648 talált cikk a fejlesztés kifejezésre

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?

Kérdés: Egy kft. személygépkocsik műszaki vizsgáztatását végzi engedéllyel, szerződése van erre a hatósággal, ugyanakkor, akik odaviszik a gépkocsit, megrendelőt írnak alá. A hatóság számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző kft. felé, majd a kft. a megbízója felé továbbszámlázza a hatósági díjat a saját díjával együtt. A hatósági díj elszámolólap alapján minden hónapban mint egyéb ráfordítás könyvelésre kerül, mert ezt átutaljuk a hatósághoz. Ezen összeget levontuk az iparűzési adó alapjából, mivel ez a bevételben is szerepel. Elfogadható-e ez az elszámolás, mivel az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a ráfordításként könyvelt összeggel, ugyanis az már benne van a bevételben?

Kérdés: A társaság K+F-et valósított meg, amelyet 2019. 01. 01-én aktivált 285 M Ft értékben. Ehhez az aktivált értékhez 135 M Ft támogatás is tartozik. A K+F befejeződött, és árbevételt is produkált már 2019-ben, így az amortizációja elindult. A K+F értékét akár 50%-kal is amortizálhatjuk, amelyet teljes mértékben elfogad a Tao-tv.? Ha aktiváltuk, akkor viszont az Szt. szerint 1 évnél tovább kell szolgálnia a vállalkozást. Megteheti-e a vállalkozás, hogy 18 hónap alatt írja le a számvitelben, amelyet a Tao-tv. elfogad? A Tao-tv. szerint a számvitelben elszámolt értékcsökkenéssel csökkenthető a társasági adó alapja, a korlátozó tényezőket figyelembe véve. A K+F-et végző alvállalkozó nem volt, viszont támogatás volt. Jó-e a számítás, ha a vállalkozó 2019-ben 50%-os kulccsal 285 x 0,5 = 142,5 M Ft amortizációt számolt el, az adóalap-csökkentés pedig: 285-135 = 150 M Ft x 0,5 = 75 M Ft? Jól tudjuk-e, hogy az iparűzésiadó-alapnál az előbbi összeg szintén csökkentő tétel lesz? A jövőben megvalósuló K+F-re fejlesztési tartalékot nem lehet képezni?

Kérdés: A cég 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, amelyet azóta a lekötött tartalékban nyilvántart. A beruházás a 2018. évben kezdődött, és 2019-ben befejeződött. Erre a beruházásra szeretnénk a fejlesztési tartalékot feloldani. A beruházás összege meghaladja a lekötött tartalék összegét. A fejlesztési tartalék egészét feloldhatjuk 2019-ben?

Kérdés: Újabban nemcsak (előlegfizetéses és előlegfizetés megkötés nélküli) határozatot ad ki az Államkincstár, hanem végzést is. Azt is kétféle verzióban: előlegmegkötéssel (ez egyértelmű kötelezettség) és részletfizetési megkötéssel. Az utóbbi megkötésű végzést – a kettős könyvvitelben – egyéb bevételként kell könyvelni?

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?

Kérdés: Közúti árufuvarozó áfás egyéni vállalkozó nyílt végű lízingkonstrukcióban új tehergépkocsit lízingel 36 hónapos futamidőre. A lízingcég számlája a teljes vételárról nettó: 25.000 E Ft, áfa nincs feltüntetve. Az első lízingdíj összege: 22.000 E Ft, ez 4685 E Ft áfát tartalmaz. Ez pénzügyileg teljesítve. A további lízingdíjak is tartalmaznak áfát. A lízingszerződésben maradványértékként 1260 E Ft lett feltüntetve a futamidő végén.
1. Értékcsökkenés elszámolása:
Az értékcsökkenés alapja a teljes bekerülési érték, 25.000 E Ft. Helyes-e ez így?
2. Erre a gépjárműre lehet-e fejlesztési tartalékot feloldani? Ennek mértéke a teljes bekerülési érték, vagy csak annyit lehet feloldani, amennyit ténylegesen kifizetett?
3. A vállalkozó igénybe venné év végén a kisvállalkozói kedvezményt. (Nem a zs. pontnak megfelelő kedvezményt, hanem az osztalékalapot csökkentő kedvezményt.) Eszerint a mérték a tárgyévi üzembe helyezett tárgyi eszközök nettó értéke lehet. Ezt a nettó értéket hogyan kell megállapítani, tekintettel a fejlesztési tartalék feloldására, és a lízinggel történő beszerzésre, melyben a kifizetés részletekben történik?
4. A fenti konstrukció szerinti beszerzett egy másik tehergépkocsit. Ezt a korábban beszerzett tehergépkocsit a lízingszerződés lejárta előtt értékesíti.
Hogyan kell elszámolni az értékesítéskor a lízingügyletet? A nettó érték milyen értéken vezethető ki? Kell-e módosítani a korábbi elszámolásokat?

Kérdés: A társaság a pályázati anyagot külső céggel íratta meg. A szerződésben sikerdíjat is kikötöttek, a pályázatírási díjon felül. (A szerződés pályázatírásról és sikerdíj megállapításáról szól.) A pályázat gépek beszerzéséhez kapcsolódik. A sikerdíj a tárgyi eszközök aktiválandó költségei között elszámolható?

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 410. számában a 8003. kérdésre adott válaszhoz: A szövetkezet valóban nem képzett 2016. 10. 16-ával közbenső mérleget. A mi esetünkben kötelező közbenső mérleget készíteni, vagy csak ajánlott? A 2015. évi beszámoló elfogadásakor, a szövetkezet összegszerűséget nem említve, határozat formájában döntött a 2016. évre vonatkozó fejlesztési tartalék képzésének a szándékáról. Mivel a tag kilépése dátumával nem készült közbenső mérleg, milyen adatot kellene figyelembe venni? Ebben az esetben a 2016. évi beszámoló értékei elfogadhatók bázisadatnak, amit az osztalék számításának időpontjára azonosítunk?

Kérdés: A társaság beruházáshoz kapott előleget. A több évig folyt beruházás befejezésekor (aktiválásakor) a támogató véglegesíti a támogatást (az előleg pénzügyileg kiegészül a támogatás végleges összegére, előfordulhat az is, hogy az előlegből vissza kell fizetni). A projekt fenntartási időszaka alatt felmerülhet olyan esemény, amelynek hatására a támogatás összegéből vissza kell fizetni. Az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani. Mi az a bizonylat, amelynek hatására az előleg megszűnik, és támogatásként kell elszámolni? Hogyan kell elszámolni az ezt követően utalt összeget? Az egyéb bevételt el kell határolni, majd az eszköz élettartama alatt évente fel kell oldani. A bevétel elhatárolása mikor, milyen bizonylat alapján történik? Ha a bevétel elhatárolása különböző időpontokban valósul meg, hogyan kell a feloldást szabályozni? Mi a helyzet akkor, ha az értékcsökkenési leírás elszámolása már megkezdődött, a bevétel elhatárolása viszont még nem történt meg? Az esetleges támogatás-visszafizetést hogyan kell kezelni a feloldás során?