Fejlesztési tartalékból használt tárgyi eszköz

Kérdés: Fejlesztési tartalékból használt tárgyi eszközt vásároltunk. A vásárolt tárgyi eszközt még abban az évben értékesítettük. Felhasználhatjuk-e ilyen esetben a fejlesztési tartalékot?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése azt határozza meg, hogymire nem használható fel a fejlesztési tartalék. Ezek között a vásárolthasznált tárgyi eszköz nem szerepel. Feltételezzük, hogy a vásárolt használttárgyi eszközt ténylegesen is tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Termelői csoport támogatása

Kérdés: A 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 5. §-ának (2) bekezdése alapján a zöldség-gyümölcs termelői csoportok részére adott fejlesztési támogatást, amit a rendelet tőketámogatásként nevesít, hol kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […]  A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 2. §-a szerint az e rendelet szerintitámogatás forrása – többek között – az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap.Valójában ez a kapocs, hogy a kérdésre válaszolni tudjunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Fejlesztési célú támogatás, mint egyéb bevétel

Kérdés: Az 5235. kérdésre adott válaszukban meglepett, hogy a válaszadó szerint a számviteli törvény kvázi a vállalkozás döntésére bízza, hogy a fejlesztési célú támogatást egyéb, illetve rendkívüli bevételként számolja el. Jelen ismereteim szerint a törvény e tekintetben kógens: a fejlesztési célra kapott támogatás rendkívüli bevétel.
Részlet a válaszából: […] ...2008. január 1-jétől hatályos előírása figyelembevételével fogalmaztameg.Az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján afejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyilegrendezett támogatás, véglegesen átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Számlázott kutatás-fejlesztés

Kérdés: Kutatás-fejlesztési tevékenységgel bíztunk meg egy alapítványt 2009-ben. Az alapítvány két évig számlázta ennek a díját, amellyel csökkentettük az innovációs járulék összegét. A díjat a beruházási számlára tettük, majd ha befejeződik, aktiválni fogjuk kísérleti fejlesztésként. A szerződésben vállalt fejlesztés nem járt eredménnyel, az alapítvány ismételten megpróbálja azt eredményesen befejezni. Mit kell tenni a beruházási számlán lévő projekt értékével, amennyiben eredménytelenül zárul a megrendelt kutatás-fejlesztés? Az innovációs járulék két évben történő csökkentése is jogosulatlan volt?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz tisztázni kell, hogy a kutatás-fejlesztésitevékenységet közhasznú minősítésű alapítvány végezte (önmagában az alapítványnem elegendő az innovációs járulék csökkentéséhez), továbbá azt, hogy a végzetttevékenység valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Beruházás, felújítás a fejlesztési tartalék feloldásánál

Kérdés: A fejlesztési tartalék felhasználása szempontjából mi alapján lehet eldönteni, hogy beruházásról vagy felújításról van-e szó? Ha jól értelmezem, akkor felújítást nem lehet a fejlesztési tartalék terhére megvalósítani.
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése elsődlegesen azthatározza meg, hogy a fejlesztési tartalékot mire nem lehet felhasználni. Ezekközött nem szerepel a felújítás!A további előírás szerint: az adózó a fejlesztési tartalékota lekötés adóévét követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Vitatott teljesítés számlázása

Kérdés: A társaság mészkőfeldolgozással foglalkozik, különféle szemcsefinomságú kőporokat, zúzott követ állít elő. A feldolgozáshoz szükséges mészkövet egy bányászattal foglalkozó társaságtól vásárolja. A határozott időtartamú szerződésben a szállító kétféle mérettartományba tartozó kő beszállítását vállalta. Az ehhez szükséges beruházást azonban nem valósította meg, így nem tud a szállítási szerződésben vállaltak szerint teljesíteni. A fejlesztéseket a vevőnek kell végrehajtania. A méretbeli kifogásokat a beszállítónak folyamatosan jeleztük, még a számla elkészülte előtt, akárcsak a gépmeghibásodásból eredő többletköltségeket is. A szállító elismeri a minőségi kifogást, de nem hajlandó módosítani a számlán. Hogyan lehet helyesen kezelni ezen számlákat? A nem szerződés szerinti teljesítés alapján a kiállított számla teljes áfája levonható-e? Helyesen jár-e el a vevő, ha a számlákat befogadja, de a könyveibe csökkentett értéken veszi fel? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, és a kifogásolt mennyiségről és értékről ő készít a szállító nevében egy jóváíró számlát, és az ezzel csökkentett számlaértéket fizeti ki? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, a meddő mennyiséget visszaszámlázza ugyanazon az egységáron, és kiszámlázza a többletmunkából eredő költségeket is?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt egy megjegyzés: a számvitelinyilvántartásokban – a főszabály szerint – csak szerződéssel alátámasztott,szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján szabad adatokat rögzíteni. Aszámviteli előírásokból az is következik, hogy a szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Iskolafenntartó által átadott pénz elszámolása

