy, hogy az elfogadásra kerüljön? Megoldás-e a mérleg záradékkal együtt való ismételt közzététele?

Kérdés: A Számviteli Levelek 249. számában az 5116. számú kérdésre adott válasz szerint a fióktelep az Szt. 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett. A válasz nem foglalkozik az Szt. 154/A. §-ának ettől eltérő rendelkezésével, amely kimondja, hogy az EU-tagállamban lévő vállalkozás mentesül a 155. §-ban előírt könyvvizsgálati kötelezettség alól. Mi a helyes válasz a szlovák székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében?

Kérdés: Alapítvány közhasznúsági fokozatának megtartásában kérném a segítségüket. A 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-a (4) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy abban az esetben tarthatja meg a civilszervezet (alapítvány) a közhasznúsági státuszát, ha a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív. Az adózott eredménybe csak a vállalkozási tevékenység eredményét kell érteni, vagy bele kell számítani az alapítványi eredményt is? Ha nincs az alapítványnak vállalkozási tevékenysége, és esetleg az alapítványi eredmény két éven keresztül negatív lesz, megtarthatja-e az alapítvány a közhasznúsági fokozatát?