650 talált cikk a fejlesztés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk az Innovációs Alap terhére kiírt pályázaton indult, és másik két társasággal konzorciumot létrehozva nyert. A nyertes projekt célja egy új eszköz kifejlesztése, amelynek részegységeit más-más társaság fejlesztette ki, de utána összeépítették azokat. Az első munkaszakasz ráfordítását 2010-ben aktiváltuk. Társaságiadó-kedvezményt nem vettünk igénybe. Az első munkaszakasz elszámolása 2011-ben volt, ezt követően kaptuk meg a vissza nem térítendő támogatást. A második munkaszakasz 2011-ben készült el, az elszámolás alapján a támogatást is megkaptuk. A társaság "piacképes" eszközt hozott létre, amelynek a tulajdonjoga – 3 évig – csak a támogató írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el, adható bérbe vagy hasznosítható más módon. A kísérleti fejlesztés ráfordításai – munkaszakaszonként is – meghaladják a támogatás összegét. Hogyan kell elszámolni, főként a támogatást?

Kérdés: A fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszközt értékesítenek, mielőtt a teljes értékcsökkenés betudható lenne. Van-e valamilyen következménye a társasági adóban? Vagy ezen eszköz helyett kell egy másik eszközt beszerezni?

Kérdés: A kft. 2010-ben csökkentette a társasági­adó-alapot a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján, fejlesztési tartalék címén. A mérlegben az adóév utolsó napján lekötött tartalékot nem mutatott ki. Van-e arra lehetőség, hogy a hibát 2011. évben önellenőrzés keretében helyesbítse?

Kérdés: A kft. 2008-ban beruházáshoz kapcsolódóan hitelt vett fel devizában. Év végén élt a lehetőséggel, hogy a jelentős összegű árfolyam-differenciát elhatárolja. 2009-ben és 2010-ben az év végi értékeléskor az árfolyam-különbözet nem volt jelentős, így nem kellett könyvelni. Mindkét évben és 2011-ben is újabb beruházásokhoz kapcsolódóan újabb devizás pénzügyi lízingszerződéseket kötött. 2011-ben mindenképpen át kell értékelni. Köteles a cég a 2009-2010-2011. évi pénzügyi lízinghez kapcsolódó árfolyam-különbözetet is elhatárolni 2011-ben, mivel 2008-ban úgy döntött, hogy elhatárolja az akkori fejlesztésekhez kapcsolódó árfolyam-különbözetet? Ha nem köteles, akkor szerződésenként dönthet? Esetleg választhat, hogy minden szerződésre elhatárolja, vagy egyikre sem?

Kérdés: Amennyiben egy társaság európai uniós pályázaton olyan forrást nyer, amelyet munkahelyi egészségfejlesztési programokra (pl. előadások, családi napok, egészségügyi szűrések stb.) kell fordítania, akkor ez a juttatás, amelyet 100%-ban uniós forrásból valósít meg, adómentes juttatásnak minősül-e a munkavállaló számára?

Kérdés: Cégünk autógyárak részére gyárt alkatrészeket. Ezen alkatrészek gyártása során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk. Cégünk külföldi anyavállalata egyezik meg a vevővel a szerszámok költségének megtérítési módjában, többféle módon. Legegyszerűbb esetben a vevőnek számlázzuk a beszerzési árat, aki a tulajdonjog átszállása mellett megtéríti azt. Másik esetben a vevő a késztermékek eladási árába beépítve téríti meg a szerszám költségét. (Az eszközt a tárgyi eszközök között aktiváljuk, a tulajdonjog a cégnél marad.) Előfordul, hogy a vevő a szerszámok beszerzési költségének egy részét a gyártás beindításakor megfizeti, a másik része viszont az eladási árba beépítve a késztermékek értékesítése során térül meg. A szerszámokat 5-6 évig is használjuk. Mi a helyes elszámolási módja ez utóbbi ügyletnek? Hogyan lehet biztosítani, hogy a későbbiekben befolyó árbevétellel szemben folyamatosan kerüljön kivezetésre a még meg nem térített beszerzési költség? Hogyan biztosítható az összemérés számviteli alapelv követelménye? Társasági adó szempontjából mi lenne a helyes elszámolási mód?

Kérdés: Cégünk a szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzéssel, saját dolgozói továbbképzésével és a TISZK-nek (térségi integrált szakképző központ) átutalt fejlesztési célú támogatással teljesíti, de az év végi bevallásban még további kötelezettség maradt, amelyet az NSZFI-nek (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) utaltunk. A TISZK-nek utalt összeg előírását az 564. Szakképzési hozzájárulás számlára kell könyvelni, mint fennmaradó kötelezettséget, vagy mint átadott támogatást?

Kérdés: A kft. az egyik tag műhelyét használja. A magánszemély bérleti díj ellenében adhatja azt bérbe, vagy ingyenesen is? A műhellyel kapcsolatosan fizetett közműfejlesztési hozzájárulás a kft.-nél elszámolható? Később, ha megszűnne a cég vagy kilépne a tag, akkor a vagyoni értékű jogként kimutatott hozzájárulást számlázni kellene a tag részére? Ha a kft. nem számlázza, akkor az a magánszemély jövedelme?

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonban lévő földút egy mezőgazdasági zrt. területén helyezkedik el. Az MVH közleménye 75%-os támogatást biztosít mezőgazdasági utak fejlesztésére. Az önkormányzatnak nincs forrása a beruházás finanszírozására, így a támogatási kérelmet a zrt. nevében adja be. A teljes beruházást a zrt. bonyolítja le, majd átadja az önkormányzatnak, és bérleti szerződést köt az út használatára. Hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni? A tervezett útépítés nem építési­engedély-köteles, az önkormányzat nem tudja visszaigényelni az áfát.

Kérdés: Fejlesztési tartalékból használt tárgyi eszközt vásároltunk. A vásárolt tárgyi eszközt még abban az évben értékesítettük. Felhasználhatjuk-e ilyen esetben a fejlesztési tartalékot?