840 talált cikk a fedezet kifejezésre

Kérdés: A kft. zálogházi tevékenységet végez úgy, hogy nem minősül pénzügyi intézménynek. A hitelintézet a zálogkölcsönnyújtás pénzügyi fedezetét a kft. elkülönített bankszámlájára utalja át, a zálogkölcsön kifizetése az ezen bankszámláról felvett pénzeszközökből a házipénztáron keresztül történik. A zálogtárgyakat a kft. őrzi. A zálogkölcsön törlesztésekor, illetve annak visszafizetésekor az ügyfél a törlesztőrészletet, a kölcsön összegét, illetve a kamatot, a kezelési és egyéb költségeket a kft. pénztárába fizeti be. A ki nem váltott zálogtárgyakat a hitelintézet értékesíti a kft.-nek, a kft. pedig harmadik személyeknek. A zálogházi tevékenységgel kapcsolatos gazdasági eseményeket hogyan kell a kft.-nél elszámolni?

Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?

Kérdés: Vállalkozásunk az ISO rendszer kiépítésére pályázatot nyújtott be. A pályázaton nyert összeget a rendszer kiépítésének végén a tanúsítvány meglétét követően kaptuk meg. Az ISO rendszer kiépítésével kapcsolatos költségek számláit 2005. március-június hónapban kaptuk meg, a tanúsítványt 2005 júniusában, a támogatást 2006 januárjában. A számlák előzetesen felszámított áfáját 2005-ben levontuk, helyesen jártunk el? A 2006 januárjában megkapott támogatás 2005. évi egyéb bevétel? Ha az ISO rendszer költségeit alapítás-átszervezés címén aktiváljuk, az egyéb bevételt is el kell határolni? És mit veszünk figyelembe az arányosításnál, ha arányosítani kell? Mikor kell a támogatást a társaságiadó-bevallásban csekély összegű támogatásként szerepeltetni?

Kérdés: Több társas vállalkozás közös tulajdonában van az osztatlan közös tulajdonú ingatlan. A tulajdoni hányadok a tulajdonosok könyveiben szerepelnek, ők számolják el a tulajdoni hányaduknak megfelelő értékcsökkenési leírást. Az egyik tulajdonos a többi tulajdonossal kötött üzemeltetési szerződés alapján végzi az ingatlan kezelését, üzemeltetését (bérbeadás, karbantartás, közüzemi díjak), kiszámlázza a bérleti díjakat, viseli elsődlegesen az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket. Megvalósul-e ez esetben a közös üzemeltetés, és ennek megfelelően történhet az eredményátadás? Vagy a tulajdonosok az üzemeltető felé bérleti díjat számláznak, az üzemeltető pedig a költségeket számlázza a tulajdoni hányadok arányában?

Kérdés: Az Áfa-tv. 38. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az arányosítás 2006. január 1-je előtt is gondot jelentett, a 2006. évtől hatályos előírás különösen problémás lehet akkor, ha a beruházáshoz a termékbeszerzés 2005 utolsó negyedévében megvalósult, de a GKM a támogatást csak 2006-ban folyósítja. A 2005. évi termékbeszerzéskor nem kell arányosítani, mert nem volt folyósított támogatás az adott időszakban?

Kérdés: Szétválás után az egyik társaság (A) a másik társaság (B) felé a másik társaság boltjában lévő árukat, amelyeket a végleges vagyonmérleg szerint (A) társaság kapott meg, jelentős engedménnyel számlázza. Mi az áfa alapja?

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú besorolású alapítvány könyvelője vagyok. Az alapítvány időskorúak gondozása céljából jött létre, és ezt a tevékenységet folytatja, vállalkozási tevékenysége nincsen. Működtetése normatív támogatásból, térítési díjak befizetéséből, illetve adományokból történik. Naplófőkönyvben könyvelünk, amelyben az alapítvány és az idősek ellátási költsége együtt szerepel. Helyes-e ez így? Ugyanis amikor az NCA-támogatásból a bérköltség fedezetére kértünk és kaptunk támogatást, az elszámoláskor az idősek ellátását biztosító dolgozók bére nem tartozhatott ebbe a bérköltségbe, de ez igaz volt az energiaköltségre is. Helyesen tettük, hogy az alapítványnál felmerült összes költséget összevontan kezeltük?

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég vagyunk. Cégünk a magyarországi vezérképviselettől vásárolja meg az új gépjárműveket, amelyeket a vezérképviselet importból szerez be. A vezérképviselet a 2005-ben beszerzett (importált) autókat áfás regisztrációs adóval számlázta le, amelyet 2006-ban fogunk értékesíteni. Változott 2006-ban a regisztrációs adó mértéke és annak áfája is. A 2005-ben beszerzett gépjárműveket milyen regisztrációs adóval és milyen áfamértékkel számlázzam? A másik kérdésem, ha 2005. évben bruttó módon szerződtem az ügyféllel foglaló átvétele mellett, reklamálhat-e az ügyfél, hogy miért nem adjuk az áfa módosításának megfelelően olcsóbban a gépjárművet?

Kérdés: A gabonafélék intervenciós elfogadásáról az MVH (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) határozatot hoz, ami tartalmazza: az áru intervenciós egységáron számított értékét + áfát; szállításiköltség-korrekciót (ami lehet növelő és csökkentő tétel is); egyszeri kitárolási díjat (negatív előjellel) és az átutalandó összeget. A bruttó vételárról a termelő számlát készít, a szállításiköltség-korrekció és az egyszeri kitárolási díj bizonylata a határozat. Kérdés, hogyan kell a határozat alapján könyvelni? Az árbevételt kell azokkal korrigálni? Vagy egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként vagy költségként kell elszámolni?