Kérdés: Iskolánk – nem állami, nem önkormányzati fenntartású – alapfokú művészetoktatási tevékenységet végez. Bevétele állami normatív támogatásból (amit a fenntartó kft. kap, majd átutal) és a tanulók által fizetendő térítési díjból áll. A bevételek nem fedezik a költségeket, a fenntartó biztosítja a működéshez szükséges összeget. A fenntartó által átadott pénzeszközöket hogyan kell könyvelni a kft.-nél és az iskolánál? Mindkét szervezet kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez. (Az iskola egyéb jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet, a fenntartó közhasznú nonprofit kft.)
Részlet a válaszából: […] ...ha a fenntartónemcsak a működési költségek fedezetére ad át pénzeszközt, hanem az iskolaeszközeinek a bővítésére is, azt fejlesztési célból átadott pénzeszközként arendkívüli ráfordítások között kell elszámolni (T 8894 – K 384).]A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Ingatlan értékesítése félbehagyott beruházás miatt

Kérdés: A társaság magánszemélytől külterületet vásárolt, amelyet közművesített, a művelési ág megváltoztatására megkapta az engedélyt, majd ipari kereskedelmi épület építési engedélye birtokában megkezdte a beruházást. Jelentős alépítmények (aknák, garázsok) építése és az alapozási munkák megkezdődtek. A föld feletti építkezést még nem kezdték meg, amikor a társaság üzletpolitikai megfontolásokból leállította az építkezést. Jelenleg a terület látszólag üres, de a föld alatti beépítés összege jelentős. A társaság szándéka, hogy eladja az ingatlant. Hogyan kell eljárni a létesítmény értékesítésekor? Telket adunk el, vagy telket és félkész építményt? A félkész építmény nem vehető használatba, azok a vevő számára nem hasznosak, valószínűleg betemetik, így az árban nem érvényesíthetők. Mi a társaság teendője? Miről kell a számlát kiállítani, áfával vagy áfa nélkül? (A társaság az ingatlanértékesítést nem tette adókötelessé!)
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt az ingatlan rendeltetésszerű használatáhozkapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak(víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamosenergia-hálózati csatlakozási díj,gázhálózat-csatlakozási díj) megfizetése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Elhatárolt halasztott bevétel megszüntetése

Kérdés: A kft. nagy értékű tárgyi eszközt vásárol (bruttó 27 M Ft). A támogatás összege a bruttó ár 40%-a (10 800 E Ft). A tárgyi eszközt a kft. 2011. 10. 01-jén használatba veszi. A támogatást valószínűleg 2011. november hónapban kapja meg. A fejlesztésre kapott támogatás halasztott bevételként elszámolt összegét – az elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan – a rendkívüli bevételekkel szemben kell feloldani, de lehet az egyéb bevételekkel szemben is. Mi alapján egyéb bevétel, illetve rendkívüli bevétel? Az értékcsökkenéssel arányos bevétel azt jelenti, hogy ha például az éves értékcsökkenés 3915 E Ft (T 57 – K 14), a 40%-os feloldandó támogatás 1566 E Ft (T 48 – K 98)? Jól értelmezzük az arányt?
Részlet a válaszából: […]  Az utolsó kérdésre a válasz az, hogy igen, jól értelmezik,csak egy kicsit pontosítani kell. Mint a kérdés is mutatja, a támogatásáltalában csak a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételét követőenérkezik meg a támogatotthoz. Ez a csúszás lehet egy hónap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Kutatás-fejlesztés közhasznú tevékenység?

Kérdés: Közhasznú besorolással rendelkező alapítvány főtevékenysége a kutatás-fejlesztés. E tevékenysége körében innovációs témájú projekteket indít, amelyek különböző nagyvállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységéhez illeszkednek. A megrendelt kutatási, fejlesztési tevékenység teljesítését követően az alapítvány az ellenértéket számlázza a vállalkozásoknak. Tekinthető-e ez az alapítvány közhasznú tevékenységének?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő –,a törvényben felsorolt cél szerinti tevékenység. A törvény 24-féletevékenységet sorol fel. Ezek között a kutatás-fejlesztési tevékenység nemtalálható!Így az alapítvány által megrendelésre végzettkutatás-fejlesztés számlázott ellenértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.
1
33
34
35
64