669 talált állásfoglalás a fejlesztés kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk ajándékvásárlási utalványokat szeretne értékesíteni, amelyeket a vásárlók a lejárati időn belül a boltjainkban levásárolhatnának. Vállalatirányítási rendszerünkben az alábbi fejlesztés elvégzésével tudnánk a folyamatot létrehozni: Létrehoznánk egy "vásárlási utalvány" nevű cikket, mely rendelkezne azokkal a tulajdonságokkal, amelyek alapján megvalósítható lenne a szigorú számadás alá vonás, az egyedi, a sorszám szerinti nyilvántartás. Amikor a vevő vásárolna ilyen utalványt, kiállítanánk róla egy áfás számlát, termékértékesítésről. Amikor beváltja, levásárolja az utalványt, akkor a számlán megjelenne a vásárolt áru, mint fizetendő nettó érték, áfa és bruttó érték, és a beváltott utalvány, az utalványon szereplő részletezéssel? Tehát nem úgy kezelnénk, mint pénzt helyettesítő eszközt, hanem mint egy árucikket? Az eljárás jogszerűségéről melyik jogszabály rendelkezik?

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó épületberuházást végzett az elmúlt években. 2015 decemberében aktiválja a beruházást. Az elmúlt 4 évben a folyamatban lévő beruházási kiadások összegének egy részét a korábban évenként képzett fejlesztési tartalék feloldására figyelembe vette, a 45 milliós beruházásból 20 milliót, mely elszámolt értékcsökkenésnek tekintendő. 2015-ben az aktiválás után az év hátralévő idejére az értékcsökkenési leírás elszámolását ténylegesen is megkezdte. Az év végi nettó érték a vállalkozó 2015. évi személyijövedelemadó-bevallásánál az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételként, mint kizárólag üzleti célt szolgáló, 2015-ben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz nettó érték figyelembe vehető-e? Azaz 2015-ben értékcsökkenés alá vontnak tekinthető-e az aktivált beruházás? Ha igen, a további években a csökkentés összegével kell-e növelni a vállalkozónak az adózás utáni vállalkozói jövedelmét?

Kérdés: Társaságunk díjat fizet az anyavállalatának kutatás-fejlesztési tevékenység következtében elő­álló eredmények használatának, hasznosításának jogáért, mely jogok egy részét ellenérték fejében leányvállalatai részére továbbadja. A társaság valójában egy nagyobb földrajzi területre vásárolja meg a K+F-eredmény használati, hasznosítási jogát, amelyet a leányvállalatai között feloszt. Kérdéses, hogy a társaság a használati, hasznosítási jog továbbadása esetén közvetített szolgáltatások értéke jogcímen csökkentheti-e helyi iparűzési­adó-alapját az anyavállalatának fizetett (fizetendő) díj összegével.

Kérdés: Amikor aktiváljuk a K+F közvetlen önköltségét, az aktivált értékben lekötött tartalékot kell képezni, amelyet az értékcsökkenés mértékével kell feloldani. Ki határozza meg a mértékét, és hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A kiva-adózás veszteségelhatárolásának értelmezésével kapcsolatban van kérdésünk. Nevezetesen 2013-ban 150 M Ft, 2014-ben pedig 45 M Ft volt a pénzforgalmi veszteségünk. 2015-ben viszont várhatóan kb. 100 M Ft-nyi pénzforgalmi eredményünk lesz, mellyel szemben a lehetséges mértékben veszteséget kívánunk elszámolni. Kérdés, hogy mennyit lehet? Csak a 2013. évi veszteség 1/10-ét vagy 2/10-ét, mert már 2 év telt el? És ugyanakkor elkezdhetjük-e már egyidejűleg elszámolni a 2014. évi veszteség 1/10-ét is? Ez azért kérdés, mert a Katv. szerint a veszteségeket a keletkezésük sorrendjében kell elszámolni, azaz esetleg meg kell-e várni, amíg a 2013-i veszteség kifut? Mi lesz a folytatás? A két kezdeti veszteséges év után lesz pl. 3 évig pozitív a pénzforgalmi eredmény, majd vagy 2 évig újabb veszteséges évek következnek, akkor a 6. évben az első évi veszteség hányadrésze számolható el (6/10 vagy 3/10), mikor fut ki, és mi lesz a később keletkező veszteségekkel stb.?

Kérdés: A kft. nagy értékű gépek, szerszámok vásárlására fejlesztési célú beruházási pályázat alapján vissza nem térítendő támogatást kapott. A beruházások aktiválásakor a gépek várható használati idejét 3 évben határozták meg. Időközben a társaság piaca nem a várakozásoknak megfelelően alakult, a kft. veszteséges, a gépek kihasználtsága a minimálisra csökkent. A kihasználtság csökkenésével az Szt. szerinti értékcsökkenés megváltoztatható-e? Az értékcsökkenést milyen indok alapján lehet felfüggeszteni, milyen intervallumra? Figyelembe véve a pályázati gépek fenntartási kötelezettségét, forgóeszköz-átsorolási lehetőség hiányát. Az értékcsökkenési leírás elszámolásának csökkenésével vagy annak hiányával a fejlesztési célú támogatás értékcsökkenéssel arányos elhatárolást is csökkenteni kell? Ha az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást nem számoljuk el, akkor a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás sem vehető figyelembe az adóalapnál?

Kérdés: 1. Egy vállalkozás idén fejlesztési tartalékot képez. 2016-2019 között a tartalék felhasználható-e lízingelt tárgyi eszköz beszerzésére? Lehet-e ez nyílt végű lízing? 2. A fejlesztési tartalék az adózás előtti eredmény 50%-át elviszi. A visszamaradó 50% adózás előtti eredmény kompenzálható-e korábbi években halmozódott, továbbvitt veszteséggel, negatív eredménytartalékkal? E két lépéssel a társaságiadó-alap nulla lenne.

Kérdés: Egyéni vállalkozó könyvelésében a fejlesztési tartalék feloldását hogyan kell elszámolni, hogyan kell könyvelni azt egyszeres könyvvitelnél? Egyéni vállalkozó vásárolhat-e személygépjárművet fejlesztési tartalékból, ha igen, hogyan kell a könyvekbe beállítani?

Kérdés: Társaságunk igénybe kívánja venni a kkv-knak biztosított ún. fejlesztési adókedvezményt. Az adókedvezmény egyik feltétele az, hogy vagy a bérköltséget kell meghatározott mértékben növelni, vagy pedig az átlagos dolgozói létszámot kell emelni legalább 25 fővel. Mi az utóbbit fogjuk alkalmazni. Viszont a létszámnövekedés hatására a kapcsolt vállalkozásokkal együtt feltehetőleg el fogjuk érni a még kkv-státuszt jelentő 250 főt, tehát ezt követően 2 év múlva el fog veszni a kkv-státuszunk. Ha elvész a kkv-státusz, azt követően már nem lehet igénybe venni a fejlesztési adókedvezményt? Nemcsak a jövőre vonatkozóan, hanem visszamenőlegesen is elveszíti a vállalkozás a fejlesztési adókedvezményre való jogosultságát?

Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.