482 talált állásfoglalás a felújítás kifejezésre

Kérdés: A külföldi tulajdonos külföldi cége több éven keresztül – kártyás tankolás keretében – megfizette a belföldi társaság tulajdonában lévő kamionok üzemanyagköltségeit. A költségeket a tulajdonos most átszámláztatta. Ugyanezen társaság termelőgépeit is a külföldi társasággal javíttatta meg. A munkákat ez esetben belföldön végezték. A számlát a külföldi anyacég nevére állították ki, amelyet az kiegyenlített. Ezt is átszámlázták. Mi a költségkénti elszámolás feltétele, s azt milyen adófizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?

Kérdés: Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?

Kérdés: A kft. 3 millió forintért vásárolt egy ingatlant, amelyet felújított. A műemlék épület felújításához a kft. vissza nem térítendő támogatást kapott, amelyet az épületre költött. A felújítás befejeződött, a használatbavétel megtörtént. Az értékcsökkenést 2003. évre elszámoltuk. Az elhatárolt összegből milyen értéket kellett kivezetni? Kérjük a könyvelési tételeket is!

Kérdés: A részvénytársaság tárgyi eszközei között nyilvántart egy 1936-ban épített üzemcsarnokot. Az üzemcsarnok tetejére az eredeti építés alkalmával világító ablakokat építettek be. A világító ablakok korrodálásából adódó tetőbeázások megszüntetésére, az esővíz elvezetésére poliészter hullámlemez került a tetőre, összesen 6 millió forint értékben. A fenti munkálatok elvégzése karbantartásnak vagy felújításnak minősül-e?

Kérdés: Hogyan minősítsük a meglévő üzleti ingatlanokon, vendéglátóegységeken végzett következő munkákat:- az üzleti ingatlan teljes külső vakolását a meglévő vakolat 80-100 százalékának leverésével, esetleg a külső nyílászárók egyidejű cseréjével,- az üzleti ingatlan tetőhéjazatának cseréjét (a tetőcserép 100 százalékának cseréjével, a tetőcserép 60-80 százalékának cseréjével és a tetőléc 30-60 százalékának cseréjével,- palafedés cseréje tetőcseréppel és fordítva, lapos tető teljes szigetelésének cseréje),- külső nyílászárók (ajtók, ablakok) cseréjét?

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?

Kérdés: A kkt. 2003 márciusában megvásárolta az általa bérelt és üzemeltetett kereskedelmi egység épületét. Az elmúlt ősz folyamán az épületet felújította, a tetőteret beépítette. A munkálatok ideje alatt a kereskedelmi egység gyakorlatilag működött. December végén a gáz bekötésére is sor került, de használatbavételi engedély a tetőtér-beépítésre a mai napig nincs, mivel az átvevő építési hatóság még gépészeti terveket is kért. A felújítás, illetve a tetőtér-beépítés költségei nem választhatók el egymástól. Kell-e, illetve ha kell, mit kell aktiválni 2003-ban?

Kérdés: Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?

Kérdés: Hajókikötő és strand mederkotrására kaptunk fejlesztési támogatást. A mederkotrás felújítás vagy karbantartás? Ha felújítás, milyen amortizációs kulccsal kell a leírást elszámolni? Ha karbantartás, hogyan kell a fejlesztési támogatást elszámolni?