Céltartalék ki nem vett szabadságra

Kérdés: Lehetséges-e a magyar számviteli előírások alapján a munkavállalók által a mérlegfordulónapig ki nem vett, az üzleti évre járó szabadság fedezetére céltartalékot képezni?
Részlet a válaszából: […] ...a jövőbeni költségekre az Szt. 41. §-ának (2) bekezdésetartalmazza. Ezek között a ki nem vett szabadságok fedezetére történőcéltartalékképzés kötelezettsége, illetve lehetősége nem szerepel. Nem isszerepelhet, hiszen arra az Mt. nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Részfizetés számlázása

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A vállalkozási szerződés szerint az első számla kiállítása a szerződés aláírásakor történik, ami az indulási költségek fedezetét jelenti. A számlát 1. részszámlaként vagy előlegszámlaként kell kiállítani? A szerződéskötéskor a megrendelő már a számlát is kéri. Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] Természetesen az építőipari teljesítmények elszámolására isvonatkoznak az Szt. és a Ptk. előírásai. Sőt! Az építőipari kivitelezéssajátosságaiból következően az elvégzett munkák számlázása fokozottabbodafigyelést igényel.A kérdésben leírt esetben egyértelmű, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Árfolyam-különbözet fedezete

Kérdés: Devizaszámla vezetése esetén a külföldi pénzeszközre szóló követelés kiegyenlítésekor befolyt devizával történik a külföldi pénzeszközre szóló kötelezettség kifizetése. Mivel könyvelni forintban kell, ezért minden esetben árfolyam-különbözet keletkezik, amelyet könyvelni kell. Tegyük fel, ugyanannyi deviza folyt be, mint amenynyit kifizettünk. A devizaszámla egyenlege nulla, de van árfolyam-különbözet. Mi ennek a fedezete? Ha ez nyereség, miből adózza le a társaság, illetve hogyan lehet azt osztalékként kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján valóban felmerül a kérdés,hogy a devizaárfolyam-változás eredményre gyakorolt, forintban kimutatotthatásának forintban mi a fedezete?Kérdés lehet az is, hogy az árfolyamváltozásnak azeredményre gyakorolt hatása tartósan jelentkezik-e, vagy csak átmeneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Őstermelő terület alapú támogatása

Kérdés: Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelő állatok értékesítéséből származó bevétele 300 ezer Ft, a kapott terület alapú támogatása 1,5 millió forint. Kell-e személyijövedelemadó-bevallást tennie, ha a támogatás összegét nem használta fel?
Részlet a válaszából: […] ...és annaknemzeti támogatásból történő kiegészítése azzal, hogy az Szja-tv.alkalmazásában ez a támogatás nem tekinthető költségek fedezetére vagyfejlesztési célra folyósított támogatásnak. Terület alapú támogatási bevételnek számít a tevékenységkeretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Számlázás cégbejegyzés után kiválásnál

Kérdés: A betéti társaságból kiválással egy kft. jött létre, melyet a cégbíróság 2005. májusában jegyzett be. A fuvarozással foglalkozó betéti társaság számos kamionnal és pótkocsival rendelkezett, üzemanyagkártyára tankoltak, fizették a megvásárolt autópálya-matricákat is. A cégbírósági bejegyzés után is a számlákat a betéti társaság állította ki, fizette az említett tételeket, mivel a kiválással létrejött jogutód tulajdonába kerülő járművekhez még nem álltak a kft. rendelkezésére a forgalmi és az egyéb engedélyek. Erre augusztus végéig kellett várni, az üzemanyagkártyák átnevesítése pedig szeptember végére fejeződött be. Helyesen járunk-e el, ha a cégbejegyzés és a különböző átírások időszaka alatt: – a fuvarokat a bt. számlázza ki, a kft. pedig a bt. felé bérleti díjat számláz, amely az elszámolt értékcsökkenési leírásra nyújt fedezetet a kft.-nél; – a bt. a befogadott üzemanyag és egyéb tételek számlázott összegeit továbbszámlázza a kft. felé, – a kiváló társaság eszközeihez kapcsolódó lízingdíj törlesztőrészletét a bt. követelésként könyveli a kft.-vel szemben, a kft. pedig könyveli a tőketörlesztést és a kamatot; – kompenzálhatják-e a tételek egymást pénzügyi rendezés nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...alapján "bérbe adja", és abt. felé bérleti díjat számítson fel. Megállapodás kérdése, hogy a bérleti díjmire nyújtson fedezetet. Álláspontunk szerint – az adott esetben – mindaddig,amíg a fuvarokat a megrendelők felé a bt. számlázza ki, a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Vissza nem térítendő államháztartási támogatás áfája

