Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírással

Kérdés: Az MVH-tól 2013. évben kaptunk eszközfejlesztési támogatást a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése alapján. Ennek értelmében az igénybe vett beruházási támogatás összegét a tőketartalékba kellett helyezni. Mi a teendő ezután?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szól. A hivatkozott jogszabály alapján eszközfejlesztési támogatást kapott a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Mikrogazdálkodó fejlesztési tartaléka

Kérdés: 2013. évre mikrogazdálkodói beszámolót készítünk. Ebben a sajátos beszámolási formában lehetséges fejlesztési tartalék képzése? 2013. évben van eredménye a vállalkozásnak, 2014-ben jelentős beruházást hajtunk végre, ehhez a fejlesztési tartalékot fel tudnánk használni.
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló eredménykimutatása tartalmazza az adózás előtti eredményt. Ha az adózás előtti eredmény nyereség, annak maximum 50%-a lehet a fejlesztési tartalék. Korlátot gyakorlatilag a 2012. évről áthozott eredménytartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Támogatás elhatárolása

Kérdés: Társaságunk a munkavállalók és vezetők készségeinek fejlesztése érdekében támogatást nyert el. A támogatás keretében megtérítik – többek között – a részt vevő munkavállalók munkabérét és a 27%-os szociális hozzájárulási adót. Erre vonatkozóan az elszámolás megtörtént, a támogatást nyújtó elfogadta, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik 2014-re. Előfordulhat, hogy a mérlegkészítés időpontjáig nem teljesül. Ez esetben a költségek ellentételezésére járó támogatás könyvelhető-e 2013-ban egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem könyvelhető!Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Szoftverfejlesztés helye a mérlegben

Kérdés: A kft. megrendelésre szoftvert fejleszt. Felmerülő költségeit költségnemekre, a szerződés szerinti eladási árat nettó árbevételként könyveli. Az elkészült szoftvereket másnak soha nem értékesíti, a felhasználói jogot átengedi a megrendelőnek. A nála maradó szerzői jogot (tulajdonjogot) az immateriális javak között nem mutatja ki, ezt csak a szerződésekből lehet levezetni. Ki kellene mutatni a szoftvert? Ha igen, milyen értékén? Értékcsökkenést elszámolhatna-e utána? Vagy a szoftverfejlesztés szolgáltatás? Ha a megrendelésre készítendő szoftver az üzleti év végéig nem készül el, milyen értéken kell készletre venni?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelésre végzett szoftverfejlesztés költségeit a felmerülés időszakában a költségek (a költségnemek) között kell elszámolni. Ha a szoftverfejlesztés az üzleti év végéig nem fejeződött be, akkor az addig felmerült közvetlen költségeit – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Pályázathoz kapcsolódó bérköltség elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni saját dolgozóink bérköltségét, ha pályázati forrásból megvalósuló ingatlan­beruházáshoz kapcsolódik? Ezek a dolgozók a munkaidejük egy részét a beruházási projekt megvalósítására fordítják, és a felmerült bért támogatásból finanszírozzák. A támogatási szerződésben nevesítik, hogy az így felmerült bérköltség az ingatlan bekerülési értékének része. Év közben bérköltségként könyveltük, de át kell vezetni a beruházási számlára. Csökkenteni kell a bérköltséget, vagy értelmezhető saját rezsis beruházásként? Költségeinket elsődlegesen a 6/7., másodlagosan az 5. számlaosztályban számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] ...582.A bértámogatásként kapott összeget rendkívüli bevételként kell elszámolni a folyósításkor: T 384 – K 9894 (mivel végül is fejlesztési célt szolgál), majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: T 9894 – K 4832, az elhatárolást a terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Családi gazdálkodó beruházási támogatása

