Találati lista:
171. cikk / 459 Alapítvány közhasznú szervezetté alakulása
Kérdés: Hogyan lehet alapítványból közhasznú szervezet? Mikortól kell vezető szervezet, mikortól kell felügyelőszervezet az alapítvány közhasznúvá válása után? Hány milliós évi bevétel felett alakulhat át egy alapítványból közhasznú szervezetté? Kérhetnénk egy alapítóiokirat-mintát?
172. cikk / 459 Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt
Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
173. cikk / 459 Egyedi tárgyi eszköz fogalma
Kérdés: Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Hogyan valósítható ez meg tárgyi eszközök esetében? Mi tekinthető egyedi tárgyi eszköznek? Az egyedi tárgyi eszközzé minősítésnek milyen szempontjai lehetnek?
174. cikk / 459 Osztalék a szociális szövetkezetnél
Kérdés: Szociális szövetkezet nyereséggel lezárt adóéve után osztalékot szeretne fizetni a tagjainak. Milyen osztalékfizetési szabályokkal lehet ezt megtenni, és milyen közterheket kell megfizetnie ezzel kapcsolatosan?
175. cikk / 459 Kiválás csak részesedéssel
Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?
176. cikk / 459 Előző évi adatok a 2016. évi beszámolónál I.
Kérdés: Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérem a tanácsukat a következő esetben. A társaság 2015-ben alapított egy kft.-t. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a társaságba bevitt egy tárgyi eszközt, egy másik kft.-ben lévő üzletrészt, államkötvényt, amelyek könyv szerinti értéke 4,8 millió Ft, társasági szerződés szerinti értéke 5 millió forint. A törzstőkét növelte még 1 millió Ft értékben az átutalt forint összege is. Hová és hogyan kell átrendezni?
177. cikk / 459 Személygépkocsi átadása térítés nélkül
Kérdés: A kft. a tulajdonát képező személygépkocsit térítés nélkül átadta a tagsági viszonyát megszüntető ügyvezető részére. A gépkocsi vásárlásakor áfalevonás nem történt. Kérem a gazdasági események kontírozását! A gépkocsi bruttó értéke: 6650 E Ft, elszámolt értékcsökkenése: 5954 E Ft, piaci értéke (hivatalos márkakereskedőtől kért kalkuláció alapján): 2575 E Ft. Számlát kell kiállítani?
178. cikk / 459 Egyéni vállalkozó fejlesztési tartaléka
Kérdés: Egyéni vállalkozó könyvelésében a fejlesztési tartalék feloldását hogyan kell elszámolni, hogyan kell könyvelni azt egyszeres könyvvitelnél? Egyéni vállalkozó vásárolhat-e személygépjárművet fejlesztési tartalékból, ha igen, hogyan kell a könyvekbe beállítani?
179. cikk / 459 Ingatlanfelújítás költségei
Kérdés: A kft. ingatlanok adásvételével és a megvásárolt ingatlanok esetenkénti felújításával foglalkozik. Áfa szempontjából nem választotta az adókötelessé tételt. Eddig egy használt ingatlant vásárolt, amelyet alvállalkozókkal felújít. Az anyagot és esetenként a munkaeszközöket is a társaság bocsátja az alvállalkozók rendelkezésére. Mivel a felújítás során az épület műszaki ismérvei, paraméterei nem változnak, az épületet (+ telket), az alvállalkozói teljesítményeket, a vásárolt és felhasznált anyagot az áruk között mutatja ki. Helyesen jár el? Az értékesítés áfamentesen történik majd, így a beszerzések áfáját nem helyezte levonásba, a számlákat bruttó módon számolja el bekerülési értékként? A megvásárolt tárgyi eszközök a társaság tulajdonában maradnak, azok a megfelelő értékcsökkenési leírási kulccsal kerülnek nyilvántartásba, áfával növelt bruttó értéken. Mi történik a tárgyi eszközök le nem vont áfájával, ha a későbbiek során ezeket áfás értékesítéshez használja a társaság?
180. cikk / 459 Reklámközzétételi tevékenység módosult adómértékének alkalmazása
Kérdés: Sajtótermék kiadójaként reklámközzétételi tevékenységet is végzünk. E tevékenységből árbevételünk éves szinten 500 millió forint alatt volt az elmúlt évben, és várhatóan az idén is így lesz, de meghaladta, meghaladja a 100 millió forintot. A reklámadótörvény változása miatt kell-e az adóelőlegről bevallást benyújtani, tekintve hogy – az árbevételi határ miatt – reklámadóbevallás-benyújtás sem terhelt az elmúlt évben?