Kérdés: ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetéséhez kért a társaság a GKM-től 50 százalék, illetve fix összegű vissza nem térítendő támogatást. Ez a bevezetéssel kapcsolatosan felmerült kiadások és költségek áfatartalmának 50 százalékos visszaigénylését teszi lehetővé? Ha igen, akkor minden bejövő számla áfatartalmának 50%-át lehet visszaigényelni, vagy a támogatás hónapjában egy öszszegben?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben rögzítsék, a támogató mire adta a támogatást!Amennyiben az ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetésénekköltségei fedezetére adta a vissza nem térítendő támogatást (amivalószínűsíthető!), akkor az Áfa-tv. 38. §-a (1) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

MRP-szervezetnek adott támogatás veszteség esetén

Kérdés: Egy adott állami vállalat MRP-szervezete – az önprivatizáció keretében – megvásárolta a volt ÁVÜ részvényeit, meghatározott árfolyamon, 15 évi részletfizetési lehetőséggel. A megalakult rt. az MRP-szervezet tartozásaiért készfizető kezességet vállalt. Ennek alapján az rt. évenként visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatást az MRP-szervezetnek a részletfizetés és a kamatok fedezetére. Az rt. 2004. évi eredménye veszteség volt, amely a felhalmozott eredménytartalékot felemésztette. Az rt. saját tőkéje így a jegyzett tőkéből és a tőketartalékból áll. Amennyiben az rt. a 2005. évben is veszteséges lesz, adhat-e támogatást az MRP-szervezetnek, ami a tőketartalékot fogja csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli és adózási szabályait. Az MRP-szervezet részére – visszafizetési kötelezettségnélkül – a részletfizetés és a kamatok fedezetére adott támogatást az Szt. 86.§-a (7) bekezdésének c) pontja alapján a rendkívüli ráfordítások között kellelszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Motorkerékpárok regisztrációs adójának elszámolása

Kérdés: A kft. motorkereskedelemmel foglalkozik. A motorkerékpárok forgalomba helyezésekor a vevőnek regisztrációsadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, a vámhatóság a határozatot a társaság nevére hozza meg, amelyet megfizet és amelyet továbbszámláz a vevő részére. Az eladási árról szóló számla tartalmazza a motorkerékpár árát, a regisztrációs adót és az áfát. Helyes ez? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a Közösségen belülről hozott 125 cm3-t meghaladó motorkerékpárt a társaság saját maga részére kívánja üzembe helyezni? Aregisztrációs adót a vámhatóság felé megfizeti, keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Ha igen, mi az áfa alapja? Mi a számviteli elszámolás bizonylata?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítés céljából szerzikbe, azokat elsődlegesen készletre kell venni. A motorkerékpárok eladási ára aregisztrációsadó-fedezetét is magában foglalja, annak a számlán az eladási árkülön tételenkénti feltüntetése a vevő számára félrevezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Mezőgazdasági támogatás az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető mezőgazdasági vállalkozó vagyok, 2004-től egyes támogatásokat nem eredményt képező bevételként kell elszámolnom. Igaz-e az, hogy a támogatás megkapásával egy időben a költségeimet ugyanekkora összeggel csökkentenem kell, vagyis sztornóznom kell ugyanekkora összeggel a tevékenységem érdekében felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kiadás részben a magánszemélyszemélyes vagy családi szükségletét szolgálja. Ha azonban a támogatás csakrészben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor a 3. számú melléklet 16. pontjának j)alpontja alapján a kiadásnak csak a támogatásból fedezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A társaság az árutőzsdén leszállításos, fizikai teljesítésű vételi és eladási ügyleteket köt. Hogyan kell az árutőzsdei ügyleteket elszámolni? Ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárul le, a kötési ár és az elszámolóár közötti árkülönbözet időarányos veszteségét vagy nyereségét el kell-e határolni? Van-e eltérés a számviteli elszámolásban annak függvényében, hogy az ügylet zárásakor a tényleges adásvétel megtörténik-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve az árutőzsdét is) ügyletek esetén a feleka kötés nagyságától függő mértékben az ügylet biztosítékaként pénzügyifedezetet, illetve alapletétet kötelesek befizetni, amely összegek az ügyletzárásakor a felek részére visszafizetésre kerülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
1
64
65
66
82