Kérdés: 2013-ban a családi gazdálkodó egy beruházásba kezdett, amely előreláthatólag 2014-ben fog befejeződni, de legkésőbb 2015-ben kell az új épületeket átadnia. A beruházás 100 M Ft értékű, amelyhez az MVH-tól kap 40 M Ft vissza nem térítendő támogatást. Az MVH 12 M Ft támogatási elő­leget folyósított a családi gazdálkodó bankszámlájára áprilisban. Ezt követően volt egy elszámolás júniusban, ahol az eddigi vásárlásokról kiállított számlákat bemutattuk az MVH-nak. Támogatásként az MVH októberben folyósított 10 M Ft-ot, és ehhez kapcsolódóan kiküldte a határozatot is a támogatás összegéről. Az első épület elkészült, az építési engedélyre 26 M Ft-ot tudunk aktiválni. Helyes-e, ha a 26 M Ft-os üzembe helyezett beruházást egy összegben költségként elszámoljuk, illetve ezzel szemben a 10 M Ft-os támogatást bevételként feltüntetjük? A támogatási előleget hogyan kell figyelembe venni? Fel kell-e tüntetni 2013-ban bevételként? Amennyiben nem kell feltüntetni, hogyan kell kezelni? Az szja-bevallásban hová kell feltüntetni? A 12 M Ft támogatási előleg elszámolásáról csak 2014-ben fognak kifizetési kérelmet benyújtani, és utána készül arról határozat. A támogatási elő­legből olyan számlák lettek kifizetve, amelyek a beruházás számlán vannak könyvelve, és majd csak 2014-ben lesznek üzembe helyezve. Az MVH határozata csak a támogatási előleg folyósításáról szól. Ha a 12 M Ft-ot nem kell bevételként feltüntetni 2013-ban, akkor a könyvelésben hogyan kell helyesen szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...amikor a bevétellel szembeállítható költség felmerül az Szja-tv. 19. §-ának (2) bekezdése szerint.A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Külföldi vállalkozás belföldi illetősége

Kérdés: Nem értek egyet a Számviteli Levelek 297. számában megjelent 6113. kérdésre adott válaszukkal. Tudomásom szerint a fióktelep kap illetőségigazolást, amely belföldi illetőségűnek minősül [Art. 85/A. § (10) bek. első mondat]. A külföldi vállalkozás fióktelepe telephelynek minősül, tekintet nélkül a többi elő­írásra [Tao-tv. 4. § 33. h) pont]. A fióktelep belföldi adózóvá minősítését azonban látszólag nem a telephely, hanem az ügyvezetés helye befolyásolja [Tao-tv. 2. § (3) bek.]. Konkrét példával élve, Magyarország és Bosznia-Hercegovina közt érvényben van a "Befektetések Kölcsönös Védelméről és Fejlesztésről kötött Megállapodás", a kettős adóztatás elkerülésére a volt Jugoszláviával kötött egyezmény alkalmazandó. Ez az egyezmény szintén az ügyvezetés helye szerint sorolja be a fióktelep illetőségét (4. cikk 3. pont). Az ügyvezetés helye pusztán az a hely, ahova a vezetés berendezkedett (Tao-tv. 4. § 35. pont). Ennek megítélésében fontos szerepet kaphat a vezető tisztségviselő lakóhelye és a fióktelep irodájának ügyvezetésre való alkalmassága (például nem székhelyszolgáltatónál, hanem önállóan bérelt irodában, saját alkalmazottakat foglalkoztat). Számomra rejtélyes, hogy az ügyvezetés helye tekintetében miként hoz az ügyfélszolgálatán döntést az adóhatóság, és miért tagadja meg a 2013 nyara óta zajló gyakorlat szerint az illetőségigazolás kiadását. Javaslom, hogy gondolják újra a választ.
Részlet a válaszából: […] Az Art. 85/A. § (10) bekezdésének előírásából nem következik, hogy a fióktelepnek is kiad igazolást az adóhatóság belföldi illetőségről. A felvetésben levezetettek alapján úgy tűnik, hogy egyetértés van az adott válasz és a kérdező álláspontja között. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Szakképzési hozzájárulás eurós könyvvezetés esetén

Kérdés: Helyesen jár-e el az a könyveit euróban vezető társaság, amely az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az év során forintban meghatározott szociális hozzájárulási adó alapjából számítja ki?
Részlet a válaszából: […] ...el 6220-as válaszunkat is!A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 4. §-ának (1) bekezdése szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Műemlék jellegű épület beszerzéséhez támogatás

Kérdés: Társaságunk műemlék jellegű épületet vásárolt, amelyhez fejlesztési célú támogatást kapott. A támogatás összegét elhatároltuk. Helyesen tettük? Mikor, milyen mértékben kell feloldanunk az elhatárolt halasztott bevételt, ha értékcsökkenést nem számolhatunk el az ingatlan műemlék jellege miatt?
Részlet a válaszából: […] ...Meg kell szüntetni a halasztott bevételként kimutatott támogatást akkor is, ha a műemlék jellegű épületet értékesítik, illetve a kapott fejlesztési támogatást vissza kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Miniszteri rendelet szerinti támogatás

Kérdés: Társaságunk a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet alapján technológiai berendezések korszerűsítése céljából történő beszerzéshez vissza nem térítendő támogatást vesz igénybe, melynek forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). A kapott támogatás összegét a folyósítás után a tőketartalékba kell helyezni, majd a lekötött tartalékba átvezetni, vagy más módon kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában – a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet alapján kapott támogatást az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján, mint fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatást a rendkívüli bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
1
27
28
29
63