Bérlő által igényelt fejlesztés áthárítása

Kérdés: Az ingatlant bérbe adó társaság a bérlő kérésére, a bérlő igényeinek megfelelően áramkapacitás-növelést hajt végre, és fizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját, amely díjat a bérlő megtérít a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségeit a bérbeadó a határozott ideig tartó bérleti időszakban? Ez okozhat-e későbbi problémát, mivel a fejlesztés hatása a bérleti időszakon túl is érvényesül? Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? Van-e jogi lehetősége a fejlesztés továbbszámlázásának? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Lehet közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben is rengeteg a kérdőjel. Egy lényeges dologról nem szól a kérdező: mit jelent az áramkapacitás-bővítés, mi indokolja a közműfejlesztésnek minősített munkákat? A bérlő bérbe vette az ingatlant, ami lehet épület, de lehet telek is vagy épület telekkel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés elengedése

Kérdés: A kft. egyszemélyi tulajdonosa lemond a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetésről. Hová könyvelje a kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
Részlet a válaszából: […] ...a társasághoz végleges pénzeszközátadásként (ami közvetlenül növeli az eredményt egyéb bevételkénti elszámolással), esetleg fejlesztési célra adja (adják) át a pénzeszközöket, eszközöket, amelyet a társaságnál halasztott bevételként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...összegben;– ingatlanoknál indokolt figyelembe venni az aktuális gazdaságpolitikai helyzetet, a kereslet-kínálat viszonyát, a helyi fejlesztési elképzeléseket, a hatósági előírásokat, az ingatlan állapotát (felújítás, jelentősebb költségkihatású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Parkolóhely megváltása

Kérdés: A 2011. kérdés parkolóhely megváltásáról szól. A válaszuk 2005. évi. Kérem tájékoztatásukat, hogyan kell eljárni a 2018. évben, kitérve a társasági adó vonzatára is!
Részlet a válaszából: […] ...volna azt is, hogy a befizetett összeg a parkolóhelyek létesítésének a fedezete, esetleg részbeni fedezete lesz, ezért az véglegesen fejlesztési célra átadott pénzeszköznek tekintendő!)Az idekapcsolódó számviteli előírások érdemileg 2016-ban változtak.Az Szt. 81...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék a tárgyieszköz-nyilvántartáson

Kérdés: Helyes-e az a gyakorlat, amely szerint a tárgyieszköz-nyilvántartó program készítője a felhasznált fejlesztési tartalékot felvezeti külön sorba az egyedi kartonra, de csak a nettó értéket csökkenti vele, az értékcsökkenés oszlopba és a halmozott értékcsökkenés oszlopba sem veszi fel, emiatt nem egyezik meg az értékcsökkenéssel csökkentett bruttó érték a nettó értékkel?
Részlet a válaszából: […] ...(a göngyölített összegekkel csökkentett bruttó értéket);– de részben sem kell tartalmaznia a kapcsolódóan felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét.A Tao-tv. követelményeinek megfelelő egyedi nyilvántartásnak – többek között – tartalmaznia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
Kapcsolódó címke:

Kezesi felelősség érvényesítésének könyvelése

Kérdés: "X" kft. beruházási és fejlesztési hitelt vett fel, amelynek kezese "Y" kft. Többévi hiteltörlesztést követően a szeptember végén esedékes törlesztőrészletet "X" kft. nem tudta kiegyenlíteni. Ezt követően "Y" kft. – mint kezes – hivatalos banki értesítést kapott, hogy az adós bankszámlájára köteles befizetni a törlesztéshez hiányzó összeget. Ennek a felszólításnak a kezes eleget tett. Ha jól gondolom, "Y" cég az átadott összeget követelésként, az adós kft. pedig kötelezettségként mutatja ki. Kérem segítségüket a fenti gazdasági esemény számviteli elszámolásában, mind az adós, mind a kezes oldaláról!
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy jól gondolja. De menjünk sorjában.A banki értesítés alapján "Y" kft. a hiányzó összeget az adós bankszámlájára befizette, amelynek a könyvelése:– "Y" kft.-nél: T 358 – K 384 [358. Kezességvállalás miatti követelés];– "X" kft.-nél: T 384 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Ipari park kialakítása

Kérdés: Ipari park kialakításával kapcsolatosan a társaság földterületet vásárolt, közműcsonkokat, infrastrukturális csatlakozási pontokat épített ki, közműfejlesztési hozzájárulásokat fizetett, azaz közművesítette a vásárolt földterületet azzal a szándékkal, hogy azt értékesítse. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, hogyan kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...értékét,– a közműcsonkok, az infrastrukturális csatlakozási pontok kiépítésének számlázott költségeit,– a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamosenergia-hálózati csatlakozási díj, gázhálózat-csatlakozási díj megfizetéséta vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.
Kapcsolódó címke:

Kivaalap-csökkenés beruházás alapján

Kérdés: A Katv. 20. § (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő évek adóalapját a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig a korábbi évek elhatárolt veszteségének a (3)–(5) bekezdése szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege. A vállalkozás zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárol eszközt, melyet a lízingszerződés létrejöttekor nyilvántartásba vesz bekerülési értéken, és amortizációt számol utána, azonban nincs a vállalkozás tulajdonában az eszköz, csak a futamidő végén kerül a cég tulajdonába. Érvényesíthető-e a lízingelteszköz-beruházás adóalap-csökkentő tételként, ha nincs a cég tulajdonában az eszköz? Ha igen, akkor a lízingszerződés létrejöttekor bekerülési értéken, vagy az adóévi kifizetett összegben, illetve a tárgyévi kifizetett törlesztőrészletek összegében? Vagy a lízingfutamidő végén a tulajdonba kerülés időpontjában (azonban akkor már nem új eszköz)?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) nem írja elő, hogy a beszerzett eszköznek a szerzéskor a vállalkozás tulajdonába kell kerülni. Így a zárt végű pénzügyilízing-konstrukcióban beszerzett eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.
Kapcsolódó címke:

Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak (víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamosenergia-hálózati csatlakozási díj, gázhálózat-csatlakozási díj stb.) címén fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.
Kapcsolódó címke:

Telekvásárlásra kapott vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: A számviteli törvény 77. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét. Ez az előírás minden ilyen jellegű támogatásra érvényes, így a telekvásárlásra kapott vissza nem térítendő támogatásra is?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése alapján a földterület, telek bekerülési (beszerzési) értéke után nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés (és így értékcsökkenési leírás sem), a telekvásárlásra kapott vissza nem térítendő támogatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
1
17
18
19
65